Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó 2022. Online jegyvásárlás

PÉCSI NEMZETKÖZI TÁNCTALÁLKOZÓ 2022 - Programajánló

Bozsik Yvette Társulat: Bohóc kerestetik - FrenÁk Társulat: Twins

SZEPTEMBER 16. PÉNTEK, 19:00
Pécsi Nemzeti Színház, Kamaraszínház

Magyarország két legkülönlegesebb táncegyüttese egy este a XVI. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó műsorán!

I. rész: Bozsik Yvette Társulat: Bohóc kerestetik

- az előadás időtartama 60 perc egy részben -

A Bozsik Yvette Társulat felnőtteknek szóló darabja a Nemzeti Táncszínház felkérésére, a világhírű román-francia író, Matei Visniec groteszk drámája nyomán készült.

Két kiöregedett, régóta mellőzött bohóc egy állásinterjúra érkezik. Filippo a harsányabb karakter, Niccolo a szelíd bohóc. A sivár váróterem az érvényesülés igyekezetében előbb csatatérré, majd képzeletbeli poronddá, végül egy bűntény helyszínévé válik. A darab remek lehetőség arra, hogy a Bozsik Yvette Társulat mára ikonikussá vált stílusjegyeivel, egy prózai darabból kiindulva, táncszínházi formát öltve, új lendületet és energiákat ötvözve egy groteszk szomorúbohóc-játék előadást hozzon létre, amelyben tükröt tartva magunknak és a világnak megemlékezünk a szeretetről és az elmúlás pillanatairól.

A darab alapján készült táncszínházi előadás Vati Tamás és Bozsik Yvette főszereplésével, Philippe Heritier zenéjével, Berzsenyi Kriszta jelmezeivel került színpadra, az előadásban a Bozsik Yvette Társulat táncművészei is megjelennek egy abszurd bohócbanketten. A darabban humor és dráma vegyül cirkuszi elemekkel, bohócjátékkal, commedia dell’arte motívumokkal, akrobatikus és lazzi elemekkel színesítve. A végeredmény abszurd átmenet humor, dráma, színház, cirkusz és tánc között.

Előadják: Bozsik Yvette és Vati Tamás,
valamint Kalmár Attila, Zambrzycki Ádám, Bujdosó Anna, Darabont Áron, Gombai Szabolcs, Hasznos Dóra, Hortobágyi Brigitta, Samantha Kettle, Krizsán Dániel

• Zene: Philippe Heritier
• Fény: Pető József
• Tér: Vati Tamás
• Jelmez: Berzsenyi Krisztina
• Kreatív producer: Iványi Marcell
• Rendező-koreográfus: Bozsik Yvette

II. rész: FrenÁk Társulat: Twins

- az előadás időtartama 40 perc egy részben -

A Twins a tánc nyelvén mesél az ikerlét mélyebb rétegeiről. Két táncos, két maszkos figura, hol iker-bábuként, hol iker-testvérként keresik az egység, az összetartozás, az elszakadás, az egyedüllét és a magány állapotait.

Az előadás nem analizálni próbál vagy megfejteni, hanem sokkal inkább a tünetek, a lehetőségek tárházát számba venni. A két táncos ikercsillagként köröz a szinte csupasz térben, míg elválaszthatatlannak hitt kapcsolatukban végig nem élik az ikrek paradoxonát: hiába az egypetényi közösség, a születés utáni nagy utazás számukra már aszinkronitás, ahol önálló személyiségük egységét kell megtalálniuk. Az alkotó nem keres végső megoldásokat. Sokkal inkább maga a folyamat érdekli, a feloldhatatlan való szembenézés.

• KOREOGRÁFIA ÉS SZCENOGRÁFIA: frenÁk
• TÁNCOSOK: Maurer Milán, Esterházy Fanni
• MARIONETT: Fekete Dávid
• PRÓBAVEZETŐ: Vasas Erika
• ZENEI SZERKESZTŐ: Gergely Attila
• FÉNY: Marton János
• HANG: Hajas Attila
• ALPINTECHNIKA: Zoltai György

Pécsi Balett: Zorba

SZEPTEMBER 17. SZOMBAT, 19:00
Pécsi Nemzeti Színház, Nagyszínház

Zorba az életigenlés táncjátéka.
Theodorakisz csodálatos zenéje, az alkotók kreativitása és a Pécsi Balett kiváló táncművészei együtt idézik meg a mitikus görög hős szellemiségét.

"Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan..."
- mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma.

