ÚJ PROGRAM HIRDETÉS

Túzok bemutatása, találkozás és ismerkedés a Körös-Maros Nemzeti Park címerállatával

Kiemelt ajánlat
2024.04.01. (hétfő) - 2024.10.31. (csütörtök)

A puszták legnagyobb testű röpképes madarát, a túzokot, az országban egyedülálló módon, félvad körülmények között, testközelből bárki megtekintheti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontjában, ahol sokkal több érdekességet is hallhat, láthat a fajjal és a faj védelmével kapcsolatban.

A Körös-Maros Nemzeti Park „címerállata” a TÚZOK

Minden kedves érdeklődő számára ajánljuk a túzok védelmét bemutató múzeumi tárlatunkat, páratlan élményt nyújtó hajnali túzokleseinket, környéki gyalogos és kerékpár túráinkat, szak- és túra vezetéseinket, melyhez minden infrastrukturális feltételt, szállást és kerékpárbérlési lehetőséget biztosítunk felüdülést nyújtó pusztai környezetben található Látogatóközpontunkban. Hazánkban a Körös-Maros Nemzeti Park területein él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, s egyben a legnagyobb magyarországi populációja. Így kiemelt feladatunk és felelősségünk a faj megóvása, élőhelyeinek megőrzése, életfeltételeinek javítása. Nemzeti parkunk címerében stilizált, násztollazatú, túzokkakas fej hirdeti, büszkék vagyunk arra, hogy részt vállalhatunk e sok tekintetben különleges, jellegzetes pusztai faj megmentésében.

A túzok az egyik ma élő legnagyobb testű röpképes madarak egyike. Az ivarérett kakasok nem ritkán elérhetik a 15, de akár a 18 kg-os súlyt is. A tojók ennél jóval kisebbek, átlagosan 4-5 kg-ot nyomnak. A méretbeli különbség csak az ivarérett kor elérése, 4-5 év után válik kifejezetté. A hasonló, színezettségű két nemet azonban egyéb más bélyegek alapján is meg lehet különböztetni. A kakasok nyaka az évek folyamán megvastagodik, s tavasszal jellegzetes tollbajszot is viselnek, ami az idősebb madaraknál a kor előrehaladtával egyre kifejezettebbé válik.

A darualkatúak rendjébe tartozó túzokoknak, a világon 22 faja ismeretes. A túzokfélék családjából a Kárpát-medence füves pusztáihoz két faj az európai nagy túzok (Otis tarda) és a reznek (Tetrax tetrax) köthető. Sajnos utóbbi napjainkra kipusztult hazánk területéről és az 1960-as évek végére az Európai nagy túzok állománya is kis híján végveszélybe került.

A túzok küllemével, testfelépítésével a füvespusztai életmódhoz alkalmazkodott. Színezete csibekortól kezdve tökéletesen hasonul a mindenkori vegetáció színéhez, kiváló álcát biztosítva a madár számára. Lába rövid, zömök, három lábujja szintén a pusztai gyalogló életmódra specializálódott. Ha teheti komótosan sétál, de ha szükség van rá , izmos felépítése segítségével, jól és tartósan röpül. Testsúlya miatt nehezen kap szárnyra , egy-két páros lábbal megtett ugrás után emelkedik a levegőbe. Lomha szárnycsapásokkal halad. Régebben emiatt lomha túzokként is emlegették. Kisebb távolságokat alacsonyan  szállva tesz meg, de ha szükséges huzamosabb, magasabb repülésre is képes. A túzok nem költöző madár, de kemény teleken, amikor az összefüggő hótakaró miatt nem talál kellő táplálékot, délebbi tájakra, hazánkból a Balkánra, Olaszország vidékére vonul, s csak a jó idő beköszöntével tér vissza. A kimerítő, hosszú utak megterhelőek a madarak számára, s ilyen esetekben általában számos példány elpusztul.

