Nyereményjáték
Játsszon és nyerjen!
Vasvári Pál Múzeum Kiállítótér
Hotel Szieszta Sopron - Várjuk a Lövérekben
KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Vasvári Pál Múzeum Kiállítótér

A Vasvári Pál Múzeum 2014-ben új épülettel,egy közel 500 négyzetméteres állandó és időszaki kiállító térrel bővül. A tervek szerint a Nyíri mezőség leleteit bemutató új interaktív régészeti, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Orvos és Gyógyszerészet történetét valamint Kabay János feltaláló és az általa alapított Alkaloida Gyár történetét bemutató új kiállításokkal bővül a múzeum kiállításainak száma. A kiállítások az Ady Endre út 8. alatti korábban református általános iskola 100 éves épületben kapnak helyet.

További információk


Még több a településen (Tiszavasvári):

Régészet

A pleisztocént követő felmelegedés a Kárpát-medence sík területén is lehetővé tette a növénytermesztést és az állattartást. A Hortobágy, a Nyírség és a Tisza keleti partja közötti nyíri Mezőség olyan ritka terület, amelyen a Kr.e. 5000-től a középkorig feltárt települések és temetők reprezentálják az egymást követő civilizációk fejlődését.

A legkorábbi emlékek az újkőkori Tiszadob csoport idejéből származnak.

A Tisza-menti kiemelkedéseken közép-európai és a mediterrán hatás alatt, klímazonális határterületen fejlődött ki e térség atlantikumbeli alapnépessége. A háziasított állatok és növényfajták megőrzése mellett kisebb-nagyobb megszakításokkal éltek népességek e régióban, amíg Kr. e. 2500 táján egy kifejezetten pásztorkodáson alapuló újabb népcsoport nem jelent meg. A rézkor végére és a korai bronzkorra tehető ez az időszak, amelyben az újabb klímaváltozáshoz jobban adaptálódott népességek szelekciós előnye nyert teret.

A Kr. előtti 1900 táján a bronzöntést jól ismerő népcsoportok települtek le e területen. Hatalmi harcaik révén földbe rejtett fegyvereiket, kincseiket tárták fel a régészeti kutatások. A Kr. előtti 800 körüli évszázadokban az új fém, a vas alkalmazása a szkíták, majd a kelták térhódításával egyidős. A kelták (Kr. e. 400 után) vasalt ekét, forgóköves malmot használtak, de az üveg és a fazekas korong ismerete is hozzájárult az életmód megváltozásához. A Kr.sz. 1. század után az Alföld keleti részén szarmaták telepedtek meg, akik kb. 400 évig éltek területünkön. Törzseik emlékeit a hun időkből (5. sz.) is ismerjük.

Az Alföldön a gepidák terjeszkedése az 5. század második felében bontakozott ki. A nyíri Mezőségben erre viszonylag kevés lelet utal. Annál inkább reprezentatívabb az 568-tól 895-ig tartó avar időszak emlékanyaga. Ezen időszak korai részét (670-ig) a feltárt leletek alapján iráni és belső-ázsiai párhuzamokkal jellemezhetjük. Ebből az időszakból származnak a lovas temetkezések rekonstrukciói és egy korabeli feltárt sír ritka lelete: egy bizánci import amfora. Az ezt követő késői avar kor népességei részben Belső-Ázsiából, részben a Volga vidékéről származtak. 895-ben a magyar honfoglalók jelenléte jellemző e térségben. Számos temetőik közül elsősorban a nemzetségi arisztokrácia fegyveres kíséretének sírjaiban feltárt leletek szolgáltak alapul ahhoz, hogy a férfi és a női viseletet rekonstruálhassák és bemutathassák a régészek.

Vasvári Pál Emlékkiállítás

Vasvári (Fejér) Pál emlékét sok intézmény őrzi határon innen és túl, emlékhelyei vannak Kőrösfőn és Nyírvasváriban. Itt volt az ideje, hogy szülő falujában is kézzel foghatóan megemlékezzenek a Tiszabűd szülöttéről, Fejér Pálról. Az emlékszoba megtekintése során ne várja a látogató, hogy Vasvári Pál bölcsőjével, íróasztalával vagy tintatartójával találkozik, hiszen a rövid, de annál tartalmasabb életet élt 23 éves fiatal hagyatéka nem ezekben a lélektelen tárgyakban, hanem abban a szellemiségben fogható meg, melyről a történelemkönyvek is írnak.

Szabadság vágya, korát meghazudtoló gondolkodásmódja írásaiban öltött testet, melyeket az Országos Levéltárban őriznek. Koráról és életéről írásainak másolatai és korabeli cikkek, illetve eredeti fegyverek tanúskodnak. A múzeum gyűjteményében található a Gábor Áron által 1849-ben öntött viharágyú, és egy településünkre vándorolt patikus, Lukács Ferenc édesapjának, a szabadságharcos Lukács Dénesnek a kelengyeládája, melyben a szájhagyomány szerint a Szent Koronát menekítették a kormány költöztetése során, 1848 végén.

1843-ban, 17 évesen beiratkozott a pesti egyetemre, ahol bölcsész szakon történelmet és természettant hallgatott. Idővel Horvát István tanár úr hatására a történelemnek szentelte magát. A latin mellet megtanul franciául és németül. Kiemelkedő tehetségére felfigyelnek társai, az egyetemi ifjúsági mozgalom vezetőjének kezdik tekinteni. Mindeközben, hogy eltartsa magát, házitanító a Hepesváry családnál. Első tanulmánya 1846-ban jelent meg, 20 éves volt ekkor. Ettől kezdve az Életképeknek és a Pesti Divatlapnak a cikkírója.

