A 2002-ben megnyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze. A helytörténeti kiállítás a falu egyik legrégebbi, gazdag polgári házában, a régi jegyzői lakásban kapott helyet. Megtekinthető sárközi konyharészlet, szobabelső: tulipános láda, vetett ágy, és a híres sárközi népviselet is, valamint a viselet kiegészítői, kendő, párta, tekerődző, gyöngykaláris, a viselet díszei: pántlika, oblegáció, léghímzés, rost, a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak.
A 2002-ben megnyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze. A helytörténeti kiállítás a falu egyik legrégebbi, gazdag polgári házában, a régi jegyzői lakásban kapott helyet. Megtekinthető sárközi konyharészlet, szobabelső: tulipános láda, vetett ágy, és a híres sárközi népviselet is, valamint a viselet kiegészítői, kendő, párta, tekerődző, gyöngykaláris, a viselet díszei: pántlika, oblegáció, léghímzés, rost, a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak.
A 2002-ben megnyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze. A helytörténeti kiállítás a falu egyik legrégebbi, gazdag polgári házában, a régi jegyzői lakásban kapott helyet. Megtekinthető sárközi konyharészlet, szobabelső: tulipános láda, vetett ágy, és a híres sárközi népviselet is, valamint a viselet kiegészítői, kendő, párta, tekerődző, gyöngykaláris, a viselet díszei: pántlika, oblegáció, léghímzés, rost, a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak.
Az egykori iskola épülete ma falumúzeum. Állandó kiállítás: német nemzetiség néprajzi anyag, pedagógiai gyűjtemény.
A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.
A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.
A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.
Az egykor kántortanítói, majd szolgálati lakás 2013-ban nyerte el jelenlegi funkcióját. A településen élők felajánlásaiból összegyűjtött, gazdag kiállítási anyaggal rendelkező épület tiszta szobával, konyhával és borsosberényi relikviákkal rendelkező előtérrel várja látogatóit. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Az egykor kántortanítói, majd szolgálati lakás 2013-ban nyerte el jelenlegi funkcióját. A településen élők felajánlásaiból összegyűjtött, gazdag kiállítási anyaggal rendelkező épület tiszta szobával, konyhával és borsosberényi relikviákkal rendelkező előtérrel várja látogatóit. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Az egykor kántortanítói, majd szolgálati lakás 2013-ban nyerte el jelenlegi funkcióját. A településen élők felajánlásaiból összegyűjtött, gazdag kiállítási anyaggal rendelkező épület tiszta szobával, konyhával és borsosberényi relikviákkal rendelkező előtérrel várja látogatóit. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Az 1886-ban épült, az alföldi magyar háztipust képviselő épületben 1886-ban nyílt tájház Bődi István helytörténész kutató kezdeményezésére. A ház külső megjelenésével, berendezésével egy kisparaszti sorban élő, alföldi parasztcsalád élet- és munkakörülményeit reprezentálja.
A Falukör képviselőiként lovasberényi fiatalok között tevékenykedve megtapasztaltuk, hogy a régi népélet tárgyai kevésbé ismertek az ifjúság körében, ezért elhatároztuk, hogy állandó kiállítást hozunk létre. A helyi gyűjtésű század eleji szoba- és konyhabelső 1995. augusztus 20-tól volt látható Südi Mihály tiszteletbeli tagunk által felajánlott Vásár utcai házban.
A Falukör képviselőiként lovasberényi fiatalok között tevékenykedve megtapasztaltuk, hogy a régi népélet tárgyai kevésbé ismertek az ifjúság körében, ezért elhatároztuk, hogy állandó kiállítást hozunk létre. A helyi gyűjtésű század eleji szoba- és konyhabelső 1995. augusztus 20-tól volt látható Südi Mihály tiszteletbeli tagunk által felajánlott Vásár utcai házban.
A Falukör képviselőiként lovasberényi fiatalok között tevékenykedve megtapasztaltuk, hogy a régi népélet tárgyai kevésbé ismertek az ifjúság körében, ezért elhatároztuk, hogy állandó kiállítást hozunk létre. A helyi gyűjtésű század eleji szoba- és konyhabelső 1995. augusztus 20-tól volt látható Südi Mihály tiszteletbeli tagunk által felajánlott Vásár utcai házban.
A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.
A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.
A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.
Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszúgangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. A borított fafödémes téglapadozatos konyhában található a falu utolsó megmaradt kemencéje. Igen sok és érdekes használati eszközt gyűjtöttek össze a helyiek, pld. tálasokat, rajtuk tányérokkal, korsókkal, köcsögökkel. Gyönyörű régi mérleg, fa és mázas edények sorakoznak a polcokon és a kemence tetején.
Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszúgangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. A borított fafödémes téglapadozatos konyhában található a falu utolsó megmaradt kemencéje. Igen sok és érdekes használati eszközt gyűjtöttek össze a helyiek, pld. tálasokat, rajtuk tányérokkal, korsókkal, köcsögökkel. Gyönyörű régi mérleg, fa és mázas edények sorakoznak a polcokon és a kemence tetején.
Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszúgangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. A borított fafödémes téglapadozatos konyhában található a falu utolsó megmaradt kemencéje. Igen sok és érdekes használati eszközt gyűjtöttek össze a helyiek, pld. tálasokat, rajtuk tányérokkal, korsókkal, köcsögökkel. Gyönyörű régi mérleg, fa és mázas edények sorakoznak a polcokon és a kemence tetején.
A Falumúzeum a község főutcáján található. A portán egy nagyobb, hosszabb lakóépület (tisztaház) és egy kisebb melléképület áll, valamint két udvar található. Itt eredetileg is két család lakott. A főépület hátsó részét ma is lakják, míg első két szobájában került berendezésre a kiállítás.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást a ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást a ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást a ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.
