Múzeumok Éjszakája Pápa 2019. Pannonia Reformata Múzeum

Programok

„HAJLÉK AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGBAN” című állandó kiállításhoz kapcsolódó programok:

18.00 Rendhagyó tárlatvezetés Tóth Cseperke lelkész kalauzolásával
19.30 Részlet a Gizella/Gizellák című táncszínházi előadásból (Közreműködnek a Pápai Refi táncosai és Turós-Máté Kinga táncpedagógus)
21.00 Szavak nélkül – az orgona hangjain át – „Hajlék az örökkévalóságban” (Parola Csaba zsoltárimitációk)
18.00 – 22.00 Virtuális utazás – a kiállítás játékos felfedezése
18.00 – 22.00 Kézműves alkotóház

„HORI TITKAI” című állandó kiállításhoz kapcsolódó programok (Tárlatvezetés 23 óráig minden egész órában indul):

20.00 Piramisok titkai
20.30 Mumifikálás rejtelmei
21.00 Digitális egyiptomi memoriter játék kicsiknek és nagyoknak (Nevezni a helyszínen lehet)

ZOLTAI BEA „HIÁNY ÉS JELENLÉT” –  A pápai zsinagóga – festménykiállítás című időszaki kiállításhoz kapcsolódó program:

18.00 – 23.00 Interaktív képalkotó

A Pannonia Reformata Kávézó és Vinotéka Ó-Teraszán különleges gasztrokínálattal és kézműves sörkóstolóval várjuk vendégeinket!

Helyszín: 8500 Pápa, Fő u. 6-8. 

Időszakos kiállítás

Hiány és jelenlét
A vegyes technikával készült festményeket Magyarország harmadik legnagyobb, neoreneszánsz stílusban épült zsinagógája ihlette, ami Pápán található. A dunántúli város közel háromezer fős zsidó közösségét hetvenöt éve, három nap alatt hurcolták el, számos megpróbáltatást megélt imaházuk azonban máig a városkép meghatározó része.

Zoltai Bea művészete az üresség jelentéseit, megnyilvánulásait és tartalmát keresi. „Amikor beléptem, percekig semmit sem láttam, csak a hatalmas, hűvös tér vett körül. Az ablakokat fedő, beszakadt vásznak résein beszűrődő fényben lassan jelentek meg az enyészet által szinte »feloldott« falak. Az épület jelenlegi formájában tökéletes történelmi lenyomat, hiteles emlékmű. Repülő galambok a belső térben, teleírt falak, a targoncák füstjének nyomai… A festmények többsége ezt a mai állapotot jeleníti meg. Három kép viszont azt a várakozással teli ürességet idézi fel, amikor még használta a mindennapjaiban az épületet, a zsinagógát létrehozó közösség” – írja az alkotó az Izraeli Kulturális Intézetben 2015-ben bemutatott képsorozat katalógusának bevezetőjében.

A mostani kiállítás különlegessége, hogy újabb kisméretű képekkel bővül a tárlat anyaga – az ötven festmény az emlékezés töredezettségét jeleníti meg. További érdekesség, hogy a tárlatnak helyet adó, tavaly májusban megnyílt Pannonia Reformata Múzeumot a türelmi rendelet idején épült, viharos időket megélt református Ótemplomban alakították ki. A múzeum Hajlék az Örökkévalóságban című állandó kiállítása különös feszültséget és kapcsolatot teremt a megüresítettségében is méltóságteljes zsinagóga képeivel.

Állandó kiállítások

Hajlék az örökkévalóságban
A sajátos építészeti adottságokat kihasználva az Ótemplomban látható fő attrakció tulajdonképpen egy „vizuális igehirdetés”. A rendelkezésre álló tárgyi örökséget figyelembe véve a kegyességtörténetre koncentrál. A református kegyesség a keresztyén ünnepekben ölt testet. Ezért a kiállítás nem a dunántúli reformátusság múltjának történeti-kronológikus bemutatását, hanem biblikusan, Jézus Krisztus életéről szóló bibliai híradás menetét követi, amelyre a keresztyén református ünnepek is épülnek.

Szakítva a hagyományos kiállítási koncepciókkal, az általában felnőtteknek szóló formával, a kiállítás mondanivalója három síkon kerül bemutatásra. A tárlat gyakorlatilag minden korcsoportot szeretne megszólítani, a kisgyermektől a szépkorúig, általános műveltséggel rendelkezőtől a mélyebb teológiai érdeklődésűig.

Hori titkai
Az egyiptomi tárlat fő látnivalója a több mint 3000 éves óegyiptomi koporsó, és a benne fekvő többszáz évvel később készült múmia. A kiállítás installációja teljes egészében a korábbi múzeumpedagógiai tapasztalatok figyelembevételével történt, így a kurátorral és a tervezőkkel hatékonyan együttműködve tartalmas, sokszínű, pedagógiai szempontból nagyon jól hasznosítható kiállítási koncepció született. Az eredeti óegyiptomi műtárgyhoz a Szépművészeti Múzeumtól további ókori leleteket kölcsönöztünk, ami a különböző korosztályok számára a kiállítás tematikus feldolgozását is lehetővé, műtárgyközpontúvá teszi.

A festett óegyiptomi koporsó és a múmia, amelyet Markstein Károly kairói nagykereskedő ajándékozott egykori iskolájának, szinte egyetlen darabja a régiségtárnak, amely átvészelte a II. világháború és az azt követő nehéz évek viszontagságait. Hori koporsója és a benne fekvő múmia, „folyó 1884-ik évben Akhmim-ban eszközölt ásatásokból került napfényre“ és a kairói osztrák-magyar konzulátuson keresztül 1884 augusztusában érkezett meg Pápára. Hori, a pápai koporsó egykori készíttetője és tulajdonosa, Ízisz és Horsziésze – vagyis Hórusz Ízisz fia – papja volt Akhmim templomában. A koporsón található ábrázolások elemzése szerint a szarkofág a XX. dinasztia idején, vagyis az Újbirodalom végén (Kr. e. 1186-1070) készülhetett, tehát Hori e mintegy száz évet felölelő időszakban élt és szolgált Akhmimban. De, mint azt későbbi vizsgálatok kiderítették a koporsóban nem Hori múmiája nyugszik. Az aranyozott maszk és a gondosan felrakott vászon bandázs egy a XXII-XXX. dinasztiák korából (Kr.e. 945-342) származó, középkorú férfi tetemét rejti...