A túzok természetét tekintve rendkívül óvatos, éber madár. Csak a nyílt pusztaságban érzi biztonságban magát, ahol a fű takarásából kitekintve, nagy távolságokba ellátva kémlelheti a tájat. Ragadozók vagy ember gyanús mozgására kimért léptekkel távolodik, majd a veszélyről megbizonyosodva azonnal szárnyra kap. A fás, bokros területeket, ha teheti elkerüli.

Télen nagy, akár 30-50-100 példányos, vegyes ivarú csapatokba verődik , melyekből kora tavasszal az ivarérett kakasok kiválnak és egy-egy területet, ún. „lek”-et foglalnak maguknak a pusztában. A legjobb helyeket évről évre, a legjobb képességű, idős kakasok birtokolják.

Március-április hónapokban megkezdődik a túzokok látványos nászceremóniája, a dürgés,amikor a kakasok az általuk elfoglalt revírben, általában a hajnali és késő délutáni órákban páratlan látványt nyújtó nászjáték keretében próbálják magukhoz csalogatni a tojókat. A kakasok ilyenkor felfújják a nyakukban lévő légzacskót, melybe akár 5-6 liter levegőt is képesek belepumpálni. Szárny- és farktollaik hófehér fonákját kifordítják, tollazatukat felborzolják, s így „pöffeszkedve” pózolnak. A jelenséget sátorozásnak vagy habzásnak is szokás nevezni, hiszen a túzokkakas ilyenkor leginkább egy hatalmas habos gömbre hasonlít. Aki egyszer is látott áprilisi hajnalon túzokdürgést, az annak szépségét soha nem tudja elfelejteni. A túzok tojókat is ugyanígy vonzza a látvány. A pusztában kilométerekről észlelhető dürgő túzokkakasok közül a tojók általában a legimpozánsabb, legidősebb kakasokat választják. A párzás igen ritkán megfigyelhető pillanat. Az ezzel foglalkozó szakemberek számára is egy életben talán egyszer adódik rá lehetőség.

A tojók a termékenyülést követő hetekben megfelelő, ragadozóktól, emberi zavarástól mentes tojásrakó helyet keresnek maguknak. Fészket nem építenek, csak egy egyszerű talajmélyedésbe helyezik általában kettő, ritkábban egy vagy három olajzöld, barnán pettyezett tojásukat. A csibék átlagosan 23-28 napi kotlás után kelnek ki, s néhány óra elteltével már követni tudják anyjukat, aki csőrből csőrbe fehérjedús rovartáplálékkal, óvatosan lecsípett, zsenge növényi részekkel etetgeti fiókáit.

A túzok mindenevő, a növényi tápláléktól, a rovarokon, csigákon, kétéltűeken, különféle magvakon, rágcsálókon keresztül szinte mindent elfogyaszt. Teheti ezt azért is, mert ellentétben más madarakkal a túzoknak nem begye, hanem gyomra van. Emésztése hasonló az emlős állatokéhoz és ürüléke is leginkább a marhatrágyára emlékeztet.

A túzokfiókák egészen késő őszig követik a tojót, majd a tél beálltával mindnyájan a kakasokkal közös telelő csapatokba tömörülnek. A következő tavaszi nászszezonokban még ivaréretlen példányokból álló, néhány fős, laza csoportokat alkotva járják a pusztát.

A világ jelenlegi túzokállománya mintegy 44-51 ezer egyedre tehető. A többség, - 38000-47000, - Európában él. A legnagyobb populációk Spanyolország középső részén, Oroszország déli részén és a magyar Alföldön találhatók. A világ túzokállományának több, mint a fele, kb. 30 000 egyed spanyolországi. Európai viszonylatban, hazánkban él a második legnagyobb, kb. 1500 egyedet számláló túzokpopuláció.

Magyarország történelmi területén a századfordulón legkevesebb 12000 túzok élt. Ebből csak a trianoni határokon belül 8000. A II. világháborúig gyakorlatilag nem változott az állomány. A túzoknak otthont adó, nagy nyílt pusztaságok azonban fokozatosan eltünedeztek, szerepüket átvette a gabona és szálastakarmány-táblákat kínáló szántóföldi környezet. A téradottságok szűküléséhez a faj még viszonylag jól alkalmazkodott, életfeltételeit megtalálta az átalakult tájban.

