Alba Regia Szimfónikus Zenekar koncertek 2019. Online jegyvásárlás

Ős-Operák

JÚLIUS 18. CSÜTÖRTÖK, 20:00
II. János Pál Pápa Tér

Az opera előzményei között több műfajt találunk, így a középkori liturgikus drámát vagy a 14. század itáliai Sacra Rappresentazionéját. De gondolhatunk a népi kultúra különleges, archaikus színjátékaira is – mindezen elemek izgalmas ötvözetét kínálja Selmeczi György két színpadi műve.

SZENT MÁRTON-JÁTÉK

szövegét összeállította és szerkesztette Selmeczi György

Az élőképek szereplői: Kiss Diána Magdolna, Fekete Gábor, Hajdú Péter, Imre Krisztián, Jenővári Miklós, Kurucz Dániel

Közreműködik:
az ARS Oratoria Kamarakórus, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei és az In Medias Brass rézfúvós kvintett

SZENT JAKAB-JÁTÉK

szövegét írta, összeállította és szerkesztette ifj. Selmeczi János és Selmeczi György

Szereplők:

JAKAB - Fekete Gábor
HERMOGENES - Imre Krisztián
PHILETUS/JOSIAS - Hajdú Péter
HERÓDES - Jenővári Miklós
ABIATHAR - Kurucz Dániel
LUPA KIRÁLYNÉ/ANGYAL - Kiss Diána Magdolna

Közreműködik:

az ARS Oratoria Kamarakórus, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei és az In Medias Brass rézfúvós kvintett

Látvány:
Komesz Borbála, Zubor Kata

Karnagyok:
Radics Éva, Pad Zoltán - Liszt-díjas

Rendezte, vezényel és harmonikán közreműködik:
Selmeczi György - Kossuth-díjas

SELMECZI GYÖRGY: „ŐS-OPERÁK”

Az opera előzményei között több műfajt találunk, így a középkori liturgikus drámát vagy a 14. század itáliai Sacra Rappresentazionéját. De gondolhatunk a népi kultúra különleges, archaikus színjátékaira is – mindezen elemek izgalmas ötvözetét kínálja Selmeczi György két színpadi műve. A zeneszerző írja: „A Kárpát-medence archaikus keresztény közösségeinek egyházi és világi műformái (himnusz- és népének-repertoár, a kolostori és iskolajátékok hagyománya, az egyházi és világi ünnepek, búcsúk zenés-táncos-alakoskodó színjátékai) tálcán kínálják az összefüggéseket későbbi korok zenés színházi műfajaival, köztük az operával. A szentéletrajzok bámulatosan gazdag és dramatikus cselekménye, helyenként igen életszerű, sőt humoros vonásai meghökkentően korszerű (kortalan) zenei-színházi formanyelvet sugallnak, mely minden esetben az operaműfajra is asszociál, és jól dokumentálja azt a kapcsolatot, mely a középkor vallásos és „piactéri”, teátrális műformái között létrejött, az opera kialakulásához vezetve. A szerző kísérletet tesz arra, hogy a kortárs zene és színház eszközeivel idézze meg a szentéletrajzok olykor gyermeki, olykor mélyen filozofikus vagy drámai világát.”

szöveg: dr. Szabó Balázs

Esőhelyszín: Szent István terem

Laudate Dominum

JÚLIUS 25. CSÜTÖRTÖK, 19:30
Szent Imre templom

Az est főszereplői: Megyesi Schwartz Lúcia operaénekesnő és Tóka Ágoston orgonaművész.
Közreműködnek az Alba Regia Szimfonikus Zenekar vezető muzsikusai: Selmeczi Gábor hegedű- és ifj. Major István gordonkaművész.

Megyesi Schwartz Lúcia (mezzoszoprán) és Tóka Ágoston (orgona) koncertje

Műsor:

• Mendelssohn: d-moll Allegro, Korál és Fúga
• Bach: Máté-passió – Erbarme dich
• Bach: h-moll Mise – Laudamus te
• Bach-Gounod: Ave Maria
• Telemann: h-moll trió TWV 42:h6
• Mozart: Laudate Dominum
• Duruflé: Requiem – Pie Jesu
• Boëllmann: Gótikus szvit – Priere és Toccata
• Franck: Panis Angelicus 

Közreműködik:

• Selmeczi Gábor - hegedű
• Major István - gordonka

A bérleti sorozat záróhangversenyén gyönyörű műsor várja a vokális és az orgonazene iránt érdeklődő zenebarátokat. Bach fenséges szépségű áriái, Telemann egyszerre méltóságteljes és energikus triója; Mozart a Musica Sacra ünnepélyes hangvételét az olasz opera gazdagon áradó melódiavilágával ötvöző muzsikája; a nagy elődök nyomába méltóképpen lépő Mendelssohn szép orgonadarabja; végül a 19–20. század izgalmas és sajátos francia repertoárjának jeles alkotói – három évszázad európai egyházzenéjéről adnak színes körképet az est főszereplői: Megyesi Schwartz Lúcia operaénekesnő és Tóka Ágoston orgonaművész. Közreműködnek az Alba Regia Szimfonikus Zenekar vezető muzsikusai: Selmeczi Gábor hegedű- és ifj. Major István gordonkaművész.    

szöveg: dr. Szabó Balázs

Velencei Visszhang

SZEPTEMBER 26. CSÜTÖRTÖK, 19:30
Szent Imre templom

Az évszázadok zenéjét bemutató harmadik koncert dirigense a kiváló régizenész, Dinyés Soma, közreműködője a Magyar Rádió Gyermekkórusa, vendége Smohay András művészettörténész, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója lesz.

Ki lesz ma?
Eszmék és muzsika így egyben.
Aki kérdez: Bősze Ádám
Aki válaszol: Smohay András – művészettörténész, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója

Willaert, Gabrieli, Schütz és Vivaldi művei

Közreműködik:
Magyar Rádió Gyermekkórusa

Vezényel:
Dinyés Soma

A kora barokk zene egyik legfontosabb központja Velence nagy temploma, a Szent Márk székesegyház volt, melynek falai között a 16. században dúsan virágzó zenei élet bontakozott ki. Az itt működött muzsikusok körét velencei iskola néven ismerjük, kiknek „különös ismertetőjele” az úgynevezett cori spezzati, vagyis az osztott kórus technikájának használata. Ez a kifejezés arra utal, hogy a San Marco komponistái az egymással szemben lévő két orgonakarzaton, egymástól távol állították fel a rendelkezésükre álló előadó-apparátust, majd ezt az ötletet továbbfejlesztve akár három-négy kisebb létszámú, énekesekből és hangszeresekből álló muzsikuscsoportot is alkalmaztak, varázslatos akusztikai élményben részesítve a hallgatóságot. Az iskola alapítója a nagyszerű németalföldi mester, a Velencében letelepedett Adrian Willaert (1480 k.–1562) volt, aki elsőrangú kompozíciói mellett elhivatott és sikeres pedagógusként is beírta nevét a zenetörténetbe. Tanítványa volt többek között a neves orgonista, Andrea Gabrieli (1510–1586), aki unokaöccsének, Giovanni Gabrielinek (1555–1612) adta tovább a velencei muzsika hagyományait. Giovanni Gabrieli hírneve sok külföldi tanítványt vonzott a lagúnák városába, közöttük az ifj ú Heinrich Schützöt (1585–1672), aki négy évet töltött el Velencében, hogy tökéletesen képzett komponistaként térjen vissza hazájába. Az ifjabb Gabrielitől Monteverdi vette át a stafétabotot, majd a velencei iskola már a 18. századba átívelő történetét az Il prete rosso, a „Vörös pap”, Velence legismertebb muzsikusa, Antonio Vivaldi (1658–1741) írta tovább.

BŐ SZEKUND

OKTÓBER 4. PÉNTEK, 19:00
Szent István Terem

Bősze Ádám előadása gyökeresen különbözik a megszokott standup comedyktől. Alapvetően a klasszikus zenéhez, tágabb értelemben a kultúrtörténethez kapcsolódó poénok hangoznak el, és néha az abszurd humor is megjelenik.

A #szeretnekahallgatók című stand up sikere után – az első show-t Debrecenben, Szegeden, Kőszegen, Pécsett, Miskolcon, Sopronban, Székesfehérváron, Budapesten és Kaposváron láthatta a közönség. 2019-ben útjára indul a második, melynek címe Bő szekund. A tartalom teljesen új, a formátum viszont nem változik. 1 óra 20 perces, a szó szoros értelmében is szünet nélküli nevetésre van kilátás.

Bősze Ádám előadása gyökeresen különbözik a megszokott standup comedyktől. Alapvetően a klasszikus zenéhez, tágabb értelemben a kultúrtörténethez kapcsolódó poénok hangoznak el, és néha az abszurd humor is megjelenik.

Átok és Áldás

OKTÓBER 24. CSÜTÖRTÖK, 18:00
Szent István Terem

A koncert dirigense Dubóczky Gergely, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, vendége Maróth Miklós professzor, Széchenyi-díjas klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lesz.

Ki lesz ma?
Eszmék és muzsika így egyben.
Aki kérdez: Bősze Ádám
Aki válaszol: Maróth Miklós - Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Műsor:

• Weiner: Szerenád
• Liszt: Malédiction
• Haydn: 88. G-dúr szimfónia

Szólista:
Balog József Liszt-díjas zongoraművész

Vezényel:
Dubóczky Gergely

Izgalmas programmal lép közönsége elé az Alba Regia Szimfonikus Zenekar a bérleti sorozat negyedik estjén. A 20. századi magyar zenetörténet és zenepedagógia egyik legjelentősebb alakja, Weiner Leó feltűnését óriási lelkesedéssel fogadta a szakma és a közönség: 1906-ban óriási sikerrel bemutatott, a magyaros-verbunkos stíluselemeket a klasszikus formákkal elegánsan ötvöző Szerenádja azonnal az új magyar iskola vezető alakjai között, Bartók, Kodály és Dohnányi társaságában jelölte ki a helyét. A húszas éveinek végén járó Liszt Ferenc 1840-ben zongorára és vonószenekarra készült Malédiction (Átok) című, egy tételes zongoraversenye értelemszerűen még nem mutatja a későbbi nagy művek kiforrottságát, de szertelenségeivel, talán túlzottan is színpadias gesztusaival, meghökkentően merész harmóniavilágával, s nem utolsósorban briliáns virtuozitást igénylő szólószólamával pompásan reprezentálja az ifj ú mester stílusát. Az előadás szólistája a mai magyar zongoraiskola markáns egyénisége, Balog József Liszt-díjas zongoraművész lesz. A programot Haydn 1787-re tehető, a végsőkig kiérlelt, fantasztikusan hangszerelt 88. G-dúr szimfóniája zárja.