2660 Balassagyarmat, Palóc liget 1. (48.07485 x 19.289682)

Kedves Látogató!
Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az info@programturizmus.hu e-mail címen kérhet vagy küldhet.
A felakasztott Kossuth-szobor - Mészáros Balázs, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeuma történészének előadása
2025. október 6-án az aradi vértanúk emléknapján, Múzeumi Hétfők c. Műhelybeszélgetésünk következő alkalmán Mészáros Balázs, a Magyar Nemzeti Múzeum történésze lesz a vendégünk. A magyarországi művészi vasöntés kutatójának előadása bemutatja a szobor keletkezésének körülményeit és megismertet a hozzá kapcsolódó legendákkal. Az 1848/49-es szabadságharc bukása után a császári közigazgatás nemcsak megtorlással – a honvédtábornokok aradi kivégzésével – igyekezett stabilizálni uralmát, hanem saját emlékezetpolitika kialakításával is. Ennek köztéri megnyilvánulása volt, hogy a császári oldalon elesetteknek hősi emlékműveket állítottak, amelyek közül legismertebb a budavári Hentzi-emlékmű. A magyar társadalom ezzel szemben a családi körbe visszavonultan őrizte a szabadságharc emlékezetét, féltve őrzött relikviák és emléktárgyak biztosították, hogy a függetlenségi háború igazsága ne merüljön feledésbe. Ezek közé az ereklyék közé tartozik az az öntöttvas Kossuth-szobor is, amelyet a legenda szerint a megtorlás során a külföldre menekült Kossuth Lajos helyett felakasztottak, és amelyet egykori honvédek kalandos körülmények között mentettek meg és őriztek a kiegyezésig. Az öntöttvas Kossuth-szobrot a hozzá kapcsolódó legendák emelik ki az ország számtalan Kossuth-emlékműve közül, de legalább ilyen érdekesek keletkezésének körülményei is. Az 1848-ban a munkácsi vasgyárban készült mellszobor a vasból öntött ritka képzőművészeti alkotások egyik legszebb példája, Kossuth Lajos első szobra.
Találatok száma: 3
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
Megosztás
Országos eseménynaptár