A Néprajzi Múzeum Napja 2026 Budapest - Őrzött tájak, élő tudás

Néprajzi Múzeum Napja – Őrzött tájak, élő tudás

A nap során zenei programok is várják a közönséget: pásztor- és parasztdalok csendülnek fel hagyományos előadásmódban, majd az Egressy Brass Band koncertje zárja az estét. Egész nap szavazhatnak a látogatók a Gyűjteményi kiállítás TOP 10 tárgyára is, közösen alakítva ki azt az útvonalat, amely a múzeum legfontosabb darabjait emeli ki.

A Néprajzi Múzeum Napja így nemcsak az alapítás évfordulója, hanem a tudás, a gyűjteményi örökség és a kortárs kérdések találkozásának ünnepe is – egy olyan intézményé, amely múltját nem lezárt történetként, hanem a jelenben is továbbírt, élő tudásként értelmezi.

154 év tudása egy napban!

2026. márc. 5. 10:00 - 18:00

2026. március 5-én, alapításának 154. évfordulóján a Néprajzi Múzeum egész napos, ingyenes programsorozattal várja a látogatókat a Néprajzi Múzeum Napján. Az ünnep nem csupán egy dátum felidézése, hanem annak a több mint másfél évszázados gyűjtő-, kutató- és tudásátadó munkának a bemutatása, amely a múzeumot ma Európa egyik legizgalmasabb etnográfiai intézményévé teszi. Az elmúlt évben a múzeum négy rangos nemzetközi díjat nyert el, 2026-ban pedig jelölt az European Museum of the Year Award díjra, amelyről májusban, Bilbaóban dönt a nemzetközi zsűri. A szakmai sikerek sora 2025-ben újabb díjjal bővült: a múzeum ZOOM katalógusa bronz elismerést kapott az International Design Awards (IDA, USA) Print / Books kategóriájában.

A Néprajzi Múzeum Napja programjai egyszerre reflektálnak az intézmény történetére és jelenére. A Gyűjteményi kiállításban Xántus János japán és borneói gyűjtéseit bemutató tematikus tárlatvezetés idézi fel a múzeumalapítás időszakát és a 19. századi tudományos expedíciók jelentőségét. A nap folyamán számos kurátori vezetés enged betekintést a múzeum aktuális kiállításaiba – a századfordulós üvegnegatívok világát feltáró fotótárlattól a hazai kerámiaművességet bemutató nagyszabású válogatásig, valamint az állandó gyűjteményi kiállítás átfogó bemutatásáig.

A kulisszák mögötti szakmai munka is fókuszba kerül: előadások mutatják be a múzeum új kiállításarchiválási módszertanát és az online gyűjteményi adatbázis tervezésének dilemmáit, miközben a digitalizáló műhelyben élőben követhető végig, miként válik egy sérülékeny üvegnegatívból nagy felbontású, kutatható digitális állomány. Könyvbemutató, tudománytörténeti kamarakiállítás és előadás árnyalja tovább a nap tudományos horizontját.

A 2026-os év kiemelt tematikája – az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által meghirdetett Pásztorok és legelők nemzetközi éve a Néprajzi Múzeum egész éves programsorozatában hangsúlyos szerepet kap, és a március 5-i programokhoz is szervesen kapcsolódik. A pásztorkodás tudása, az ember–állat–táj kapcsolatrendszere, a legeltető állattartás ökológiai és kulturális jelentősége előadásokban, filmvetítéseken, zenei bemutatókon és kézműves programokon keresztül válik átélhetővé. A múzeum ezzel az Őrzött tájak – Pásztorok a világban című kezdeményezésével a globális és a Kárpát-medencei hagyományokat egyaránt közös gondolkodásra hívja.

Programok

10:00-10:45 Helyszín: Gyűjteményi kiállítás

Japán és Borneo - Xántus János tárgyai a Gyűjteményi kiállításban

A Néprajzi Múzeum napján nemcsak a múzeum alapítására, hanem alapítójára is emlékezünk. A születőben lévő néprajztudomány tudományos tekintélyét és a 201 éve született Xántus János múzeumőri alkalmasságát az 1869–1870 között megvalósult osztrák-magyar Kelet-Ázsia expedíció alapozta meg. Az expedíció tagjaként Xántus fő feladata volt, hogy gyarapítsa a Nemzeti Múzeum természettudományi, valamint néprajzi és könyvészeti gyűjteményét. Közel 3000 darabos kelet-ázsiai tárgygyűjtése a múzeum első gyűjteménye lett, így természetesen hangsúlyos szerepet kapott a gyűjteményi kiállítás Kiállítások kora termében, amely a múzeum első 25 évének gyűjteményépítési folyamatait mutatja be. Tematikus tárlatvezetésünk a múzeumalapító Xántus János japán és borneói kutatását mutatja be, de kitér az 1873-as bécsi világkiállítást előkészítő háziipari gyűjtőmunkában betöltött szerepére is.

A tárlatvezetést tartja: Wilhelm Gábor muzeológus

Találkozópont: központi információs pult (-2. szint)

10:00-11:00 Helyszín: Méta Béta

Meddig él egy kiállítás?

Új kiállításarchiválási módszertan a Néprajzi Múzeumban

Mi marad meg egy kiállításból a bezárás után? Hogyan őrizhető meg az a kutatói munka, kurátori koncepció, installációs tudás és vizuális rendszer, amely a tárlat létrehozásába épült?

Az előadás a Néprajzi Múzeum új kiállításarchiválási módszertanát mutatja be. A komplex megközelítés nem csupán dokumentálja a kész kiállítást, hanem rendszerezi és hosszú távon hozzáférhetővé teszi a tervezési folyamat során felhalmozott tudást is.

Szó lesz a digitális rögzítés, a strukturált adatkezelés és az újrahasznosítható tartalomépítés lehetőségeiről, valamint arról, miként kaphat „második életet” egy tárlat a fizikai tér megszűnése után.

Az előadást tartja: Pantyelejev Natali digitális tartalomfejlesztő és Odler Zsolt főosztályvezető

11:00-12:00 Helyszín: Moziterem

"Nem mindegy, ki támasztja a botot!" - a pásztorok tudománya és a jövőnk kulcsa

A 2026-os évet az ENSZ a legelők és pásztorok nemzetközi évének nyilvánította, nem hiába. A pásztorok nemcsak gazdag ősi tudás ma is velünk élő büszke hordozói, hanem az előttünk álló sokféle bizonytalanságban (éghajlati, gazdasági, ökológiai) az ő alkalmazkodási képességeikből és tudásukból sokat érdemes megszívelnünk, eltanulnunk. Másképp mondva, aki nem akar pásztoroló állattartást végezni, annak is érdemes megismerkednie azzal, hogy mit - és miért azt - gondolják a pásztorok a körülöttünk élő világról, természetről, és hogyan alkalmazkodnak a változásokhoz, itthon és világszerte.

Az előadást tartja: Dr. Molnár Zsolt etnoökológus

11:00-12:00 Helyszín: Vágatlanul c. kiállítás

Kurátori tárlatvezetés a Vágatlanul. Törékeny fényképek valósága kiállításban

A kiállítása a gyűjtemény egyik különleges, kéttonnányi anyagot kitevő fényképészeti kincséből válogat: az 1910-es évek vidéki Magyarországának fotográfusait és műtermi világát mutatja be az eredeti, vágatlan üvegnegatívok alapján.

A tárlatvezetést tartja: Bata Tímea kurátor

Találkozópont: központi információs pult (-2. szint)

11:00-13:00 Helyszín: Damjanich utcai aula

Pásztorbot és botfaragási bemutató

Dunántúli vendégünk a Bakony - Balaton-felvidék pásztoraitól tanulta a faragást, a botkészítés szabályait. A mesteri fogásokat és a faragószerszámokat élőben mutatja be általa készített tárgyak kíséretében, de hoz magával egy-két kuriózumot is.

A bemutatót tartja: Szabó Csaba népi iparművész, faragó (Tapolca)

11:15-11:45 Helyszín: Fotóműterem

Fénybe mentett múlt

Kulisszák mögött a Néprajzi Múzeum digitalizáló műhelyében

Hogyan lesz egy több évtizedes, sérülékeny negatívból nagy felbontású, kutatható digitális kép? A program során betekintést nyerhetünk a Néprajzi Múzeum digitalizáló műhelyének munkájába: megismerjük a korszerű képalkotási és állományvédelmi módszereket, valamint azt, miként találkozik az analóg technika a 21. századi digitális feldolgozással.

A látogatók élő munkafolyamat közben követhetik végig a digitalizálás lépéseit – az előkészítéstől a kész digitális állományig.

A látogatást Garai Edit fényképész vezeti.

Találkozópont: központi tér (-2. szint)

11:30-12:30 Helyszín: Etknow Könyvesbolt

A feltámadás üzenete – könyvbemutató

Jókainé Gombosi Beatrix néprajzkutató A feltámadás üzenete című könyv

A húsvéti tojás szerepe a moldvai csángómagyaroknál című, 2025-ben megjelent könyvében egyszerre tárja az olvasók elé a moldvai csángók húsvéti szokásait, a tojásdíszítés jelentőségét, valamint a tojások szépségének és szerepének vizuális erejét. A kötet egyszerre ismeretterjesztő, egyszerre album és egyszerre tanulmány - a bemutatón ezeket a rétegeket tárjuk fel közösen.

A beszélgetés résztvevői: Jókainé Gombosi Beatrix néprajzkutató, Csákányi Zoltán néprajzkutató, Foster Hannah muzeológus

12:15-13:15 Helyszín: Gyűjteményi kiállítás, Zoom

Az alföldi pusztától a dunántúli vadonig

Az egykori pásztorkultúra díszes és egyszerű használati tárgyain keresztül gondolkodunk a csikósok és juhászok mindennapi tudásáról, környezetéről és képzeletvilágáról. Azt is nyomon követjük, milyen utat jártak be a saját készítésű eszközök – a tarisznyától egészen a múzeumi vitrinig.

A tárlatvezetést tartja: Szabó Magdolna muzeológus

Találkozópont: központi információs pult (-2. szint)

12:30-14:00 Helyszín: Hétköznapi luxus c. kiállítás

Kurátori tárlatvezetés a Hétköznapi luxus c. kiállításban

A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák eddig sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeumban, ahol a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves története elevenedik meg mintegy 600 műtárgy kompozíciója révén. A Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig című nagyszabású tárlat a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósul meg, és a keménycserép edények sokszínű világát mutatja be – a főúri étkészletek eleganciájától a parasztszobák falait díszítő színes tányérokig.

A tárlatvezetést tartja: Vida Gabriella muzeológus

Találkozópont: központi információs pult (-2. szint)

13:30-14:30 Helyszín: Méta Béta

Gyűjteményi böngésző

Egy online múzeumi adatbázis tervezésének dilemmái

Bemutatkozik a Néprajzi Múzeum új online gyűjteményi adatbázisa.

Egy digitális katalógus létrehozása nem csupán technikai fejlesztés, hanem koncepcionális döntések sora. Milyen adatstruktúrákra épül egy jól használható rendszer? Hogyan alakíthatók ki átlátható keresési útvonalak anélkül, hogy a felület túlterheltté válna?

Az előadás a tervezési folyamat kulcskérdéseit járja körül: meddig érdemes bővíteni a funkciókat, milyen felhasználói csoportokra kell tekintettel lenni, és hogyan teremthető egyensúly a kutatói igények, a laikus érdeklődők elvárásai és az intézményi felelősség között.

A bemutató nemcsak az új rendszer működését ismerteti, hanem a mögötte álló szemléletet is.

Az előadást tartja: Pantyelejev Natali digitális tartalomfejlesztő

13:30-14:30 Helyszín: Néprajzi Szalon

A Bakony - Balaton-felvidék pásztorainak faragóművészete

Alkotómunkája során nem csak készíti a tárgyakat, hanem a vidék faragóhagyományaival is foglalkozik, adatokat gyűjt, interjúkat készít. Egykori és mai pásztorokról mesél, akik maguk készítették eszközeiket, a csordásbotot, gulyásbotot, kampós botot. Vetítéssel egybekötött előadásában bemutatja a jellemző motívumokat, egyediségeket, s az eszközök használatára is kitér.

