Gyulai Végvári Napok 2020

Gyula nem csak jelképesen tekinthető Európa védőoszlopának, mert falai között szinte egész Közép-Európa fiai képviseltették magukat. Egyetlen magyar végvár sem volt képes feltartóztatni a török sereget ilyen hosszú ideig, mint Gyula. A vár elestét követően 129 évig török közigazgatási egység központjaként működött.

Hadijáték 1566-ról

Mintegy kétszáz hagyományőrző játssza újra a gyulai vár 1566-os ostromát idén is, július utolsó hétvégéjén. Magyarország egyik leglátványosabb hadijátéka valós eseményeket elevenít fel, a történések élő kommentálásával és magyarázatával.
Július 26-28. között ismét megelevenedik a török kori Gyula. Az Erkel Ferenc Művelődési Központ szervezésében idén is mintegy kétszáz hagyományőrző és több ezer érdeklődő tiszteleg majd a Gyulai Végvári Napokon az 1566-os ostrom hősei előtt.

Talán még a helyiek között is akad, aki nem tudja, vagy csak hitetlenkedve fogadja, hogy a 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Pedig az volt: annak ellenére, hogy az Alföldön állt, és hogy nem a csak messziről beszerezhető, emiatt jóval költségesebb építőanyagnak számító kőből, hanem téglából épült (a Körös miatt nedves terület bővelkedett agyagban). Kerecsényi László és mintegy 2-2,5 ezer várvédője pedig valóban hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat. (Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról.)

Ma már a látogatók ostromolják a várat (tavaly a 100 ezret is meghaladta a számuk), július utolsó hétvégéjén pedig a Végvári Napok résztvevői töltik meg egyre nagyobb számban a Várkertet.
Idén is megmaradnak a rendezvény helyszíneinek elnevezései, amik a 16. századi erődítmény részeiről kapták a nevüket: huszárvár, nyugati palánk, nyugati földbástyák, vizesárok, északi földbástyák.

A program gerince is változatlan: a jelenlévők megismerhetik a végvári vitézek életét, csatajeleneteken keresztül felidézik számukra a kor harci szellemét. Elmesélik a várnak és környékének történetét, hősies védőik legendáit, a védők és az ostromlók életét. Az utóbbi években kiemelt szerepet kap, hogy az érdeklődők benézhetnek a Várkertben táborozó hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből ismerhetik meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve. A tábor ilyen jellegű „megnyitását” a Calliope Diákszínpad animátorokként jelen lévő színjátszói segítik majd.
A rendezvény ebben az évben is a résztvevő hagyományőrök felvonulásával indul, akik a Kossuth téren és a Vízügyi Igazgatóság előtt díszsortűzzel is tisztelegnek majd a 16. századi várvédők előtt.
A hétvége legérdekesebb, leglátványosabb része idén is az a hadijáték, ami az 1566. július 2-án kezdődött ostromsorozat momentumait eleveníti fel. Tizenöt hagyományőrző csoport játssza újra az ostromot, köztük három új közreműködő: a cseh Butlers Dragonerregiment, „Az Egri Félhold Hagyományőrei” és a Nánai Solymosi Vitézek. Hogy a látványosság információkkal is szolgáljon az egykor történtekről, most is Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Oktatási, Tudományszervező és Kulturális Főosztályának főosztályvezetője kommentálja azt élőben.

A megszokottak mellett lesznek azonban új elemek is a programban: ilyen a Középkori Kaszinó reneszánsz társas-szerencse játékokkal szombaton és vasárnap, illetve a Gyulai Boszorkányverseny, ahol négy versenyszámban (szemmel verés, átokmondás, seprűn lovaglás, bájitalkeverés) mérik össze „tudásukat” a ma banyái. Újdonság még a korabeli szerszámkiállítás, valamint Fekete László és fiai erőművész showműsora.

Esténként a látogatók dönthetnek: a hazai könnyűzenei élet kiválóságait hallgatják a vár egyik oldalán, vagy a hagyományőrzőkkel mulatoznak az erőd túlsó felén. A most új helyre (a várral szembe) kerülő színpadon Nagy Feró és a Beatrice zenekar, Hevesi Tamás, valamint a Magna Cum Laude ad koncertet.

A rendezvény történelmi háttere:

Gyula fénykorát a Hunyadiak korában élte. Mátyás király tette meg városunkat Békés megye székhelyévé, az uradalmat pedig fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A Hunyadi család tagjai több fényes győzelmet arattak a török hadak felett. Gyula a XVI. század közepére a török hódítás kiterjedése miatt a magyar végvári rendszer három legjelentősebb végvárának egyikévé vált, s ezzel a török–magyar harcok állandó színterévé lett. Gyula nem csak jelképesen tekinthető Európa védőoszlopának, mert falai között szinte egész Közép-Európa fiai képviseltették magukat. Egyetlen magyar végvár sem volt képes feltartóztatni a török sereget ilyen hosszú ideig, mint Gyula. A vár elestét követően 129 évig török közigazgatási egység központjaként működött.