Kőszegi Várszínház 2020

KŐSZEGI VÁRSZÍNHÁZ 2020

Július 3. - Szívárnyék - Pilinszky János két hangon
Szabó Balázs és Vecsei H. Miklós estje
verses, zenés est egy részben (70’)

Egyedi hangvételű, szuggesztív és szubjektív előadás két eddig csak ebben az előadásban összeállt kiváló színpadi előadó közreműködésével.
Mind a ketten kötődnek Pilinszkyhez; mind a ketten a maguk módján feldolgozták a hozzájuk közel álló verseket, prózákat; most itt ennek az előadásnak a kedvéért összefűzik őket. Hangban és dalban, énekben és gitárban, brácsán.
Finom szálakon kapcsolódik, néhol duetté is érik a szöveg, annak tematikus szövete; különleges csendekkel, és ha kell éles hangokkal „kényszerít magunkba fordulni”. Nem bánt, nem tolakszik a szöveg, a dal; feltesz egy felhőre, vagy egy madár szárnyára és elröpít a végtelenbe; majd a végére finoman visszaenged a Földre; közben előadó és befogadó bejárja a poklot és a mennyországot.
Pilinszky a 21. század, Magyarországán.

Közreműködik:   
Szabó Balázs, dalszerző-énekes, a Szabó Balázs Bandája vezetője - ének, gitár
Vecsei Miklós H.,a Vígszínház színművésze - ének, vers

Július 4. 11.00 és 14.00  Berki Vonósnégyes – udvari zene
A Berki Vonósnégyes tagjai:
Berki Antal - hegedű
Horváth Szimonetta - hegedű
Berki Gábor - brácsa
Pothárn Margit - cselló

Műsor:
Michael Haydn: Notturno
Dvorák: D- dúr Waltzer
Gerschwin: I’d Rather Charleston
Kreisler: Liebesleid
Händel: Arrival of the Queen of Sheba (Sába bevonulása)
Mozart: Exultate jubilate
Henri Betti: C’est si bon
Ferraris: Zwei Gitarren

Július 4. 19.00 Kőszegi énekek – Evangélikus Templom
"Kőszegi zeneszerzők százéves művei és Mizsei kőszegi zenevázlatai a közelmúltból"
Mizsei Zoltán – ének, elektronika,
Mizsei-Takács Zsuzsanna – mezzoszoprán
if. Balázs Elemér – orgona
Scheer Uwe – hegedű

Július 11. (esőnap 12.) Szörényi Levente, Bródy János, Sarkadi Imre, Ivánka Csaba: Kőműves Kelemen (Pannon Várszínház)
A Kőműves Kelemen téma vándormotívum a közép-kelet európai és balkáni népek folklórjában, így a magyar népköltészetben is. Nem véletlenül. Egy fiatal csapat kap lehetőséget, vállal megbízatást, hogy felépítse a várat, azaz önmagát, hogy egy sikeres nemzedék oltalmazhassa a tágabb értelemben vett közösséget.  „Alkotni születtünk…” „Nem lehet, nem lehet, hit nélkül nem lehet…” A konfliktusok ember és hatalom, ember és ember, hit és kiábrándulás küzdelmében bomlanak ki, a küzdés értelmére, az áldozat mértékére keresik a választ valamennyi korosztályt megszólítva.
A Pál utcai fiúk produkciónk dinamikus fiatal férficsapatot kovácsolt össze, akik meg tudnak felelni a rockballada által támasztott ének-, zenei- és fizikai követelményeknek.
A produkció a Zikkurat Színpadi Ügynökség, valamint az előadás producere, Rosta Mária; a MELODY Kulturális és Szolgáltató Kft. és a HoFra Színházi és Irodalmi Ügynökség engedélyével jött létre.
SZEREPOSZTÁS
Kőműves Kelemen: Koscsisák András
Boldizsár: Molnár Ervin
Máté: Szelle Dávid
Izsák: Keresztesi László
Karuj: Budai Márton Zoltán
Benedek: Kovács Gábor
Márton: Gábor Márkó / Soós Máté Bátor / Magyar János
Ambrus: Punk Péter
Mihály: Pásztor Richárd
György: Baranyi Csanád
Sebő: Hédl-Szabó Dániel
Gyula: Kiss Máté / Magyar János
Radó: Ifju Martin
Anna: Kárpáti Barbara
Vándor: Horváth Dániel / P. Petőcz András
Jelmez: Justin Júlia
Játéktér: Vándorfi László
Korrepetitor: Regovics Zsuzsa
Zenei vezető: Győrfi Judit
Koreográfus: Krámer György
Koreográfus asszisztens: Punk Péter
A rendező munkatársa: Egri Zsófia
RENDEZŐ: Vándorfi László

