Kaptárkő tanösvény túra, keresse fel Magyarország legtöbb fülkével rendelkező kaptárkő-csoportját!

A Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben a nyolc nagyobb, fülkés sziklára, kőkúpra tagolódó riolittufa vonulat Magyarország legtöbb fülkével rendelkező kaptárkő-csoportja. Négy lelőhelyen – 13 kaptárkövön – összesen 137 db fülke van. Ugyanitt, találjuk a Bükk egyik legnagyobb tufakúpját, a völgyet uraló, legimpozánsabb sziklavonulatot, mely a Királyszéke elnevezést kapta. Egy búbos kemencéhez hasonlító nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódik, de a sziklát átszelő hasadékban, a Kutyaszorítóban is találhatók fülkék. egyetlen sziklatömbön 48 db fülkét lehet összeszámolni. Az egyik fülkének csak a hátlapja maradt meg, de annak 112 centiméteres magassága alapján kiérdemelte a legnagyobb ismert kaptárfülke címet.

Húszmillió éve annak, hogy a Bükkalja környékét a heves és pusztító vulkáni tevékenységek tufával borították be. A hatalmas sziklákat mosta az eső, fújta a szél, koptatta az idő, így különös, kúp alakú képződmények jöttek létre. Később ezekbe a kőtornyokba véste az ember a fülkéket, amelyeknek eredeti funkcióját homály fedi. Ezeket a kutatók többsége emberi kéz munkája eredményeként tartja számon, bár a geológusok nem zárják ki a természetes úton való kialakulás lehetőségét sem.

A sziklaalakzatok fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született Gazdag gyűjtemény áll rendelkezésünkre arról, hogy a szomolyai lakosok miként vélekedtek a kaptárkövek eredetéről, a fülkék rendeltetéséről.

A kevés ásatás során kevés leletet találtak a régészek: 11-12. századra datált edénytöredékeket, karddarabot, 14-15. századi kerámiát. Az Árpád-korban tehát használatban voltak a fülkék, de nehéz elképzelni, hogy előtte évszázadokig csak üresen álltak.

A kaptárkövek területén 1958-ban kőbányát nyitottak, ezt követően többen is felszólaltak a kaptárkő-csoport megmentése érdekében, sürgetve védetté nyilvánításukat. Bár ezt követően a megyei tanács betiltotta a bányászatot, de az addigra már tetemes károkat okozott. 1960-ban végleg rendeződött a természeti és kultúrtörténeti emlékek sorsa: az Országos Természetvédelmi Tanács természetvédelmi területté nyilvánította a sziklavonulatot.

• Hossza: 4 km
• Időigény: 2 óra
• Jelzés: fehér négyzetben átlós kék sáv
• Vonalvezetés: részben körút, részben vonalas
• Állomások száma: 2
• Nehézségi fok: túra jellegű.
• Megközelíthetőség: Szomolya központjában van az indítótábla.

Egész évben szabadon látogatható a tanösvény.