Mandala Nyár 2026 Nyíregyháza - Előadások a Sóstói Múzeumfaluban

Mandala Nyár 2026 programok

Család ellen nincs orvosság

2026. augusztus 1. 20.30 óra

(Esőnap: augusztus 02.)

A „Páratlan páros” és a „Miniszter félrelép” szerzőjének, Ray Cooneynek darabja alaposan megdolgoztatja a rekeszizmokat. A londoni ősbemutató idején az újságok azt írták: “az előadás előtt nevetés elleni pirulákat kellene osztani a nézőknek.”

A helyszín London egyik elegáns kórháza, ahol a világ minden tájáról odasereglett neurológusok konferencián vesznek részt. A nyitó előadást Dr. Mortimore tartja, akihez váratlanul betoppan tizennyolc évvel ezelőtti szeretője Tate nővér, ráadásul ennek a titkos viszonynak a “gyümölcse”, Leslie is. A főorvos szorult helyzetbe kerül, s nem lévén más választása kollégáját, a kissé kétbalkezes Dr. Bonneyt kéri meg arra, hogy ideiglenesen vállalja az apaságot… Innentől kezdve aztán az események szédítő tempóban követik egymást.

Szereplők:

• Dr. David Mortimore: Bódis Gábor

• Rosemary Mortimore: Nagy Fruzsina

• Dr. Hubert Bonney: Kovács Attila

• Jane Tate: Cserjési Beatrix

• Dr. Mike Conolly: Bencze István

• Sir Willoughby Drake: Fitos Viktor

• Leslie: Rozsályi Márk

• Rendőrőrmester: Bánhidi Péter

• Főnővér: Germán Lívia

• Bill: Bacskai Zsolt

Rendezte:

Besenczi Árpád (Jászai -díjas)

Hyppolit, a lakáj (vígjáték)

2026. augusztus 8. (szombat) 20:35

(Esőnap: augusztus 9.)

A “Hyppolit, a lakáj” Kabos Gyula első hangosfilmje, mely mai napig rendkívül népszerű, rendszeresen műsorra tűzik a TV csatornák. A szerzők időtálló remekművet alkottak, melynek üzenete napjainkban is aktuális, így a színpadi változat is rendre megjelenik a színházak repertoárján. Nem véletlen, hiszen a zseniális, parádés, fordulatokban gazdag szövegkönyv önmagában is tökéletes remekmű, amely sikergyanús, de a siker lehetőségét csak növelik Eisemann Mihály fülbemászó, kellemes dallamai.

Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.

A történet megmutatja , hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek és aki nevetséges az hogyan lesz még nevetségesebb.

Szereplők:

• Hyppolit: Bódis Gábor

• Schneider Mátyás: Mikó István (Jászai-díjas, Érdemes Művész)

• Aranka, a felesége: Szabó Anikó

• Terka, a leányuk: Cserjési Beatrix

• Nagy András: Bacskai Zsolt

• Makáts, főtanácsos: Fitos Viktor/Bencze István

• Makáts Csaba - Kovács Attila

• Mimi, lokáltáncosnő - Vajnárovics Viktória

• Julcsa - Nagy Fruzsina

• Tóbiás - Rozsáyi Márk

• Kertész Hugó - Gavola Bálint

• Kertészné - Svéda Szabina

• Weimann Béla - Svéda Roland

• Pankotay Péri Pál - Szendrei Gábor

• Hédi, a felesége - Pápai Gréti

• 3 munkás- Simai György, Sárga MártonGavola Bálint

Liliomfi - zenés komédia

2026. augusztus 28. 20.00 óra

Esőnap: augusztus 30.

Szigligeti-Szente-Bolba: Liliomfi

Mandala Dalszínház

Kedvcsináló sorok:

Szigligeti Ede „Liliomfi” című komédiáját - mely 2024-ben ünnepli 175 éves jubileumát - korunk szemüvegén keresztül mutatják be a szerzők Szente Vajk és Bolba Tamás. A „Liliomfi” színház a színházban, színészet a színészetben, félreértések véget nem érő komikus sora, mely a fiatalok és az idősebbek arcára is mosolyt tud csalni és mely kicsit rólunk Mandalásokról is szól, hiszen 31. éve utazó színházként járjuk a vidéket határon innen és túl.