Július 14. 18.00 (esőnap júl.15.) – Paulik Móni - Vincze Zsuzsi: Lili és a bátorság
A Kőszegi Várszínház, a Mesebolt Bábszínház és a Vojtina Bábszínház bemutatója
Paulik Móni és Vincze Zsuzsi regénye alapján írta: Veres András
Tervező: Boráros Szilárd
Zene: Sáry Bánk
Rendező: Somogyi Tamás
A feldolgozó foglalkozást vezető drámapedagógusok: Balla Richárd, Kardos János, Szepes Anna
Szereplők: Csató Kata mv., Kovács Bálint, Lukács Gábor, Varga Bori
Ajánlott korosztály: alsó tagozatos iskolásoknak

Vajon mihez kell nagyobb bátorság: bemutatni egy félelmetes kötéltánc számot a cirkuszigazgató előtt vagy elmondani egy nyomasztó titkot az anyukánknak? A hét éves Lili egy vándorcirkusz izgalmas, különös és varázslatos világában nő fel. Egymás mellett él a kötéltáncos, a bűvész, az oroszlán, a bohóc és még sokan mások. Bizalmas közösség, amelyben mindenki ismer mindenkit. De mi van akkor, ha valaki túlságosan közel szeretne kerülni a másikhoz? Mikor és hogyan lehet nemet mondani valaki közeledésére, főleg abban az esetben ha egy felnőtt és egy gyerek kapcsolatáról van szó? A bátorságot kereső Lili a cirkusz bűvészétől remél segítséget, aki meg is ígéri, hogy varázserejével megadja a kislány számára, amit szeretne. Bátorság helyett azonban egy olyan titkot ad Lilinek, amit nem könnyű feldolgozni, elmondani valakinek pedig igazán bátor dolog lenne. Lilinek minden erejére szüksége lesz, hogy ezen a kötélen anyukája segítségével áttáncoljon, ám ha sikerül neki, életre szóló tanulságokkal gazdagodik.

Az előadás létrejöttét támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap

Július 16. (esőnap 17.) – Abe Burrows: Kaktuszvirág (Orlai Produkció)
Mégis meddig mehetünk el a hazugságban? Mi lesz, ha már lassan magunk sem tudjuk, kinek mit adtunk be? Julian, a fogorvos például jól kitalálta az életét. A rendelőben a fegyelmezett Stephanie tartja kézben a dolgait, a magánéletben a csinos Toni gondoskodik róla. És hogy ne kelljen elköteleződnie, családot hazudik magának. Amikor viszont mégis nősülne, Toni hallani sem akar róla, hogy miatta szakadjon szét egy család. Meg kell tehát győzni őt, hogy a "feleség" boldog, ha megszabadulhat Julian-től. De honnan kerítsen egy nőt, aki hajlandó eljátszani a szerepet?
A komédia zenés változata után most először látható Magyarországon a Broadway-változat, amely alapján a nagy sikerű film készült Walter Matthau, Ingrid Bergman és Goldie Hawn főszereplésével.
A Kaktuszvirágot írta Abe Burrows, Pierre Barillet és Jean Pierre Gredy színdarabja alapján.
A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.
SZEREPLŐK:
Kovács Patrícia
Ötvös András
Józsa Bettina / Gombó Viola
Hunyadi Máté / Rohonyi Barnabás
Schruff Milán
Ficzere Béla
Fekete Györgyi
Mész Adrienn
Fordító: Zöldi Gergely
Díszlet: Fodor Viola
Jelmez: Őry Katalin
Mozgás: Bóbis László
Rendezőasszisztens: Varga Miklós
Rendező: Novák Eszter
Producer: Orlai Tibor
AZ ELŐADÁS HOSSZA: 2 óra 40 perc – egy szünettel

