Kiállítás Balassagyarmat 2024. Időszaki tárlatok a Palóc Múzeumban

Időszaki kiállítások a Palóc Múzeumban 2024

PETŐFI KÖRÚT 200 - „Dalait kunyhóban, palotában éneklik”
2024. március 1-április közepe

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából öt múzeum, a balassagyarmati Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Palóc Múzeum, a szécsényi MNM Forgách-Lipthay Kastélymúzeum, a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria, a Füleki Vármúzeum, valamint a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum összefogásával valósult meg a Petőfi nyomában Gömörben és Nógrádban című kiállítás-láncolat.

A kiállításokban bemutatott válogatások találó keresztmetszetét adják Petőfi két felvidéki útjának, melyeket úti jegyzetekben és levelekben örökített meg. Nemcsak a természeti környezetet, a városokat és az eseményeket dokumentálta aprólékosan, hanem a találkozásait, az útja során kötött barátságait, az itt fellobbanó szerelmeit is. Mélyen megérintették felvidéki tapasztalatai, ahogy ő is mély nyomokat hagyott az itt élők emlékezetében, ami nemcsak visszaemlékezésekben, képekben, szobrokban és népművészeti tárgyakban ölt testet, de anekdotákban, mondákban, nótákban is.

A Dalait kunyhóban, palotában éneklik című tárlat központjában Petőfi költészetének népiessége és a nép Petőfi-kultusza áll. A kiállítás Petőfi Sándor 1845-ben tett felvidéki körútját, népi verseit is feleleveníti, valamint a kiállított tárgyakkal a népi kultúrát hangsúlyozza, párhuzamba állítva azokat a költő népies alkotásaival.

Kitaszítottak – ahol az Ipoly elválaszt
2024. március 1-2024. ősze

Az első világháborúból vesztesként kikerülő magyar nemzet a béketárgyalások során nem számíthatott sok jóra a győztes nagyhatalmak, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia területén osztozkodó utódállamok részéről. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum azonban a legpesszimistább várakozásokat is felülmúlva az addig elképzelhetetlent tette valóságossá: az ezeréves magyar állam területének több mint kétharmadát elcsatolva közel három és fél millió magyart kényszerített kisebbségi létbe, idegen országok fennhatósága alá. Az esetek döntő többségében a nyelvi-etnikai szempontokat figyelmen kívül hagyó, mindenfajta gazdasági, közlekedési infrastrukturális ésszerűséget mellőző, újonnan meghúzott államhatárok, közvetve vagy közvetlenül, területenként más-más mélységben, de –  hasonlóképpen az ország összes érintett településéhez – Balassagyarmatra is rendkívül negatívan hatottak. Az ország centrumából hirtelen a határszélre került nógrádi megyeszékhelynek katasztrofális politikai-gazdasági körülmények között kellett megőriznie közigazgatási, kulturális, gazdasági és piaci pozícióit. Az Ipoly folyón túli területekkel elvesztek szőlőskertjei, gyümölcsösei, termékeny szántóföldjei. Ugyanakkor a városi határ ötödének elvesztésénél sokkal súlyosabban érintette gazdaságát, kereskedőit és iparosait az északi területek elcsatolása, ami csak a piaci vonzáskörzetet tekintve 47 települést jelentett. Balassagyarmat és a környező falvak között évszázadok alatt kialakult termékcsere, természetes munkamegosztás, munkahelyek kerültek veszélybe. A trianoni határ mesterséges akadályként szelte ketté az itt élők családi, rokoni kapcsolatait, mozgásterüket korlátozta. Birtokaik, munkalehetőségeik új államhoz kerülésével megélhetésük bizonytalanná vált. A békeszerződés aláírását követő hatodik évben a balassagyarmati képviselő testület így értékelte a kialakult helyzetet: „A határmegvonás éppen azon községeket szakította el tőlünk, amelyek földrajzi helyzetüknél fogva kénytelenek voltak Balassagyarmat felé gravitálni, s … oly községeket hagyott meg nekünk Trianon, amelyek részint Vácnak, részint Aszódon keresztül mindég Budapesttel tartottak fenn kereskedelmi összeköttetést.” A jövőnek szóló elképzelések, például a csábi fára éppen csak kiépülő faipar, vagy a kürtösi szénhez vezető iparvasút terve értelmüket vesztették.  Az 1920-as évek végére már egyértelműen érzékelhetővé vált: Balassagyarmat korábbi vonzereje megszűnt, az első világháború előtti évtizedekben még dinamikusan növekvő népessége a stagnálás útjára lépett. Az országcsonkítás előtt városunk északi vonzáskörzetéhez tartozó, a békediktátum értelmében a Csehszlovák Köztársasághoz kerülő Nógrád és Hont vármegyerészekben élő magyar honfitársaink kitaszítottakká, idegenekké váltak saját szülőföldjükön. Kiállításunkban a trianoni tragédiára emlékezve, döntés elé állítjuk a Kedves Látogatót, hogy az elválasztás szimbólumává váló Ipoly folyó jobb vagy bal partján elindulva, a magyar, avagy a csehszlovák oldalra kerültek szemszögéből tekint vissza a bő egy évszázaddal ezelőtt történtekre.

MADÁCH 200 - Nógrádból a halhatatlanságba
2024. március 1-2024. év vége

Kétszáz éve született a magyar és a világirodalom üstökös csillaga: Madách Imre, akinek tragikusan rövid élete szinte csak a történelmi Nógrád Vármegyéhez
kötődik. De ki volt ez a rejtőzködő vidéki nemes, aki egy kis szlovák faluban, Alsósztregován megírta a magyar irodalom legismertebb, legtöbbet vitatott, mégis a legtöbbet játszott drámai költeményét? Miből táplálkozott költészete, gondolatisága. eszmerendszere?
Tárlatunk bemutatja a költő életútját erősen meghatározó családi kötelékeit, az 1848-49-es szerepvállalását, közéleti, politikai tevékenységét. Felsorakoztatja a
sokoldalú művész: a költő, a drámaíró, a szónok, a képzőművész Madách életének emléktárgyait, irodalmi és képzőművészeti alkotásait. Hét fennmaradt olajképéből, hat eredetiben látható a kiállításban, megszólalnak versei, politikai röpiratai, s a Tragédia ismerős sorai ismeretlen nyelveken. A kiállítás legszínesebb része, a másfél évszázada reneszánszát élő Tragédiát bemutató tér. Több, mint 40 művész készített teljes illusztráció-sorozatot a műhöz rézmetszetek, grafikák, tusrajzok, fametszetek, festmények formájában. Ezekből válogattunk Haranghy Jenőtől, Nagyajtay Teréz, Kass János, Farkas András, Réti Zoltán képein át a kortárs alkotásokig. A Tragédia színpadi sikertörténetéhez Németh Antal – rendező, a két világháború között a Nemzeti Színház igazgatója – hagyatékából állítottunk ki klasszikus és modern díszlet-és jelmezterveket, színpadi maketteket. Fedezze fel az életmű rejtett szépségeit, élje át a Tragédia „bűvöletét”! Szakítson az almából!

Mesélő faragások - Egri István fafaragó népművész életmű kiállítása
Megnyitó: 2024. április 25.