A darab olyan örökérvényű kérdéseket helyez a középpontba, mint a szerelem és a generációk közti ellentétek. Mi mindenre vagyunk képesek, hogy kifejezzük szerelmünket? - Erre keresi a választ a szerzők által színpadra állított feldolgozás. „A néző azon gondolkodhat el, meddig vagyunk képesek elmenni, hogy kifejezzük szerelmünket és hogy megtudjuk, viszontszeret-e a másik, s hogy milyen mértékben akarják befolyásolni a fiatalok életét az idősebbek. A ”Liliomfi” arra enged következtetni, érdemes rájuk hallgatni.”

2024-ben jubilál (70) Makk Károly filmje is , a darab alapját azonban nem a film, hanem Szigligeti eredeti vígjátéka adja.

A színdarabban humorban nincs hiány, a helyzetkomikumok mellett mai kifejezések és szlengek használata a nevetés fő forrása. Szellemfi például „teátrálista workshopot” tart, Liliomfi pedig „s.k.” írja levelét. A darab kifigurázza az érzelemdús dalbetéteket is, tükröt állítva ezzel a klasszikus musicalek elé.

Keszthelyre vándorszínészek társulata érkezik, hogy megtartsák az ősbemutatóját Szellemfi (Kovács Attila) csodálatos, egyedi, ízig-vérig magyar Rómeó és Júlia című darabjának, amelynek természetesen ki más, ha nem ő lenne a főszereplője? A város felbolydul a színészek hírére, főként az árva leány, Mariska (Vajnárovics Viktória/Cserjési Beatrix), aki maga is rendelkezik színészi talentumokkal annak ellenére, hogy a (korabeli) társadalomban színésznek lenni nem kifizetődő, és igazán nem is megbecsült szakma.

Időközben a társulat egyik tagja, egy gazdag nemes sarja, Liliomfi (Rozsáyi Márkó), levelet kap nagybátyjától, Szilvai professzortól (Bódis Gábor), hogy amennyiben nem veszi feleségül az általa kiválasztott lányt, megfosztja az örökségétől. Ugyanekkor Szilvai professzor megérkezik Keszthelyre Mariskáért, a gyámlányáért, hogy magával vigye és feleségül adja az unokaöccséhez, gyámfiához, Szilvai Gyulához. A komikum fő forrása, hogy az időközben szerelembe esett Liliomfinak és Mariskának fogalma sincs róla, hogy Szilvai professzor egymásnak szánta őket, a professzor pedig nem tudja, hogy Liliomfi nem más, mint az unokaöccse, így a szerelmesek szöktetést terveznek, Szilvai pedig minden áron igyekszik megakadályozni Mariska és Liliomfi románcát. Főhősünk azonban legény a talpán, színészi átváltozó képessége, és ugyancsak minden hájjal megkent színész barátja, Szellemfi segítségével leküzdenek minden akadályt, és aztán jöhet az elmaradhatatlan boldog vég, a holtomiglan holtodiglan.

A darab harsányan és színesen indul, másodpercek alatt egymásba szeret a két főszereplő, rögtön kezdetét veszi a bonyodalom, megismerjük a cselekmény előzményeit, majd lelassulnak a történések. A darab második felvonásában helyzetkomikumok sora váltja egymást, a cselekmény fő színtere Balatonfüred, Kányai (Mikó István) fogadója, ahol Liliomfi Mariska megszöktetésének érdekében ténykedik, Gyuri pedig azon aggodalmaskodik, hogy Kányai egy bizonyos Ifj. Shcwartzhoz (Bacskai Zsolt), egy osztrák fogadós fiához készül hozzáadni a lányát.

Szigligeti Ede vígjátékát Szente Vajk színesen és szórakoztatóan írta színpadra. Bolba Tamás népzenei motívumai, dalai operettszerűsége tökéletesen megteremtik a kor hangulatát, zenéje könnyed, humorosan, enyhén ironikusan sziporkázó, hálás énekelni való. Fülbemászó dalaival, a szórakoztató színészi játék lehetőségével a „Liliomfi” kellemes kikapcsolódást nyújthat minden korosztálynak, a XIX. századi színház fantáziavilágába röpítve a nézőket.