Július 18. (esőnap 19.) – Operett-musical est az Operettszínház művészeivel

Július 23.  Az étkezés ártalmasságáról (Orlai Produkció)
Az azonos című hosszúpróza, mikor évekkel ezelőtt megjelent, az „előadás” alcímet viselte, nem véletlenül. Az étkezés ártalmasságáról valóban termékbemutató előadás, a főhős, bizonyos Fibinger tragikomikus nagymonológja, élet-áriája haknikörútja egy állomásán, egy sokat látott, vidéki művelődési ház színpadán. Jóllehet, a főhős „az étkezés”-ről beszél csillapíthatatlanul, de életről, halálról, szerelemről, szól, a szenvedélyről, az olthatatlan, kéjes dühről, amivel az ember be akarja kebelezni a másikat, magát, a világot, míg el nem dől vele önnön börtöne és temploma, a kalodányi test.
SZEREPLŐ:  Mészáros Máté
Az előadás a FÜGE Produkció és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre. Az előadás hossza: kb. 85 perc, egy részben

Július 25. (esőnap júl. 26.) - Marc Camoletti: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!  avagy Hatan pizsamában (Pesti Művész Színház)
vígjáték 2 felvonásban
Egy franciaországi nyaralóban Bernard és neje, Jacqueline vendégeket várnak. Jön Bernard legjobb barátja, Robert, aki Jacqueline titkos szeretője, Brigitte, Bernard titkos szeretője. A ház ura feleségének úgy állítja be a dolgot, mintha Brigitte Robert párja lenne, de mivel Robert még sosem látta a nőt, összetéveszti a szobalánnyal. Ám beállít a szobalány férje is, Bertrand...
Szereposztás:
Bernard EGYHÁZI GÉZA
Jacqueline NYERTES ZSUZSA
Robert CSENGERI ATTILA
Brigitte 1. LENGYEL ELEONÓRA
Brigitte 2. FOGARASSY BERNADETT
Bertrand BODROGI ATTILA
Díszlet: Halász G. Péter - Jelmez: Reininger Mária - - Fordította: Szántó Judit
Rendező: Márton András

Július 29. (esőnap 30.) – Ahol a sötétség – Gergye Krisztián szólótánc előadása    A Kőszegi Várszínház és a GK Társulat közös bemutatója

Augusztus 1. (esőnap aug. 2.)  - Agatha Christie: Az egérfogó (Veres1 Színház)
Szereplők: (a színre lépés sorrendjében)
Mollie Ralston : VEREBES LINDA
Giles Ralston: PÁL TAMÁS
Christopher Wren: DÓSA MÁTYÁS / KRAJNIK-BALOGH GÁBOR
Mrs. Boyle: ZORGEL ENIKŐ
Metcalf őrnagy: VENYIGE SÁNDOR
Miss Casewell: MOLNÁR GYÖNGYI
Mr. Paravicini: TROKÁN PÉTER
Trotter rendőr őrmester: MOHAI TAMÁS

Zene: Lencsés Balázs
Dramaturg: Venyige Sándor
Díszlet-jelmez: Gedeon Boróka
Rendező: SCHLANGER ANDRÁS
A fiatal Ralston-házaspár panziójában vagyunk. Távol az emberektől, a világtól. Abban a zárt játéktérben, a hótorlaszok közé ékelt, bűnügyi laboratóriumban, amelynek az írónő, szokás szerint, még a telefonvezetékét is elvágta.
Egyelőre csak azt tudjuk, hogy a Culver utcában megöltek egy nőt. Aztán sítalpakon megérkezik Trotter, a nyomozó. S kiderül, hogy a gyilkosnak a panzió lakói között kell lennie.
Agatha Christie sorra elénk idézi a szereplőket, s külön-külön mindegyikről bebizonyítja, hogy – tévedés kizárva! – csak ő, egyedül ő lehet a gyilkos!
De mi tudjuk, hogy a sok ártatlan között egyetlen vétkest kell keresnünk. Így a harmadik leleplezésnél kétszer érezzük becsapva magunkat, a negyediknél háromszor, és így tovább…
Az író egyik kelepcéből a másikba csal, hogy aztán – miután kiengedett a szabadba – önként fussunk be a legnagyobb kelepcébe…
Két és fél órás elme-torna. Színpadi matematika. Csiki-csuki játék. Könnyű mulatság, amelyről a közönség abban a tudatban távozik, hogy lám, megint túljártak az eszén…
Agatha Christie a színházi jogokat unokájára ruházta át, mondván, a darab fél év alatt kiszenved. Ez egyszer tévedett. Az egérfogót Londonban 63 éve játsszák megszakítás nélkül. Bemutatásakor Sir Winston Churchill volt a miniszterelnök, jegyre adták még a húst, szalonnát, cukrot és a vajat.
Az előadás időtartama: 110 perc

Augusztus 4. (esőnap aug.5.) – Dömötör András - Deés Enikő-Benedek Albert és a társulat:  Határátlépések (Orlai Produkció)
Mindennek van határa, állandóan feszegetjük a határainkat, a határ a csillagos ég, tartsuk tiszteletben egymás határait, közben meg a határok megszűntek, de határvédelemre szükség van, nem is szívesen lépjük át a határainkat, de a távolságtartás mégis rossz, de azért húzzuk meg, lépjük át, tartsuk tiszteletben, gyere közelebb, ne gyere, ez már nem is én vagyok, de most akkor mindennek van határa, vagy csak kinek hol? Mi van?
Az előadás a színészek személyes történeteiből építkezik.
SZEREPLŐK: Járó Zsuzsa, Péter Kata, Mészáros Máté , Ötvös András, Schruff Milán
STÁB:
Dramaturg: Deés Enikő
Látványtervező: Horváth Jenny
Zeneszerző: Bakk-Dávid László
Világítástervező: Szondi György
Rendező: Dömötör András
Producer: Orlai Tibor

Augusztus 7. – Kiállításmegnyitó - Csodálatos állatvilág - Marelies Förster Romschvinckel  művei
Augusztus 8. (esőnap aug. 9.) – Vajda Katalin: Anconai szerelmesek
Igazi felhőtlen szórakozást ígér a Roxínház Anconai szerelmesek című előadása. Vajda Katalin darabja a vérbő reneszánsz komédiák hagyományaira épül. A történet egyszerű: szerelmi sokszögek, egymást kereső, egymást üdvözlő, egymás elől menekülő párok, összeveszések, kibékülések, félreértések, de végül mindenki párjára talál. A szerelmi történet mellett a darab sikerét az 1970-es évek legjobb olasz tánczenéit felvonultató zenei anyag adja, amely bravúrosan szövi át a történet minden szálát. Az előadásban olyan slágerek csendülnek fel, mint a Ché sará, a Volare vagy a Felicita. Az Anconai szerelmesek két óra felhőtlen szórakozás, a legjobb kulturális kikapcsolódás egy fárasztó nap után.
Az előadást 12 éves kortól ajánljuk!

Szereposztás:
Tomao Nicomaco, anconai polgár …………………………………Szabolcsi János
Lucia, a leánya ……………………………………………………………….Varga Roxána
Luigi del Soro, vándormuzsikus ………………………………………Kalányos Balázs
Drusilla, római lány ……………………………………... Kirsch Veronika / Solymos Luca
Lucrezio, milliomos …………………………………………………………Sudár Gergő
Viktória, magyar lány ………………………………………………………Ács Panna
Giovanni, a cukrász ………………………………………………………... Szabolcsi Ádám
Dorina, Tomao házvezetőnője ………………………Nagy Dorottya / Kirsch Veronika
Agnese, a panzió tulajdonosa ………………………………………… Horváth Zita
Tánckar: Abonyi-Tóth Dávid, Abonyi-Tóth Máté, Barabás Lara, Baranyi Bianka, Bíró Dorka, Böjtös Annamária, Csillag Fanni, Homor Fanni, Horváth Panna, Horváth Zsófia, Kató Lilla, Kiss Nikolett, Kovács-Hegedűs Tamara, Márkus Csenge, Márkus Luca, Németh Petra, Sárdi Benjámin, Tajnafői Nóra, Tóth Enikő, Zsalakó Zsanett
Díszlet - jelmez: Nagy Fruzsina Fény: Tóth Gyula Hang: Komáromi László
Koreográfusok: Merkei Mónika, Takács László János
Zenei rendező: Sebesi Tamás
Rendező: Pintér Kata

Augusztus 10.  – Grecsó Krisztián-Grisnik Petra: Vera
Ősbemutató a Kőszegi Várszínházban
A regényt színpadra átdolgozta Grisnik Petra
Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen is az. Tanulja a többi gyereket, hogy miben olyan, és miben más, mint azok. Tanulja a felnőtteket, akikkel (egyre inkább úgy érzi) nem stimmel valami. És ahogy elmerül a sok kis részletben, szépen lassan világossá válik számára: a körülötte lévők nem mondanak igazat. Nem úgy van semmi, sem a felnőttekkel, sem a fiúkkal, sem a tanárokkal, sem az apjával, az anyjával, a sosem látott nagyszüleivel, mint ahogy gondolta. És mialatt először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, először rúgja szét a biztonságot, amiben addig kisgyerek volt – azalatt arra is először döbben rá életében, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki. Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? Mit kezd a hallgatással, az évtizedekkel korábbi tragédia nyomaival, a pállott évtized kellemetlen szagával, a félrefordított tekintetekkel, az egyre kevesebb meggyőződéssel beléfojtott szóval? De a kiskamaszkor nem csak a trauma, hanem a trauma ellenszere is egyben – pont felnőtt annyira, hogy megértsen mindent, és pont gyerek annyira még, hogy ellenszereket találjon. Lehet, hogy az, hogy ő egy gyerek, valójában nem hátrány ebben a nyomozásban, hanem olyan lehetőség, ami csak neki jutott. Csak ő tudja megemelni azt, ami már szinte agyonnyomja a felnőtteket. Úgyhogy nekilát, hogy mindennek a végére járjon…

Előadja: Grisnik Petra
Díszlet: Trifusz Péter
Zene: Táborszky Bence
A rendező munkatársa: Skrabán Judit
Ötlet: Gelencsér Ildikó
Fény: Bakos Zoltán
Rendező: Göttinger Pál

Aug. 13. – Gimesi Dóra: Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi  - A Kőszegi Várszínház és a Soltis Lajos Színház bemutatója a lovagteremben
zenés mesés utazás csillagok között
Pont a világ közepén terem egy almafa, gyümölcsei színaranyból vannak, egy tündérlány könnyéből született. Ilona és Árgyélus a fák lombjai alatt találkoznak, de nem lehetnek egymáséi, hiszen tündér és ember más világban él. Árgyélus útnak indul, hogy megkeresse szerelmét és eljusson Tündérországba. Az igaz szerelemért küzdeni kell, de ha ők egymásnak lettek teremtve, akkor semmi sem lehetetlen…

Tündérszép Ilona - Erényi Dorottya / Szabó Angelika
Árgyélus királyfi - Piller Ádám
Tündéranya - Hajba Beatrix / Németh Alíz
Király - Tóth Ákos
Favágó - Pintér Gergő
Ördögök:
Egy - Tóth Ákos
Másfél - Pintér Gergő
Kettő - Tóth Artúr

Rendező: Nagy Zsuzsi
Látvány: Szűcs József "Szöcske"
Zene: Gregorich Bálint
Mozgás: Boznánszky Anna
Jelmez: Marton Merci, Hartai Andrea
Külön köszönet: Gregorich Ferenc, Bincze Tamás, Gregorich Domonkos, Gregorich Zsófia