Előadó: Szabó Csaba népi iparművész, faragó (Tapolca)

14:00–15:00 Helyszín: Gyűjteményi kiállítás

Zenés tárlatvezetés a Stellaria Media kórussal

A Néprajzi Múzeumban 2023 őszén alakult nőikar a múzeumi főosztályok munkatársaiból. A kórus elsősorban a múzeum rendezvényein lép fel, az alkalomhoz választott művekkel, amelyek a különböző kultúrák, földrészek, országok, zenei világok sokszínűségét mutatják. Ezalkalommal a gyűjteményi kiállításhoz kapcsolják repertoárjukat.

Karvezető: Pálóczy Krisztina főmuzeológus

Vezetéshez kapcsolódó tárgyak bemutatása: Frazon Zsófia muzeológus

Találkozási pont: a Gyűjteményi kiállítás bejárata (-2. szint)

14:00-15:00 Helyszín: Méta tér

Porczellán és majolika – A Fischer keramikus család

Kövesdi Mónika előadása

A Tata városából származó Fischer család két ága három generáción keresztül játszott meghatározó szerepet a magyar kerámiaművesség történetében. Nevükhöz fűződik a herendi porcelángyár megalapítása, három fővárosi kerámiagyár működtetése, valamint több vidéki vállalkozás és porcelánfestő műhely létrehozása.

Történetükben végigkövethető az út, ahogyan a törekvő iparosokból képzett keramikusok váltak: munkásságukat kiállítási aranyérmek, nemzetközi elismerések és az uralkodói kegy jelei is fémjelzik.

14:30-15:30 Helyszín: B203 előadó, Könyvtár

A néprajz születése előtt. Válogatás Herrmann Antal könyvtárából

Kamarakiállítás a könyvtárban

A múzeum könyvtárának kamarakiállítása az idén száz éve elhunyt Herrmann Antal (1851–1926) könyvgyűjteményének muzeális és illusztrált darabjaiból válogat. A bemutatott művek a néprajztudomány kialakulása előtti antropológiai érdeklődés: az egzotikus idegen, a távoli népek vagy a köznépi kultúra korabeli szöveges és képi reprezentációi.

Etnográfia az etnográfia előtt: Tudománytörténet és a „Távoli Másik" Magyarországon a 18–19. Században

Előadás

A kapcsolódó előadás Herrmann Antal könyvgyűjteményének kiállított darabjaiból kiindulva azt kívánja bemutatni, hogy milyen nyomtatványtípusokba, vallásos és tudományos narratívákba ágyazottan jelent meg az etnográfiai leírás Nyugat-Európában 1848 előtt, s milyen utakon-módokon jutott el Magyarországra.

Az előadást tartja: Sz. Kristóf Ildikó, Tudományos főmunkatárs (ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet)

14:45-15:15 Helyszín: Fotóműterem

Fénybe mentett múlt

Kulisszák mögött a Néprajzi Múzeum digitalizáló műhelyében

Hogyan lesz egy több évtizedes, sérülékeny negatívból nagy felbontású, kutatható digitális kép?

A program során betekintést nyerhetünk a Néprajzi Múzeum digitalizáló műhelyének munkájába: megismerjük a korszerű képalkotási és állományvédelmi módszereket, valamint azt, miként találkozik az analóg technika a 21. századi digitális feldolgozással.

A látogatók élő munkafolyamat közben követhetik végig a digitalizálás lépéseit – az előkészítéstől a kész digitális állományig.

A látogatást Garai Edit fényképész vezeti.

Találkozópont: központi tér (-2 szint)

15:00-16:00 Helyszín: Moziterem

Szélfogótól a behajtásig

Élet a pusztán - filmválogatás

A válogatás a 20. század közepének meghatározó néprajzi filmjeiből ad keresztmetszetet. A korai felvételeken – többek között Gönyey Sándor munkáján – a pásztorépítmények felállításának technikája látható, míg K. Kovács László filmjei a hortobágyi nagyállattartás és juhtartás rendjét dokumentálják.

A vetítést Basilides Ábris nagy ívű munkája zárja, amely a pusztai élet éves ciklusát mutatja be a kihajtástól a behajtásig, hiteles népzenei gyűjtésre épülő zenével.

