Pécsi Nemzeti Színház előadások 2020. Műsor és online jegyvásárlás

Előadások a Pécsi Nemzeti Színház műsorán

Pécsi Balett - Csipkerózsika

mesebalett egy részben
Az előadás időtartama: kb. 60 perc szünet nélkül
Ajánljuk 6 éves kortól

Bozsik Yvette A hattyúk tava után ezúttal gyerekeknek készít táncelőadást a Pécsi Balett felkérésére.

A Csipkerózsika balett történetében a hercegkisasszony egy gonosz tündér átka miatt megszúrja az ujját, százéves álomba szenderül, és vele az egész királyi udvar. Sokan próbálják megközelíteni a sűrű erdővel benőtt kastélyt, de hiába próbálkoznak a bolond, kétbalkezes kérők. Csak az a herceg jut át rajta, aki a száz év leteltével csókjával felébreszti Csipkerózsikát.
Csajkovszkij csodálatos zenéjére, Bozsik Yvette koreográfiájával, a mese fordulatos, humoros cselekményével, látványos díszlettel és szépséges jelmezekkel várja a gyerekközönséget az új táncbemutató.

Zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Díszlettervező: Cziegler Balázs
A koreográfus asszisztense: Krausz Alíz Harangozó-díjas, Krizsán Dániel
Próbavezető: Szabó Márton
Koreográfus: Bozsik Yvette Kossuth-díjas Érdemes művész

Király: Szabó Márton
Királyné: Nagy Írisz Harangozó-díjas
Aurora: Karin Iwata
Orgonatündér: Kócsy Mónika / Vincze Brigitta
Carabosse: Ujvári Katalin Harangozó-díjas

Carabosse kísérői: Koncz Péter, Varga Máté
Udvarmester: Molnár Zsolt Harangozó-díjas

Kérők: Matola Dávid, Koncz Péter, Varga Máté, Walter Macchiaroli
Tündérek: Frank Edina, Kaiser Fruzsina, Szécsi Theodóra, Olivia Van Niekerk

Herceg: Balogh Csongor

Cica: Kaiser Fruzsina
Csizmás kandúr: Matola Dávid

Piroska: Frank Edina

Farkas: Koncz Péter


Játék a kastélyban

vígjáték három felvonásban

Turai és Gál, a sikeres színműírók a fiatal és tehetséges zeneszerzővel, Ádámmal érkeznek a kastélyba, hogy meglepjék Annie-t, Ádám menyasszonyát. A meglepetés túl jól sikerül: érkezésükkor fültanúi lesznek, amint a színésznőt éppen elcsábítja Almády, a sármőr színész.

Szerelmi történetünk középpontjában a látszat és a valóság, az igazi és a hamis felismerése áll. Feltűnik benne a színház világa, melyen keresztül a néző bepillantást nyer a drámaíró alkotási folyamatába, így a darab azt is látni engedi,  hogyan „csapja be” közönségét egy sikerdarab írója. Igazsággá varázsolni a hazugságot, erre képesek a profik.
A műfaj alapvető komikus helyzete a félreértés. Molnár írói zsenije viszont ezen az évezredes hagyományon csavar egyet: először mutatja meg a valóságot, és aztán csinál belőle félreértést. A boldog véget így szokatlan módon nem az igazság, hanem a hazugság hozza el.
A néző ugyanannyit nevet, de a színházból kilépve talán egy kicsit többet elmélkedik, és messzebbre viszi az élményt. Egészen a hétköznapjaiba, ahol ilyesmi persze nem fordulhat elő…

Szereposztás:
  
TURAI: Köles Ferenc  
GÁL: Urbán Tibor  
ÁDÁM: Takaró Kristóf  
ANNIE: Illés Alexa  
ALMÁDY: Józsa Richárd  
TITKÁR: Bera Márk  
LAKÁJ: Széll Horváth Lajos  

Díszlettervező: Rózsa István  
Jelmeztervező: Horváth Kata  
Rendezőasszisztens: Kiss Hédi  
Súgó: Juhász Piroska  
Ügyelő: Háber László
Írta: Molnár Ferenc  
Rendező: Méhes László

Az úrhatnám polgár

Írta: Molière
összművészeti vihoránc

Jourdain úr nemes ember akar lenni, arisztokrata és ebbe beleőrül. Hisz nem az. Hisz annak születni kell. Pénze bőven van. Tömött bukszája és olthatatlan vágya, hogy befogadják egy másik kasztba, lázba hozza az élősködőket. Piócaként tapadnak rá kisebb-nagyobb csalók, éhenkórász művészek, gátlástalan szélhámosok. Újdonsült „barátai” álomvilágot varázsolnak köré, melyben ügyetlenül csetlik-boltlik, bódultan kóvályog. Családja döbbenten látja, mivé torzul ez a drága jó, egyszerű posztókereskedő. Visszarángatnák a valóságba, de túl sokan csimpaszkodnak belé – nehezen mozdítható. Ez az előadás erről a harcról szól. Harc Jourdain lelkéért és pénzéért. Az összecsapás végkimenetele nem kétséges… de két röhögés között lesz idő némi sajnálatra és dühre is. Ilyen a világ. Ilyen volt! Ilyen van! És ilyen lesz…

Borzalmas. Szerethető. Szánalmas és mulatságos…

"Sokáig azt hittem, az útkeresés csak a saját korosztályom problémája – de ahogy egyre többet tapasztalok a világból, rá kell jönnöm, hogy az ember állandóan változik, kutatja rendeltetését. Molière rendkívüli emberismerő, elévülhetetlen, és amellett, hogy ebben a vígjátékában is garantálja a szórakozást - képessé teszi az embert arra is, hogy megtalálja magát egy szituációban, és saját gyarlóságát kinevesse."
Bánkuti Csenge, a Szent Mór Gimnázium diákja

Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara.

Fordította: Bognár Róbert
Rendező: Rudolf Péter
Zeneszerző: Riederauer Richárd
Dramaturg: Hársing Hilda
Díszlettervező: Bagossy Levente
Jelmeztervező: Füzér Anni
Koreográfus: Nagy Írisz
Súgó: Kodba Dzsenifer
Ügyelő: Háber László
Rendezőasszisztens: Kiss Hédi

Szereposztás
JOURDAIN ÚR, polgár: Köles Ferenc
JOURDAINNÉ: Stubendek Katalin
LUCILE, a lányuk: Bach Zsófia
NICOLE, szolgálólány: Illés Alexa
CLÉONTE, Luci szerelme: Fekete Gábor
COVIELLE, Cléonte inasa: Urbán Tibor
DORIMÉNE, márkinő: Györfi Anna
DORANTE GRÓF, Doriméne udvarlója: Vidákovics Szláven
ZENETANÁR: Széll Horváth Lajos
TÁNCTANÁR: Takaró Kristóf
VÍVÓMESTER: Józsa Richárd
FILOZÓFIATANÁR / MUFTI: Lipics Zsolt
SZABÓMESTER: Götz Attila
ELSŐ LAKÁJ: Rubind Péter
MÁSODIK LAKÁJ: Kállai Gergely