Felső Kiskunsági tavak, gyalogtúra a Gulipán tanösvényen

Felső Kiskunsági tavak - Gulipán tanösvény

• Hossza: 1300 m
• Megközelítés: az 52. számú főút 42. km szelvényénél, a Kígyósi Csárdával szembeni földúton indul a tanösvény. Parkolni a Kígyósi Csárdánál vagy a tanösvény indulópontjánál, az állattartó telep mellett lehetséges. GPS: 46° 48’ 22,741”; 19° 9’ 50,593”  WGS: 46,806317; 19,164054
• Állomások száma: 6
• Nyelv: magyar, angol (az angol nyelvű szövegek okostelefonnal a QR kód lefotózása után olvashatók)
• Bejárható: egész évben, gyalogosan
• Látogatásra ajánlott időszak: tavasz és ősz, nyáron a nagy meleg miatt a kora reggeli és a késő délutáni órákban ajánlott a kirándulás.
• Ajánlott felszerelés: távcső mindenképpen, nyáron víz nélkül sem érdemes elindulni

A Solti-síkságon, Szabadszállás és Akasztó között húzódik a Felső-kiskunsági-tavak területe (3905 ha). A valamikor összefüggő területen található a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszere. A tavak közül már sok, pl. a Fehér- szék elmocsarasodott. A Szabadszállás határában levő Zab-szék, vagy a fülöpszállási Kelemen-szék viszont ma is őrzi eredeti állapotát.  A Gulipán tanösvény végén levő madárlesből minden évszakban megfigyelhetők a gyepeken, vagy a sekély vizű tó vizén táplálkozó madarak. A kis kunyhót bárki használhatja madármegfigyelés vagy fotózás céljából. A Kelemen-szék parti zónáját az Igazgatóság bivalyai tartják karban legelésükkel és taposásukkal. Nem csak a gyepek kezelésében, de a mocsaras-szikes élőhelyek fenntartásában és biológiai sokféleségének megőrzésében is fontos szerepet játszanak. A bivalygulya miatt a tanösvényt két oldalról villanypásztor határolja a leskunyhóig. Ez látványra furcsa lehet a kirándulóknak, de a szilaj tartású bivalyok mellett fő a biztonság!

Napjainkra a szikes tavak száma megfogyatkozott, ezért a megmaradt tavak víztani és természetvédelmi értéke felbecsülhetetlen. A tavak vizének kémiai és fizikai sajátosságai speciális életközösség megtelepülését eredményezték. A sokszor igen lúgos (9-12 pH) vizekben csak apró rákok és más mikroszkopikus szervezetek képesek életben maradni. Ezek jelentik az itt megtelepedő parti madarak és sziki fészkelő közösség táplálékbázisát.

A szikes tavak parti zónájában költő fajok közül jelentős állománya van a gulipánnak és a küszvágó csérnek. A tavaszi vonuláskor tömeges piroslábú cankó bizarr külleme és dallamos fütyülése alapján könnyen felismerhető. Kormos cankók vonuló csapatai ősszel és tavasszal hosszabb pihenőt tartanak itt. A Kelemen- szék mesterséges szigetei csérek és sirályok költő helyei. Leggyakoribb a danka sirály, de a piros csőrű szerencsensirály is rendszeres fészkelője a területnek.

A szikes mocsarak és csatornák nádasaiban költ nyári lúd, a búbos vöcsök, a barna rétihéja és sok nádi énekesmadár. A tavak és csatornák nyílt vizein táplálkozó kócsagokat és gémeket lehet látni. Az őszi betakarítás után a földeken elszórt termés táplálékforrást biztosít a darvaknak is. A szikes tavak vidéke a Ramsari Egyezmény oltalma alatt álló nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.

Állomások a tanösvényen:

1. Legeltetés
2. Ember és táj
3. Sós és lúgos
4. Mikrodomborzat és növényzet
5. Fehér, átlátszatlan, mégis élettel teli
6. Madárparadicsom