Augusztus 14. (esőnap 16.) – Michael McKeever: Végszó (Rózsavölgyi Szalon)
„A színház éppen olyan, mint az élet – csak jobbak a fények!” – mondja a szórakoztató és elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, és pontosan erről szól Michael McKeever színműve, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.
Edward, Mallory és Christian – egy család, három generáció, két és fél színész. Edward már mindent eljátszott. Egyszer még színpadra lépne saját lányával, Malloryvel, a Broadway-sztárral, aki éppen azt fontolgatja, vissza kellene vonulnia. A színészdinasztia harmadik tagja Mallory fia, Christian, az egykori gyerekszínész, akit végül nem vonzott a színház, sem a film, és a kulisszához csak a családi házban kerül a legközelebb anyja személyi titkáraként.
Voltaképpen egy család sorstörténete a Végszó – szellemes színházi helyzetek, „végszavak” közé téve öröklött generációs kérdéseket, kételyeket, az elődök hibáit, az utódok győzelmeit. Vajon úgy élünk, úgy szeretünk, úgy gondolkodunk, ahogyan az ősök? Persze egy olyan családban, ahol a színház az első, ahol a szellemes megjegyzés előbbre való, mint az őszinte szó, ahol soha senki nem érezheti magát érzelmi biztonságban, nem könnyű boldognak lenni.
Szereplők: Györgyi Anna, Gálvölgyi János, Csiby Gergely, Bajor Lili, Kovács Máté
Díszlettervező: Enyvvári Péter
Jelmeztervező: Veréb Dia
Dramaturg: Hárs Anna
Fordító: Makai Luca, Hárs Anna
Rendezőasszisztens: Kis-Kádi Judit
Rendező: Dicső Dániel
Shakespeare-fordítás: Nádasdy Ádám
Euripidész, Médeia-fordítás: Rakovszky Zsuzsa
Az előadást két részben játsszuk, szünettel együtt kb. 110 perc.
Michael McKeever örököseinek engedélyét az Ahn & Simrock Bühnen- und Musikverlag GmbH és a Hofra Kft. közvetítette.

Augusztus 20. (esőnap aug. 21.) -  JANTYIK ZSOLT: EZÜSTBOJTÁR zenés játék egy részben Jantyik Zsolt meséje Petőfi Sándor János vitéz című műve alapján
A Nagyerdei Szabadtéri Játékok és a Csokonai Színház koprodukciója
Jantyik Zsolt Artisjus- és eMeRTon-díjas szövegíró-zeneszerző Petőfi Sándor János vitéz című műve alapján írta meg Kukoricza Jancsi “mai” történetét, komoly gondolatokkal, de sok humorral és még több érzelemmel. Ehhez a nagyszerű könyvhöz, verses meséhez készített a PG Csoport dalokat és egy dupla CD-t olyan közreműködőkkel, mint a Kaláka együttes, Ferenczi György és Apáti Ádám (Rackajam), Christian Paccoud francia tangóharmonikás, felvételről pedig egykori zenésztársuk, Halmos Béla prímás, népzenekutató. A történetből és zenei anyagából készül az Ezüstbojtár vadonatúj, egész estés zenés színpadi változata.
“Az Ezüstbojtár egy igen “egyszerű” kérdést beszél-zenél körül: Ha valaki 1989-ben születik, árva gyermekként és olyan nevet kapott, hogy: Kukorica Jancsi..., akkor napjainkban, 25-26 évesen vajon eljuthat-e Tündérországba és ha igen, hogyan?  A probléma megoldásához segítségül hívtuk Petőfi Sándor: János vitéz című költeményét is, amely az Ezsütbojtár megírásakor ünnepelte megjelenésének 170. évfordulóját.”
Zeneszerzők: Jantyik Zsolt – Jantyik Csaba – PG Csoport
Szöveg: Jantyik Zsolt
PG Csoport
Jantyik Zsolt – ének
Erdős-Tóth Fruzsina – ének
Jantyik Csaba – gitár
Takács Szabolcs – basszusgitár
Tóth Zsolt – dob
Gyarmati Balázs – hangmérnök
Iluska: Mészáros Ibolya/Szabó Nikolett
Jancsi: Patonai Zsolt
Artisták: Zsíros Barbara, Nagy Márk
Mesélő: Horányi László

Dramaturg: Szomjas György
Jelmeztervező: Fehérvári Mariann
Világítástervező: Szilárdi Csaba
Grafikus: Kónya Ábel, Grela Alexandra
Ügyelő: Kató Anikó
Rendezőasszisztens: Homonna Nóra
Rendező: Gemza Péter

Aug. 22. (aug.23.) – Duncan MacMillan: DOLGOK, AMIKÉRT ÉRDEMES ÉLNI (Játékszín)
Bereczki Zoltán egyszemélyes darabbal jelentkezik a Játékszínben. Amerikai mintára, a nézővel közvetlen párbeszédet folytató, rögtönzésekkel tűzdelt előadást hoz: Dolgok, amikért érdemes élni – Duncan MacMillan tollából.