A program nemcsak gazdálkodási formákat, hanem egy eltűnőben lévő életforma időrendjét és térhasználatát teszi láthatóvá.

Gönyey Sándor: Cserény költöztetése és felállítása, Bugac, 1934., 3 perc

K. Kovács László: Nagyjószágtartás a Hortobágyon, Hortobágy, 1950., 14 perc

K. Kovács László: Magyar juhnyáj a Hortobágyon, Hortobágy, 1950., 9 perc

K. Kovács László: A szélfogó, karám, Hajdúböszörmény, 1955., 7 perc

Basilides Ábris: Élet a pusztán, Hortobágy, 1967-68., 31 perc

15:00-16:00 Helyszín: Vágatlanul c. kiállítás és Gyűjteményi kiállítás

Fekete-fehér és színes

Kurátori tárlatvezetés a Vágatlanul - Törékeny fényképek valósága és a Gyűjteményi kiállítás Népművészet időről időre terében

A program keretében az 1910-es évek vidéki Magyarországának fotográfusait és műtermi világát mutatjuk be fekete-fehér üvegnegatívokra készült felvételek segítségével. A képeken látható jellegzetes viseletdarabok nyomába eredünk a Gyűjteményi kiállításban – nem csak színesben látjuk, amit a korabeli fotótechnika fekete-fehéren rögzített, hanem azt is, hogyan változott azok díszítése.

A tárlatvezetést tartja: Bata Tímea és Tasnádi Zsuzsanna muzeológusok

Találkozópont: központi információs pult (-2. szint)

15:30-16:30 Helyszín: Méta tér

Magyar pásztorok zenei hagyománya

Juhász Zoltán előadása

A magyar pásztorság zenei világa a furulya, a duda és a kolompok hangzására épül. Bár a furulya és a duda ősi pásztorhangszerek, a pásztor számára a legfontosabb „hangszer” a gondosan hangolt kolompsor, amely a legelőn az állatok mozgásával válik sajátos zenekarrá. Az előadás e hagyomány zenei rétegeit és ősi gyökereit mutatja be.

16:00-17:00 Helyszín: Foltvarrás kékben c. kiállítás

Kurátori tárlatvezetés a Foltvarrás kékben c. kiállításban

A foltvarrás egyszerre türelemjáték, találkozás és emlékezés. Egy apró darab anyagból indul, majd másikhoz simul, motívumot, történetet formál. A Néprajzi Múzeumban 2025. november 13-a és 2026. február elseje között megtekinthető Foltvarrás kékben / Blueprint Patchwork című kiállítás a Nagyjainktól örökül kékfestő pályázat nyertes pályaművei mellett ezt az egymásba varrt világot tárja fel – a kézimunka csendes idejét, a közösségi alkotás örömét, és azt a láthatatlan hálót, amely évtizedek óta összeköti a foltvarrókat.

A tárlatvezetést tartja: Budavári Veronika muzeológus

Találkozópont: központi információs pult (-2. szint)

16:00-17:30 Helyszín: Gyűjteményi kiállítás

Kurátori átfogó tárlatvezetés a gyűjteményi állandó kiállításban

A kiállítás az intézmény több mint 150 éve gyarapodó gyűjteményéből építkezik, hogy egyedülálló történeteken keresztül gondolkodjon és gondolkodtasson a múzeum magyar és nemzetközi tárgyai által őrzött tudásról. A látványos tárlat nem kiemelt műtárgyak ragyogására épül, hanem arra törekszik, hogy a látogatók kreatív és részletgazdag megoldásokon keresztül felfedezhessék a tárgyak és történeteik egyediségét. Az adatgazdag kiállítás ezért igazi kaleidoszkóp: attól függően ki, mikor tekint bele, mindig változó, színes képet kap az őt körülvevő világról.

A nyolc tematikára osztott tárlat történetileg változó nézőpontokat tár fel, nem egyetlen történetet mesél el, hanem számos téma mentén fedezhetik fel a látogatók a magyar hagyományainkat és más népek kultúráját. A bemutatón a gyűjteménybe került műtárgyak élete, a szakemberek terepmunkája, a múzeum története, a népművészet gyöngyszemei és hatásuk is fókuszba kerül, miközben a művészet és az etnográfia viszonyáról, az őstörténeti kutatásokról, az örökség fogalmáról is képet kapnak a látogatók. A busójárás tárgyi rétegei, a matyó kötények, székely öltözékek, óceániai halotti maszkok vagy az al-dunai halászat eszközei mellett számos téma szembesít az örökségünkhöz fűződő bonyolult kapcsolattal.

A tárlatvezetést tartja: Szarvas Zsuzsa muzeológus, a kiállítás főkurátora

Találkozópont: központi információs pult (-2. szint)

16:30-17:00 Helyszín: Méta tér

Hangverseny

A Magyar pásztorok zenei hagyománya előadást követő rövid hangversenyen Somogy megye pásztor- és parasztdalai szólalnak meg, elsősorban Szennáról, hagyományos ének- és hangszeres előadásmódban.

• Nyitrai Marianna – ének

• Juhász Zoltán – furulya, duda

17:00-18:00 Helyszín: Damjanich utcai aula

Fúvósok könnyedén

Az Egressy Béni Református Művészeti Szakkollégium együttesének koncertje

Az iskola zenekara 2006-ban alakult. Többszörös országos győztes együttes, nemzetközi díjakkal. 2022-től a zenekar vezetője Bakó Levente Liszt-díjas trombitaművész. Az együttes a hagyományok ápolása mellett új, színpadi elemekkel gazdagított produkciókat hozott létre, köztük a HÁRY 2.0 című előadást. 2025-től az együttes Egressy Brass Band néven működik, és önálló estjein énekes és hangszeres szólisták közreműködésével színesíti műsorát.

Műsor:

• J. Barnes: Alvamar nyitány

• Böserdorfer: Magyar rapszódia

• J. Curnow: Rapszódia eufóniumra – szóló: Varju Ákos

• J. Brahms: Magyar tánc No. 4.

• Lehár Ferenc: Lyuk lyuk lyuk induló

• Kodály Zoltán: Háry János – Intermezzo

• (Közreműködik az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium színházi tánc szakának növendékei)

• V. Monti: Csárdás – szóló: Kovács Zalán László tubaművész

• A.L. Webber/Tóth Tamás: Jézus Krisztus Szupersztár, Magdaléna dala

Szóló: Surányi Boglárka

H. Arlen / Bán László: Over the Rainbow – szóló: Surányi Rozina (ének)

H. Arlen / J. Barnes: Óz, a csodák csodája

Vezényel: Bakó Levente Liszt-díjas trombitaművész, karmester

Egész nap Helyszín: központi aula (-2. szint)

Gyűjteményi kiállítás TOP 10 – Szavazz, mi kerüljön be!

A Gyűjteményi kiállítás több mint egy éve nyílt meg, nyolc teremben 3600 tárgyat bemutatva. Most rajtad a sor, hogy kiválaszd a tíz „kötelező” darabot, amelyeket mindenkinek látnia kell!

A szavazás október 11-én, az évfordulón indult, és a Múzeum születésnapjáig, március 5-ig tart. Szavazhatsz a helyszínen a nyitó és záró eseményen, vagy online bármikor.

A közönség által kiválasztott nyolc tárgy mellé két különleges darab – a lucaszék és a viseletes baba – kerül, így áll össze a TOP 10. Az eredményből egy gyors, élményszerű útvonal készül, amely segíti a rövid időre érkező látogatókat.

Egész nap Helyszín: központi aula (-2. szint)

Varrjuk össze a világot!

A foltvarrók jelmondata válik kézzel foghatóvá a Múzeum tereiben, ahogy végigkövethetjük egy nagy közös alkotás születését. A kékfestés UNESCO szellemi örökségében érintett öt ország – Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia – egy különleges, fogaskerekekként végtelenül egymásba kapcsolható mintájú technikával, a millefiori varrással készít egy óriási faliképet, amelynek összeállításából a Magyar Foltvarró Céh lelkes önkéntesei is kiveszik a részüket. Az alkotás tervek szerint idén szeptemberben a Franciaország elzászi régiójában megrendezett Carrefour – The European Quilt Show nevű patchwork fesztiválon mutatkozik majd be.