Mikis Theodorakisz Zorba című balettjének színrevitelével a Pécsi Balett az elmúlt két évtizedben létrejött karakteres arculatát, a modern megjelenítésű közönségbarát előadások tematikáját folytatja. A társulat célja, hogy innovatív vizualitással és érthető dramaturgiai megfogalmazással juttassák el üzenetüket közönségüknek. Az előadás különlegessége, hogy a koreográfia a modern tánc és a néptánc ritkán használt fúziója.

Táncolják

• JOHN, az író: Szabó Márton / Tuboly Szilárd
• ZORBA: Koncz Péter
• MARINA, az özvegy: Frank Edina / Karin Iwata
• MADAME HORTENSE: Bozsik Yvette Kossuth-díjas Érdemes művész / Samantha Kettle
• MIMINTHOSZ, a falu bolondja: Matola Dávid
• PAVLISZ: Balogh Csongor Fülöp Viktor ösztöndíjas
• MAVRANTÓNISZ, Pavlisz apja: Molnár Zsolt Harangozó-díjas
• MANOLISZ, elöljáró és kocsmáros: José Blasco Pastor
• ANANKÉ: Marina Pérez Ahedo
• NŐK, FÉRFIAK, A FALU LAKÓI: Horváth Réka, Karin Iwata / Frank Edina, Pintér Rebeka,
• Reetta Riikonen, Rónaki Nina, Domján Kristóf, Szendrői Bence, Tuboly Szilárd / Szabó Márton,
• Varga Máté, valamint Bastidas Veronika, Horváth Zorka, Katona Dóra, Sárosác Mínea,
• a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum növendékei

Alkotók

• Zeneszerző: Mikis Theodorakisz
• A librettót Nikosz Kazantzakisz Zorba, a görög című regénye nyomán írta: Böhm György Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas
• Dramaturg: Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas Érdemes művész
• Díszlettervező: Cziegler Balázs
• Jelmeztervező: Túri Erzsébet
• Asszisztens: Kovács Zsuzsanna
• Madame Hortense koreográfia: Bozsik Yvette Kossuth-díjas Érdemes művész
• A rendező munkatársa: Vincze Balázs Harangozó-díjas Érdemes művész
• Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt Harangozó-díjas, Zachár Lóránd Harangozó-díjas

VariDance: Kármen

SZEPTEMBER 18. VASÁRNAP, 17:00
Pécsi Nemzeti Színház, Kamaraszínház

Vári Bertalan táncművészei a Karavan Família élő muzsikájára járják vérpezsdítő, virtuóz cigánytáncaikat, egy humorral átszőtt felejthetetlen estét ígérve.

- az előadás időtartama 70 perc egy részben -

Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk!
A VARIDANCE ÉS A BARTÓK TÁNCSZÍNHÁZ PRODUKCIÓJA

Georges Bizet halhatatlan operája ihlette a Varidance előadását. A mi történetünk azonban nem Sevillában játszódik a múltban, hanem napjainkban Magyarországon. Mondjuk egy vidéki kisközségben, ahol egy zárt közösség tagjai népesítik be ezt a szenvedélyes, magával ragadó históriát, élükön Kármennel, a szemrevaló cigánylánnyal. A jól ismert dallamokat az előadás szerves részét képező Karaván Família feldolgozásában hallhatjuk, akik 6 fős zenekarrá kiegészülve élőben játsszák az előadás zenei anyagát. Vérpezsdítő, virtuóz cigánytáncok felhasználásával (magyar, spanyol, román) egy olyan Kárment sikerült létrehozni, mely – bár megőrzi az eredeti opera történetét – mégis újszerűen, humorral átszőve nyújt felejthetetlen színházi élményt minden néző számára.

Alkotók:

• Rendező-koreográfus: Vári Bertalan
• Társkoreográfusok: a Varidance táncművészei
• Díszlettervező: Bozóki Mara
• Jelmeztervező: Bozóki Mara
• Produkciós vezető: Békefi András

Zenekar:

• Nagy István – ének, szájbőgő, gitár, tambura, blues-harp
• Farkas Ilona „Ica” – ének, tánc
• ifj. Nagy István – ének, szájbőgő, gitár, cajon, kanna, kanál
• Nagy Nikolett „Niki” – ének, tánc, gitár
• Nagy Vanda – ének
• Babindák István – klarinét
• Pálházi Bence – hegedű

A szülők és gyermekeik által létrehozott, egyedülálló együttes, a Karavan Familia az elmúlt 10 évben saját világot teremtett a cigány vokális hagyományok nyomán. Miközben a minőségi cigányzene megteremtésének szentelték tehetségüket és tudásukat, ötleteikkel és hozzáállásukkal bizonyították, hogy a cigányzene intelligens és szellemes, bölcs és befogadó. A Karavan familia városi cigány folklór együttes autentikus népzenei feldolgozásokat játszik az anyanyelvű cigány folklór különféle dialektusaiból – hitelesen, de egyéni hangon. Programjukban cigány népdalok szerepelnek a Balkántól Andalúziáig, saját stílusukra formálva – így például a mississipi blues, a flamenco, a rumba és a balkáni cigány zenei elemek mind megtalálhatóak.

Babindák István 2019-ben szerzi meg klasszikus klarinét diplomáját, több nemzetközi verseny győztese és döntőse. A klasszikus zene mellett 4 éve foglalkozik Django Reinhardt zenéjével, amit több hazai és külföldi fesztiválon megtalálhatunk, zenekarán keresztül is.

Pálházi Bence zenei identitását Pál István Szalonnától és szüleitől kapta. A galga menti születésű Pálházi Bence a budapesti táncházak egyik kiemelkedő alakja, aki fontosnak tartja az autentikus magyar népzene átörökítését, a népzene-néptánc mozgalom közösségi összefogását. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett népzene tanár, a muzsikálás mellett időt szán a tanításra is. A magyar népzenei formációján kívül fellelhető különböző világzenei együttesekben is.

Táncolják:
Asbolt Eszter Anna, Bánházy Eszter, Deák Bálint, Dunaveczki Éva, Hahn Jusztina Sára, Halmosi Dzsenifer, Hernicz Albert, Jaklics Liliána, Kecskeméti Gergely, Perger Balázs Márk, Péter Szilvia, Simon Gergő, Széchenyi Krisztián, Veres Tamás, Végső Zsolt, Zolja Adél

FIGYELEM! Az előadásban stroboszkóp szerepel.

Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Toborzó

SZEPTEMBER 18. VASÁRNAP, 19:00
Pécsi Nemzeti Színház, Nagyszínház

- az előadás időtartama 70 perc egy részben -

In memoriam Cseh Tamás

Több mint húsz évvel ezelőtt Cseh Tamás Katonadalok című lemezével állított felejthetetlen emléket valamikori dédapáinknak, azoknak a magyar katonáknak, akik a hazáért, a közös eszméért adták fiatal életüket, vérüket. A zene és a dal fennmarad a közös emlékezetben, ám a tánc csak mint egy letűnt emlék kavarog a múlt messzeségében, az eltűnt idők hús-vér embereinek mozdulataiban. Toborzó című műsorunkban mi most újra felidézzük ezeket a mozdulatokat, a régmúlt üzeneteit, és fejet hajtunk azok előtt a magyar huszárok, katonák, bakák előtt, akik életüket adták a nemzetért, akik védték a magyar hazát és ezzel követendő példát mutattak minden nemzedéknek.

• Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara, valamint a Honvéd Férfikar
• Koreográfusok: Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa, Sánta Gergő, Tókos Attila
• Díszlet: Tóth Kázmér (Somogyi Győző huszárgrafikái alapján)
• Jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa
• Zenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Takács Ádám, D. Tóth Sándor

A műsorban elhangoznak Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Karai József kórusművei, valamint Vivaldi zeneművének egy részlete.
Hangfelvételről Cseh Tamás: Katonadalok című lemezének zenei részletei hallhatók.

Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó-díjas, érdemes művész
Rendező: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész

Budapest Táncszínház: Lisztmánia

SZEPTEMBER 19. HÉTFŐ, 19:00
Pécsi Nemzeti Színház, Kamaraszínház

Liszt Ferenc, mint meg nem értett groteszk hős Zachár Lóránd különös, képzeletbeli világában, sok humorral!

- az előadás időtartama kb. 55 perc egy részben -

A tánckompozíció humoros fricska elértéktelenedő világunkról Liszt Ferenccel a középpontban. Liszt meg nem értett groteszk hőse a darabnak, aki a mai felszínes világban élő emberek között inkább titkolja művészetét. Múzsáját persze itt is megtalálja: beleszeret egy lányba, aki a kivagyiság álarca mögött szintén érzékeny áldozata a sekélyes világnak, mint Liszt maga.

Zachár Lóránd Lisztmániája egy különös világot tár elénk, melynek első helyszíne a képzelet világa, egy felhők közötti angyali lét, ahonnan az elismert művész, a körülrajongott zenei géniusz leszáll egy számára eddig ismeretlen térbe. Az alkotó Liszt Ference a mi mai világunkba csöppen, ahol egy celeb megelőzheti a saját helyén csodált, bálványozott zeneszerzőt. Merkantilista szemléletű, értékválságos századunkban komikusan botladozó főhősünket, művészetét az emberek nem értik, nem becsülik. A korában "szupersztár" Liszt értetlenül csetlik-botlik a számára ismeretlen, a néző számára rendkívül humoros helyzetekben. Végül, - mint valódi életében többször is - megtalálja párját, akivel talán képes eltájékozódni a XXI. század médiacentrikus, zegzugos útvesztőiben.

A "Lisztomania" Heinrich Heine kifejezése, amit némi gúnnyal használt egy újságcikkében. Arra utalt, hogy Liszt az 1840-es évekbeli koncertvirtuóz pályafutása abnormális reakciókat váltott ki főként hölgy hallgatóiból, rajongóiból. A mester puszta láttára tucatjával ájultak el a nők, egy-egy hajtincséért verekedés tört ki. Liszt volt az első megasztár, aki tudatosan építette föl imázsát. Ő adott először szólóhangversenyt, ahol kizárólag ő lépett fel, oldalra fordította a közönségnek addig háttal álló zongorát, és tűzijáték szerű virtuozitásával, mély átélésével elkápráztatta még ellenségeit is. De ő mindezt nem az öncélú magamutogatás kedvéért tette, hanem a művészet erejének és társadalmi megbecsülésének emelését akarta elérni.

• Koreográfus: Zachár Lóránd
• Fény: Földi Béla
• Zene: Liszt Ferenc és montázs

Előadják a Budapest Táncszínház táncművészei

Győri Balett: The Waves - Szegedi Kortárs Balett: Vadak

SZEPTEMBER 20. KEDD, 19:00
Pécsi Nemzeti Színház, Nagyszínház

Újra egy este látható a két vidéki nagy balettegyüttes! Lukács András és Juronics Tamás két különböző hangulatú, izgalmas koreográfiája zárja a Tánctalálkozót 2022-ben.

I. rész: Győri Balett: The Waves

„I don’t think two people could have been happier than we have been.”
„Nem hiszem, hogy két ember boldogabb lehetett volna, mint mi ketten voltunk.”

„If anybody could have saved me it would have been you.”
„Ha valaki megmenthetett volna, te lettél volna az.

Virginia Woolf

Virginia Woolf a modern irodalom egyik vezéralakja 1941. március 28-án kövekkel megrakva zsebeit az Ouse folyóba ölte magát. Férjének írt búcsúlevelében vall az újra felerősödő szorongásáról és a hangokról melyek a hullámsírba vezették. Utolsó pillanatainak történetét Lukács András érzékeny finomsággal meséli el új koreográfiájában.

• Zene: Philip Glass, Max Richter
• Asszisztens: KARA Zsuzsanna
• Jelmez: LUKÁCS András
• Jelmezkivitelező: TÓTHNÉ PREISINGER Ildikó
• Videó: Glowing Bulbs
• Fény: DRAGOS Dániel   

Koreográfus:  LUKÁCS András Seregi-és Harangozó-díjas

II. rész: Szegedi Kortárs Balett: Vadak

A Szegedi Kortárs Balett és a Müpa közös produkciója

A rács mögött levő csoport állandó mozgásban, törzsi rítust idéző harci táncban mutatja magát a nézőknek. A barbárszerű közösség belső kohéziójából létrejövő erő fenyegetően hat a rács túloldalán levőkre. A két oldal közötti különbség drámaian kirajzolódik, a tánc ösztönös vadsága és a civilizált nézői attitűd egyre feszültebb távolságba sodródik egymástól. Amikor az elválasztó rács kinyílik, végzetes áldozati tánc veszi kezdetét. De a kimenetele nem egyértelmű. Az emberben dúló harc az ösztönök világa és az intellektus között egy szimbolikus színpadi játékban mutatódik meg. A táncosok attraktív tánca és a zenekar ritmikus játéka izzó feszültséget teremt a mozdulatlan nézőben is, a zsigeri érzékelést előtérbe helyezve az intellektuális befogadás helyett.

• Zene: Lázár Dániel: Együtt vagy egyedül - A mű a 2020-as Müpa Zeneműpályázat díjazottja.
• Fény: Stadler Ferenc
• Jelmez koncepció: Heim Boglárka
• Jelmez kivitelezés: D’Ange
• Koreográfus munkatársa: Czár Gergely
• Koreográfus: Juronics Tamás