Szegedi Képregényfesztivál 2018

Programok

ELŐADÁSOK – helyszín: 1. emeleti folyóiratolvasó

10.15–10.40
Váradi Gábor
10 ország – 10 képregény

Azt nyilván mindenki tudja, hogy Amerika, Japán és Franciaország nagy képregényes nemzetek, számos jellegzetes, sőt ikoni figurával. Na de mi a helyzet a világ más részein? Mondjuk Chilében? Vagy Nigériában? Vagy Vietnamban? – rövid, de velős utazás a világ körül, kevésbé ismert hősök és még kevésbé ismert képregényes kultúrák nyomában

10.40–11.05
Kellermann Viktória
Tükör/kép – a lengyel ön/életrajzi képregény

Magyarországot alig néhány évvel megelőzve jelent meg a lengyel piacon az önéletrajzi ihletésű képregények két klasszikusa: Art Spiegelman Mausa és Marjane Satrapi Persepolisa. A fenti két meghatározó albumon túl azonban számos további mű jelent meg a kétezres években lengyel fordításban, mint Sacco és Delisle harctéri és hátországi riportjai, illetve Alison Bechdel és Craig Thompson coming-of-age-, vagy Daniel B. és Frederik Peeters epilepszia és HIV-fertőzés tapasztalatával átitatott családtörténetei, melyek jó táptalajt biztosíthattak a lengyel szerzők újabb és újabb ön/életrajzi kalandozásaihoz. A lengyel képregényben Varsó utolsó hippije éppúgy hőssé válhat, mint a történelmi Kościuszko, mesélhet magáról varsói szórólapos, politikus vagy aktivista évekig állandó rovatban, központi kérdéssé válhat a szülővé válás – ahogyan a lengyel rendszerváltás és a XX–XXI. századi kivándorlási hullámok személyes tapasztalata is.

11.05–11.30
Haui József képregényrajzolóval Kiss Ferenc képregénykutató beszélget
A mozgóképtől vissza az állóképekig

11.30–12.10
Ez történt – az első Szegedi Képregényfesztivál egykori előadói az elmúlt 10 év személyes szakmatörténetéről mesélnek 10 percben

12.10–12.35
Róka László
Közös vonások II. – archaikus szimbólumok a képregényekben és a popkultúrában

Az emberi elme az egymástól térben és időben távoli kultúrákban is ugyanúgy működik, ennek köszönhetően alakítanak ki más-más civilizációk egymáshoz hasonló mitikus történeteket, spirituális szimbólumrendszert. A Carl Gustav Jung által leírt kollektív tudattalan archetípusai, univerzális szimbólumai azonban nemcsak az ősi mítoszokban, hanem a kortárs műalkotásokban is jelen vannak. Ezek közül a képregényekben is kiemelkedő szerepet kap az árnyék, a férfi és a nő reprezentációja, valamint a világok közti átjáró.

12.35–13.05
Kiss Ferenc
A Magyar Képregénytörténeti Egyesületről, avagy miért nem Képregénymúzeum?

Az előadás ismerteti az egyesület céljait és jövőképét, bemutatja az MKTE-honlap felépítését, illetve az egyesület és a KépregényKedvelők Klubjának viszonyát. Körbejárja az összes magyar vagy magyar vonatkozású képregény hozzáférhetőségének lehetőségeit, valamint a klubkiadványok, sorozatok terveit.

13.05–13.45 SZÜNET

13.45–14.10
Bayer Antal
10 év számokban – a magyar képregény útja 2009-től 2018-ig

A képregény kulturális termék. Kiadók, kereskedők, alkotók egy szűk piacon mérettetik meg magukat, közösen törekedve a mennyiségi és minőségi választék folyamatos bővítésére. A 2008-as súlyos gazdasági válság az előző pár évben biztatóan fejlődő magyar képregénypiacot is megrázta, szereplőit alkalmazkodásra, terveik megváltoztatására késztette. Bayer Antal, aki lassan másfél évtizede készít statisztikákat a hazai megjelenésekről, számokkal alátámasztva vázolja fel az első és a tizedik szegedi képregényfesztivál között eltelt időszak fordulatait és tendenciáit.

14.10–14.50
Ez történt – az első Szegedi Képregényfesztivál egykori előadói az elmúlt 10 év személyes szakmatörténetéről mesélnek 10 percben

14.50–15.15
Kertész Sándor
Apropó Comics!

Dr. Rubovszky Kálmán szerepe a hazai képregénykutatás elindításában
Dilemmák a képregényes adatgyűjtés és információmegosztás kapcsán

Annak ellenére, hogy évtizedeken keresztül százezrek szórakozását biztosította a képregény, a nyolcvanas évekig soha senki nem vizsgálta működési és hatásmechanizmusát, magyarországi történetét, irodalomhoz és képzőművészethez való viszonyát. Dr. Rubovszky Kálmán elsőként helyezte „Az áruesztétika és tömegkultúra értékei” kutatáson belül a tudományos vizsgálat látóterébe ezt a népszerű, de sokak által megvetett műfajt. Munkásságának eredményeként születtek meg az első képregény-bibliográfiák, szakirodalom-jegyzékek, és konkrét képregényelemzések, valamint két könyv (Apropó, comics!, A képregény), ami azóta is fontos adalék a téma iránt érdeklődőknek. Az ő szervezésében két alkalommal is konferencián vitáztak a képregények alkotói, a kiadók képviselői és azok a kutatók, akiknek először került érdeklődési körébe ez a különös műfaj.
Tagja voltam képregénykutató csoportjának és mindkét konferencia szervezőbizottságának. Az elkezdett kutatásokat tovább folytattam és ennek köszönhetően két kötetben írtam meg a képregény magyarországi történetét. Jelenleg egy különös kettősség mutatkozik a képregényekkel kapcsolatos adatgyűjtés és feldolgozás módszertanában. Tudományos feldolgozás hiányában, a „laikus” képregénygyűjtők eredményeit arisztokratikus cinizmus kíséri, miközben egyre többen titulálják magukat képregénykutatónak és használják sajátjukként a különböző internetes fórumokon megosztott információkat.
Feladatok a hazai képregényes adatbázisok kialakításában

15.15–15.55
Ez történt – az első Szegedi Képregényfesztivál egykori előadói az elmúlt 10 év személyes szakmatörténetéről mesélnek 10 percben

15.55–16.20
Pilcz Roland
Bemutatkozik YKX

Pilcz Roland neve gyakorlatilag összeforrt Kalyber Joe-éval, ám 23 évvel Joe megteremtése után, Roli egy új hőssel jelentkezett. Vagy mégsem annyira újjal?
Az előadásból megtudhatjuk kicsoda a kacifántos nevű Yorn Kayrah Xemovrah, mi köze van Kalyber Joe-hoz, és hogyan készülnek kalandjai.

KIÁLLÍTÁSOK

A Nagy Háború görbe tükörben – karikatúrák az 1. világháborúról a korabeli sajtóban
2018. november 15-től december 5-ig – helyszín: földszinti kiállítótér

A kiállításon a Somogyi-könyvtárban őrzött folyóiratokból válogatott propaganda- és gúnyrajzok, politikai és háborús karikatúrák láthatók. Általuk képet kaphatunk arról, miként látta a hátország a háborút, valamint arról is, hogyan vált a grafika a politika szolgálójává.

Ki van a rajz mögött? – alkotók és alkotásaik
2018. november 22-től december 12-ig – helyszín: földszinti Internet-Tér

Sok képregényrajzoló neve, illetve egy-egy általuk rajzolt figura nagyon is ismerős a könyvtár látogatói számára, de egy személyes találkozás alkalmával sokukra talán nem ismernénk rá… A Ki van a rajz mögött? című kiállításon olyan kortárs képregényrajzolók portréi láthatók alkotásaik szomszédságában, akik az elmúlt 10 év szegedi képregényfesztiváljainak visszatérő vendégei voltak, segítve az alkotó és alkotás összekapcsolódását a köztudatban.

JÁTÉKOK

11.00–11.30., 13.30–14.00., 15.30–16.00
Játék a képzelet birodalmában – játék fél órában kicsiknek és nagyoknak
Helyszín: alagsori klub

A rövid drámafoglalkozásra szeretettel várjuk a gyerekeket és szüleiket, hogy a különböző drámajátékok segítségével mindenki megtudja, hogy milyen szuperhős él benne. Könnyed, jó hangulatú kikapcsolódást biztosítunk a képzelet birodalmában az egész család számára.

Játékos totó
A Képregényfesztivál alatt a programhoz kapcsolódóan látogatóinknak játékos totó megoldására lesz lehetőségük.