Egyes termesztett növények, mint a repce vagy a lucerna, kedvenc táplálékaivá váltak, a gabona táblák a költőhely szerepét vették át. A fogyatkozás felgyorsulását elsősorban az egykori, Európa-szerte megnyilvánult vadászatával járó létszámcsökkenés, majd az ebből fakadó minőségi leromlás okozta, mely végső fokon előidézte a faj fennmaradásának válságos kilátásait.

A túzokot mindenféle lehetséges módszerrel vadászták. Az 1800-as évekből megmaradt írások szerint ónos eső idején, amikor a túzokok szárnya lefagyott és emiatt nem tudtak felrepülni, a csikósok nagy állásokba terelve ejtették el őket. Ízletes húsuk keresett portéka volt, tolluk előkelő dísznek számított a pásztoremberek kalapján. Aztán később a rendkívül félénk természetű madarak belopására különféle álcázási technikák alakultak ki. Mivel a túzokok megszokták a pusztában mozgó, számukra veszélyt nem jelentő mezőgazdasági ökrös szekerek, gombát, kamillát gyűjtők látványát, így a lőfegyveres vadászat elterjedését követően sokan ezt kihasználva , álcaruhába bújva cserkeléssel vagy ökrös szekérben rejtőzve, ún. barkácsolással, a túzokokhoz fokozatosan közelebb lopakodva kapták lővégre a nemes vadat.

A mértéktelen és sportszerűtlen kihasználás kezdetben csak létszámában apasztotta a hazai populációkat. Az egykori vadászirodalom lépten-nyomon megemlékezik a kemény telek kiszolgáltatottsága idején rendezett túzokmészárlásokról, amelyek tömeges exportot szolgáltattak Nyugat-Európa piacainak. Tallózhatunk a bizonyára nem teljességet tükröző, hivatalos állami lőjegyzékekben, és ezekből kiszámíthatjuk, hogy 1884-1914 között az ezer darabot is meghaladja a Kárpát-medencében lőtt és bejelentett túzokok évi átlaga. A huszas évek vadászati szakigazgatása fokozatosan évi két hónapra, kizárólag a tavaszi időszakra és csak a kakasra korlátozta a már feltűnően fogyatkozó túzok vadászatát. Ez az intézkedés együtt járt a kitömött túzokkakas trófeájának felfedezésével, a minél erőteljesebb példányok megszerzésének óhajával. Az eredmény: 1935-1940 között nem kevesebb, mint 1650 túzokkakassal lett szerényebb az akkor már jelenlegi országhatárainkkal értelmezett állomány.

Az egyoldalú kakasvadászat, gyors ütemben végzetessé váló ivararány eltolódást eredményezett. A megcsappant egyedszámú, gyenge tenyészképességű túzokállományt szinte összeroppanás-szerűen károsította az ország hadszíntérré válása és az ezt követően átmenetileg rendezetlen vadászati viszonyok, meg a kisbirtok-rendszerű mezőgazdálkodás. Az 50-es évek végén kibontakozó, majd általánossá váló nagytáblás gazdálkodás téradottság tekintetében ugyan kedvezőbb lehetőségeket kínált a túzok számára, de magával hozta az újabb válságot jelentő velejáróját, az erőteljesen gépesített, kemizált agrotechnikát. A takarmánynövények ismétlődő kaszálása és a gabonatáblák vegyszerezése zömmel tönkretette a fészekaljakat. Az 1969. évi felmérések során már csak 2765 példányt számoltak. A fogyatkozás felgyorsulása az elterjedési területek zsugorodásában is megmutatkozott. A túzok a kipusztulás szélére sodródott.

A világon elsőként hazánkban, 1969-ben történt meg a túzok védetté nyilvánítása és vadászatának teljes betiltása. A nemzetközi összefogás a faj védetté nyilvánítása tekintetében csupán 12 évvel később, 1981-ben valósult meg.

A túzok védetté nyilvánítása csak az első években hozott eredményt, hiszen akkorra az egyedüli probléma nem csupán a vadászat volt, hanem a túzok élőhelyeinek megfogyatkozása, a táj átalakítása, és az intenzív civilizációs ártalmak növekedése, mely az összeroppant túzokállományra nézve végzetes veszéllyel fenyegetett. Később ezért a fajvédelem mellett szükségessé vált az aktív beavatkozások és az élőhelyvédelem megszervezése is. Az 1970-es évektől hazánkban országszerte védett területek, később nemzeti parkok létesültek.

Hazánkban a Körös-Maros Nemzeti Park területein él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, s egyben a legnagyobb magyarországi populációja. Így kiemelt feladatunk és felelősségünk a faj megóvása, élőhelyeinek megőrzése, életfeltételeinek javítása. Nemzeti parkunk címerében stilizált, násztollazatú, túzokkakas fej hirdeti, büszkék vagyunk arra, hogy részt vállalhatunk e sok tekintetben különleges, jellegzetes pusztai faj megmentésében.

A térségi túzokvédelem múltja 1975-re nyúlik vissza, amikor is Dévaványa település határában, a legnagyobb hazai túzokpopuláció megmentése érdekében védett terület alakult Dévaványai Tájvédelmi Körzet néven. A világon egyedülállóként ugyanitt létesítettek Túzokvédelmi Állomást, ahol 1978 óta foglalkoznak a tavaszi mezőgazdasági munkák során, az ország minden tájáról előkerülő, veszélyeztetett fészekaljakból származó túzoktojások és csibék mentésével, a tojások keltetésével és a fiókák felnevelésével, szabad természetbe való visszavadításával.

1997-től már a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság látja el a térségi túzokvédelem feladatát, ahol a túzokmentésen kívül az alapcél természetesen a túzok élőhelyeinek megóvása, fenntartása. A túzok térigényéből fakadóan a védett területek fenntartása mellett nagy hangsúly van az ember által használt kulturtáj ökológiai szempontokat előtérbe helyező használatának elősegítésén, ösztönzésén. Hiszen ez az egyetlen záloga annak, hogy maga az ember is fenntartható módon együtt létezzen a tájjal, s benne többek között a puszta nemes, címeres madarával a túzokkal.

Megközelítés

A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található. Budapest és Debrecen felől érkező látogatóinknak a 4-es sz. főútról a kisújszállási elágazásnál kell letérni, majd továbbhaladni Dévaványa irányába. Délnyugati irányból Gyomaendrőd, délkeleti irányból Körösladányból vezet az út Dévaványára, ahol Kisújszállás felé fordulva néhány kilométer megtétele után tűnnek fel a Látogatóközpont épületei az út jobb oldalán.

Nyitva tartás

A Látogatóközpont április 1-október 31. között, minden nap 9-17 óráig tart nyitva.

Belépőjegy

Felnőtt (18 év felett)  700 Ft/fő

Gyermek 3-6 éves korig, diák, (nappali tagozatos diákigazolvánnyal), nyugdíjas  500 Ft/fő

Családi belépőjegy
2 fő felnőtt+2 fő gyermek (3-18 évig) + 2-nél több gyermek esetén gyermek pótjegy  2.000 Ft/család + 400 Ft/gyermek

Csoportos belépőjegyek

Felnőtt (18 év felett) csoportok részére min. 10 fő esetén  650 Ft/fő

Gyermek 3-6 éves korig, diák-, (nappali tagozatos diákigazolvánnyal), nyugdíjas csoportoknak min. 10 fő esetén  450 Ft/fő

Egyéb kedvezmények

Belépőjegy turista kártyával, MME tagsági kártyával, NOE tagsági kártyával (tag és közeli hozzátartozói részére), Hungary Card kártyával

