Turizmus Program

Halünnep

Pünkösd

A titkok hercege

Gyereknap

Irány Siófok!

Sportágválasztó

Mézesvölgyi nyár

DumaFüred

TOP 100 úticél

Jegyvásárlás

A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Aktív wellness pihenés a Tisza-tónál - Fedezze fel velünk a Tisza-tó élővilágát és pihenjen nálunk!
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Aktív wellness pihenés a Tisza-tónál - Fedezze fel velünk a Tisza-tó élővilágát és pihenjen nálunk!
Tavaszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel
Tavaszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel

Minaret Érden, panoráma toronytúra a dzsámi körerkélyére

2035 Érd, Érd-Ófalu, Mecset utca (47.35954 x 18.937597)

Megnézem a térképen

Érd-Ófaluban magasodik a török világ letűnt emlékét idéző, a 17. században épült dzsámi 23 méter magas tornya. Az épületet iszlám díszítmények ékesítik. A Minaret technikai okok miatt 2020. őszén lezárásra került, jelenleg NEM LÁTOGATHATÓ.
Minaret Érden, panoráma toronytúra a dzsámi körerkélyére

Kedves Látogató!

Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az info@programturizmus.hu e-mail címen kérhet vagy küldhet.

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

A szigetvári Szulejmán szultán dzsámijának minaretje csonka, egy 1721-ben bekövetkezett villámcsapács által sérült meg. Az egri Kethüda-dzsámi sokak által legkecsesebbnek tartott minaretje mára éppen olyan magányosan áll, mint az érdi torony. Dzsámija elpusztult. A pécsi Jakováli Hasszán dzsámi egyik különlegessége teljességében rejlik, mivel a török imahely is és minaretje is megmaradt. A pécsi Gházi Khászim pasa dzsámijának a minaréi hiányoznak.

A magyarországi dzsámik és minarék részletes jellemzését Molnár József „A török világ emlékei Magyarországon” című művében írja le, amelynek segítségével magunk elé képzelhetjük az érdi török imahely négyszögletes alaprajzú épületét, díszes, kőkeretes ajtaját, a bejárattal szembeni imafülkéjét (Mihrab), szőnyegeit, színes üvegablakait, farács által védett karzatát, ahonnan a müezzin feljuthatott a toronyba.

A dzsámi építési idejét sokáig a XVI. századinak vélték abból kiindulván, hogy Érd Hamza Székesfehérvári bég (1551-1570) tulajdona volt az 1562-1563. esztendőkben.

Magyarország Régészeti Topográfiája részletesen beszámol a lelőhelyen 1962-1965. közötti években Fehér Géza régész által vezetett ásatás eredményeiről, mely szerint a török imahely egyértelműen a XVII. században épült a már XVI. században létező palánkvár kibővített területén. A palánkvár észak-déli irányú kiterjedése a feltárás szerint 147 m hosszú lehetett. A régészeti ásatás eredményeit alapul véve készítette el Ferenczy Károly építész 1970-ben a csonka torony helyreállítási terveit a dzsámi befoglaló méreteit (10x11 m) jelző díszburkolattal, valamint a Mekka felé tájolt mihrab-fülke vasbeton imitációjával. A dzsámi sarkait villanyoszlopok jelzik.

A minaret hiányzó részeinek pótlására az eredetitől szándékosan eltérő anyagot (vasbetont) használtak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, melyek az eredeti és melyek a kiegészített részek. A műemlék helyreállítása a Velencei Charta szellemének megfelelően történt.

A minaret új vasbeton sisakja anyagában kissé rideg, viszont jól bírja az időjárás viszontagságait.

Az 1999 szeptemberében végrehajtott homlokzattisztítás során a faragott díszítésnél piros színű festés nyomokat találtak a restaurátorok, amelyet rekonstruáltak is. A torony külső kőkonzerválási munkái 1999 novemberének közepére készültek el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A dzsámi visszaépítésére még csak kísérletet sem lehetett tenni, mivel az alaprajzi adatokon kívül semmi támpont nem volt hiteles rekonstrukciójára.

Azt a környezetet amelyben az érdi dzsámit építették, XVII. századi feljegyzésekből, vázlatos térképekből ismerjük.

Az érdi palánkvár első említése 1569-ből ismert. Musztafa budai pasa Miksa királynak tett panaszában említi, hogy „…Az tataiak alá jüttenek, Hamza bég parkanniatul 700 ökröket ragattanak el…”.

A sokat idézett török utazó, Evlia Cselebi 1663-ban járt Érden, Ercsi felől érkezvén a következőket jegyeze föl a palánkvárról: „Innen északi irányban menve négy óráig Hamza bég palánkvára jutottunk. Ezt Szulejmán Kán parancsára Simontornya várának bégje, Hamza bég építette. Miután Zerin oglu ezt felégette, Iszmail pasa budai vezír, mikor meghallotta, hogy a nagyvezír győri hadjáratra fog jönni, a rájákat és népeket összegyűjtvén, újból felépítette. Parancsnoka, háromszáz katonája van. A várban húsz deszkatetejű ház és egy dzsámi van.”

A műemlék a magyar állam tulajdona, kezelője Érd önkormányzata, nyitva tartásáról a művelődési központ gondoskodik.

A minaret előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

A minaret május 15-től látogatható.

A kopott lépcsők és a világítás hiánya miatt a minaret CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE LÁTOGATHATÓ!

Belépő: 200 Ft

Forrás: a Szepes Gyula Művelődési Központ honlapja

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás

Kapcsolódó témák:

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények

A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete