Nyírségi Disznótoros Fesztivál 2020

III. NYÍRSÉGI DISZNÓTOROS FESZTIVÁL ÉS XIX. NEMZETKÖZI BÖLLÉRVERSENY - „FÜLÉTŐL A FARKÁIG”

2020. FEBRUÁR 23. (VASÁRNAP) 600 - 1900 MÚZEUMFALU NYÍREGYHÁZA

Tavaly is sikeres volt a Disznótoros Fesztivál; akkor egy nap alatt mintegy tízezer látogató volt a Sóstói Múzeumfaluban és kéttonnányi étel fogyott el. A böllérversenyre a csapatok még február 14-éig jelentkezhetnek.

Míg a versenyzők idén az első nap is mangalicát dolgoznak fel, addig a második napon disznóvágás nélküli lehetőséget biztosítanak csapatoknak. Itt a versenyzők bemutatják, milyen sokrétűen lehet feldolgozni a sertést. Az egész napos gasztronómiai élveztek mellett, több kísérő rendezvényt is biztosítanak a szervezők. A kétnapos Nyírségi Disznótoroson a legjobb böllért, hurkát, kolbászt, toroskáposztát, fogó pálinkát és a legjobb forralt bort is díjazza a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség zsűrije. Valamint a közönség is szavazhat a legszínesebb csapatra.

A rendezvényen ebben az évben is 500 forintos kóstolójegy ellenében lehet majd megkóstolni, megízlelni a finomságokat.

A csapatok vállalták, hogy 100-100 adag ételt készítenek - így biztosított, hogy senki nem marad éhen.

Szatmári farsang a Sóstói Múzeumfaluban

Akik kíváncsiak arra, hogy milyen jelmezeket – régi szóval maskurákat – öltöttek magukra a szatmári falvak lakói jó száz évvel ezelőtt, azoknak február 23-án a Sóstói Múzeumfaluban a helyük.

A farsangi hagyomány szerves része az evés-ivás, amiből szintén nem lesz hiány, hiszen a szabadtéri néprajzi múzeum hagyományőrző programja a III. Nyírségi Disznótoros Fesztivál keretében zajlik.

A nyíregyháziak körében igen népszerű szabadtéri néprajzi múzeum ugyanis ezen a vasárnapon tartja farsangi programját, melynek leglátványosabb része minden bizonnyal a lakóhelyük hagyományait hűen ápoló panyolai lakosok télűző farsangi falukerülése lesz. A néphit szerint a maskurások lármázásukkal, jókedvű mókázásukkal, vigadozásukkal elűzik a telet. S hogy ez biztosan így legyen, arról a Sóstói Múzeumfalu munkatársai gondoskodnak, hiszen kézműves műhelyükben zajkeltő eszközök készítésére invitálják a gyermekeket és felnőtteket. Azokat pedig, akik szeretnének beolvadni a télűző menet tagjai közé, némi arcfesték felhasználásával álarc mögé bújtatják.

A panyolai Szamosparti Nyugdíjas Klub tagjai a látványosnak ígérkező felvonulás mellett egy dramatikus játékot is bemutatnak, melynek központi alakja a huszár. A falusi fonó világát idézik meg ezzel, melyet a maskurások szívesen keresték fel a régi időkben, hogy sokszor pajzán jelenetekkel szórakoztassák az ott összegyűlt fiatalokat, friss lendülettel töltsék fel a megfáradt fonókat, és udvarlásra biztassák az érkező legényeket.

„Itt a farsang, áll a bál…” – énekli Hajdú Ágota és Olajos Gábor, akik a kisebb gyermekeket és szüleiket szólítják meg az ismert megzenésített verssel. A nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskola-Alapfokú Művészeti Iskola tanárai gyakori szereplői a szabadtéri néprajzi múzeum rendezvényeinek, népszerűségük talán titokzatos „zeneszerszámaikban” rejlik, melyek használatába a kicsiket is bevonják, beavatják.

Fonóval kapcsolatos néphagyomány az is, hogy az idő lassú múlását és a monoton munka egyhangúságát játékokkal, találós kérdésekkel igyekeztek a jelenlévők megtörni, s nagyon örültek, ha időnként egy-egy jó szavú mesemondó is betévedt az ajtajukon. A Sóstói Múzeumfalu ebben az évben ezt a néphagyományt is feleleveníti Bumberák Maja mesemondó, a Népművészet Ifjú Mestere közreműködésével, aki az alkalomhoz illő történeteivel fogja szórakoztatni a látogatókat. Azt, hogy hol található meg az a fa, melyről vaj meg túró szüretelhető, a gyulaházi parókia épületében árulja el a mesélő.

Azokat a kedves látogatókat, akik a gyulaházi parókia ajtaját farsangi jelmezben nyitják ki, a Sóstói Múzeumfalu munkatársai meglepetés ajándékkal fogadják.