Történetírói munkássága és ifjúsági mozgalmi tevékenysége megnyitotta előtte a kaput az Ifjú Magyarország baráti és politikai köréhez, akik a későbbi márciusi ifjak vezérkara volt. 21 évesen elszegődik a Teleki Blanka által létrehozott leányneveldébe, ahol magyar nyelvet és történelmet tanít.

Az 1848. március 15-i eseményeken vállalt tettei miatt Vasvári Pál a kibontakozó forradalom egyik vezéralakja is lett. A kormány olyan helyen adott engedélyt Vasvárinak szabadcsapat toborzására, ahonnan már java újoncait régen kiválogatta. De Vasvári nem csüggedt. 1849 elején bejárta Bihar, Szatmár és Szabolcs megyét s néhány hét alatt felállította a Rákóczi-szabadcsapatot. Elméletileg is foglalkozott a katonai tudományokkal. Elsajátította a csapatszolgálat szabályait. Végigolvasott egy sereg hadtörténeti tanulmányt, vaskos könyveket, katonai emlékiratokat, tanulmányozta a harcászat alapelveit. A kormány érdemei elismeréséül századossá, majd rövidesen őrnaggyá léptette elő.

Bem felszabadító hadtestének egyik résztét alkotta Vasvári Bánffyhunyadon táborozó csapata. Az ő serege zárta volna le azt a kört, amelyikkel Bem körül akarta fogni a felkelőket. A korábban megkapott parancs szerint elindult Marisel felé, ahol a Gyaluból elindult hadoszloppal kellett volna egyesülnie, s ahol ekkor már az ellenség táborozott.

Vasvári súlyos beteg volt. Több hónapos láztól legyengülve érkezett meg Bánffyhunyadra. Barátai és tisztjei kérték, hogy maradjon a városban, de ő nem akart elszakadni a seregtől. A vezénylést átadta Buzgó nevű tisztjének s ment a sereggel a havasok közé, utolsó útjára.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye orvos és gyógyszerészet története

A gyógyítás évszázadainak emlékeivel ismerkedhet meg a látogató e kiállítás megtekintése révén. A jórészt elfeledett tudománytörténeti, művelődéstörténeti tények megyei keresztmetszetet adnak a gyógyászat és az egészségügy fejlődéséről.

A község orvostörténeti múltjából az első adat a 18. század végéről származik. Szentmihály viszonylag fejlett egészségüggyel rendelkezett, hiszen a községben 1787-től három okleveles bába és betegszoba működött. A település betegeinek gondozására rendelte el a vármegye az állandó sebész alkalmazását, így 1787-től Ferdinánd, 1791-től Pap Imre chirurgus működött a szentmihályi betegszobában. Szentmihály első okleveles hatósági orvosa Sztarek Rudolf volt, aki 1831-ben – a lengyel szabadságharc után – menekült hazánkba. Előbb uradalmi orvos, 1851-től Szentmihály, Tiszabüd és Lök hatósági körorvosa lett.

Büdszentmihályon kívül a megyében sok híressé lett orvos tevékenykedett, többek között a nagykállói és a nyíregyházi kórházak valamelyikében. Ezek közé az orvosok közé tartozott:

Jósa István, Korányi Frigyes, Mádi Szabó Dávid, Jósa András és Korányi Frigyes. Neves orvosaink sokat áldoztak azért, hogy a megye kórházait megfelelő technikai, felszereltségi szintre emeljék és a betegellátás szakszerűen működjön.

Az orvoslás mellett fontos volt a gyógyszertárak, patikák szerepe is a megyében. Hazánk harmadik, Szabolcs megye első nyilvános patikáját 1648-ban nyitották meg Nyíregyházán. Az „Arany Sas” gyógyszertár 1950-ig működött. A 19. század elejétől minden nagyobb Szabolcs megyei helység rendelkezett már nyilvános patikával, míg a megyeszékhelyen már három is működött. 

Büdszentmihályon Lukács Ferenc volt az a személy, aki elindította az első patikát, mégpedig 1872-ben. Az iskola befejeztével kérvényt nyújtott be a Szabolcs vármegyei alispáni hivatalhoz, melyben kérte a Szentmihályon megnyitandó gyógyszertári jogok neki ítélését.

1871-ben megnősült, feleségül vette Halasy Lujzát, majd a következő évben Szentmihályra költöztek. A főúton megvásárolt nádfedeles házban kezdte meg a gyógyszertár a működését Az épületet kis időn belül korszerűsítette, a nádat cserépre cserélték, az udvar felől segédszobát, laboratóriumot és materiális kamrát építették és megvette a szomszéd házat saját lakása megnagyobbítására.

Nyitva tartás:

Március 1 – október 31 között
Kedd-Vasárnap 9-17
Hétfő : ZÁRVA!

November 1 – február 28 között
Hétfő -Péntekig 9-17
Szombat-Vasárnap: ZÁRVA!

Jegyárak:

Felnőtt: 400 Ft/fő
Gyerek: 200 Ft/fő
Családi: 1000 Ft (2 felnőtt, 2 gyerek)
Fotójegy: 100 Ft/fényképező
Csoportos/egyéni tárlatvezetés ára: 200 HUF/alkalom

2016.01.01 - 2016.12.31

Még több a településen (Tiszavasvári):

◄ Vissza

Partnereink: Interticket - jegy.hu Observer