Felnőtt (18 év felett)  560 Ft/fő

Belépőjegy turista kártyával, MME tagsági kártyával NOE tagsági kártyával (tag és közeli hozzátartozói részére), Hungary Card kártyával

Gyermek 3-6 éves korig, diák, (nappali tagozatos diákigazolvánnyal), nyugdíjas  400 Ft/fő

Belépőjegy fogyatékkal élőknek (+1 fő kísérő részére) és pedagógus igazolvánnyal


2024.04.01. - 2024.10.31.
További ajánlataink

2024.04.01. - 2024.04.30.
2024.04.01. - 2024.04.30.
2024.04.01. - 2024.04.30.
2024.04.01. - 2024.04.30.
2024.04.01. - 2024.04.30.
2024.04.26.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Kulturális és természeti örökségünk nyomában a Blaskovics család egykori uradalmában
2024.04.26.
2024.04.27.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Vadvízország – túra a Kis-Vátyoni legelőn
2024.04.27.
2024.04.29. - 2024.05.01.
2024.05.01. 09:00
2024.05.01. - 2024.06.30.
2024.05.01. - 2024.06.30.
2024.05.04.
2024.05.04.
2024.05.04.
2024.05.10.
2024.05.10.
2024.05.10.
2024.05.10.
2024.05.10.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Ünnepi látványetetés és állatismertető a Körösvölgyi Állatparkban
2024.05.10.
2024.05.18.
2024.05.18.
2024.05.18. - 2024.05.20.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Ünnepi látványetetés és állatismertető a Körösvölgyi Állatparkban
2024.05.18. - 2024.05.20.
2024.05.18. - 2024.05.20.
2024.05.24.
2024.05.24.
2024.05.24.
2024.05.24. 20:00
2024.05.25.
Magyar Nemzeti Parkok Hete 2024. Természetközeli programok a Körös-Maros Nemzeti Parkban
Cserebökényi csavargás – túra az Ősmaros medre mentén
2024.05.25.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Cserebökényi csavargás – túra az Ősmaros medre mentén
2024.05.25.
2024.05.25.
2024.05.25.
Magyar Nemzeti Parkok Hete 2024. Természetközeli programok a Körös-Maros Nemzeti Parkban
Lessünk be a nádasba! - madármegfigyelő túra az apátfalvi bányatavaknál
2024.05.25.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Lessünk be a nádasba! - madármegfigyelő túra az apátfalvi bányatavaknál
2024.05.26.
2024.05.26.
Dévaványa programok 2024. Események, rendezvények, fesztiválok
TrashArt Projekt - Alkotópályázat Kiállításmegnyitó és díjátadás
2024.05.26.
2024.05.26.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Tiétek a Liget - Gyermeknap az Állatparkban
2024.05.26.
2024.05.26. - 2024.08.31.
2024.05.26. - 2024.08.31.
2024.05.27. - 2024.06.02.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Rejtélyek a bagolykapun túl- Nyári nyomozó kaland
2024.05.29.
Dévaványa programok 2024. Események, rendezvények, fesztiválok
Kihívás Napja- Sportol az egész város!
2024.06.01.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Évszakok - tematikus túra a Halásztelki tanösvényen
2024.06.01.
2024.06.01.
2024.06.01.
2024.06.01. - 2024.08.31.
2024.06.01. - 2024.08.31.
2024.06.03. - 2024.06.09.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Rejtélyek a bagolykapun túl- Nyári nyomozó kaland
2024.06.08.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Botanikai túra az Ugrai-rét és a Sző-rét környékén
2024.06.08.
2024.06.10. - 2024.06.16.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Rejtélyek a bagolykapun túl- Nyári nyomozó kaland
2024.06.15.
2024.06.15.
2024.06.15.
2024.06.15.
2024.06.15.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Barnabás Nap és a „Mágikus éjszaka”
2024.06.17. - 2024.06.23.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Rejtélyek a bagolykapun túl- Nyári nyomozó kaland
2024.06.20.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Alkonyati túra a Begécsi tavak környékén
2024.06.20. - 2024.06.21.
2024.06.21.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
A puszták ragadozói, előtérben a kék vércsék
2024.06.21.
2024.06.21.
2024.06.22.
2024.06.22.
2024.06.24. - 2024.06.30.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Rejtélyek a bagolykapun túl- Nyári nyomozó kaland
2024.06.29.
Dévaványa programok 2024. Események, rendezvények, fesztiválok
Nyárnyitó Családi Nap és 24 órás úszás
2024.07.01. - 2024.07.07.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Rejtélyek a bagolykapun túl- Nyári nyomozó kaland
2024.07.06.
2024.07.06.
2024.07.06.
2024.07.06.
2024.07.08. - 2024.07.12.
2024.07.08. - 2024.07.12.
2024.07.08. - 2024.07.12.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
XIX. Fürkész Tábor a Dévaványai- síkon
2024.07.08. - 2024.07.14.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Rejtélyek a bagolykapun túl- Nyári nyomozó kaland
2024.07.10.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Motorcsónak túra a Hármas-Körös felső szakaszán
2024.07.12. - 2024.07.13.
2024.07.13.
2024.07.15. - 2024.07.19.
2024.07.15. - 2024.07.19.
2024.07.15. - 2024.07.19.
2024.07.15. - 2024.07.19.
2024.07.15. - 2024.07.21.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Rejtélyek a bagolykapun túl- Nyári nyomozó kaland
2024.07.22. - 2024.07.28.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Rejtélyek a bagolykapun túl- Nyári nyomozó kaland
2024.07.29. - 2024.08.04.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Rejtélyek a bagolykapun túl- Nyári nyomozó kaland
2024.08.05. - 2024.08.11.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Rejtélyek a bagolykapun túl- Nyári nyomozó kaland
2024.08.09.
2024.08.09.
2024.08.10.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Egyéjszakás kaland a szabadkígyósi Nagyerdőn
2024.08.10. - 2024.08.11.
2024.08.10. - 2024.08.11.
2024.08.12. - 2024.08.18.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Rejtélyek a bagolykapun túl- Nyári nyomozó kaland
2024.08.17. - 2024.08.20.
2024.08.17. - 2024.08.20.
2024.08.17. - 2024.08.20.
Körös-Maros Nemzeti Park programok 2024. Események, rendezvények
Ünnepi látványetetés és állatismertető a Körösvölgyi Állatparkban
Találatok száma: 2

Dévaványa Turistaszállás

Dévaványa Turistaszállás

A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont szállásépületében 40 fő részére turistaszállás, a külön bejáratú lakrészben 8 fő részére vendégszoba vehető igénybe. A turistaszálláson 4 db 4 ágyas fürdőszobás, tv-vel, hűtővel ellátott és 4 db 2 x 3 ágyas közös fürdőszobás szoba található, melyekhez ...

Kiemelt partner
Ködvirág Erdei Iskola

Ködvirág Erdei Iskola

A Dévaványától 10 perce található Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont ad otthont az erdei iskola programokkal rendelkező Ködvirág Erdei Iskolának. Programjaink alsós és felsős korosztály számára készültek, a térség jellemző tájtípusait és élővilágát dolgozzák fel. Az alsós program 4 napos, a ...

Kiemelt partner
Találatok száma: 4

Gál Cukrászat

Gál Cukrászat

A körösladányi Cukrászat termékei között előkelő helyet foglal el a mézeskalács. A régi ízeket megtartva, a modern táplálkozásnak megfelelően, a nyersanyagok kínálatát figyelembe véve kézzel készítik azokat. 2016-ban a Gál Cukrászat mézes süteménye bekerült a városi értéktárba.

Hidi Panzió Étterem

Hidi Panzió Étterem

A 47-es számú főútvonal mentén, Szeghalom város szélén helyezkedik el a Hidi Panzió étterem. 16 db 2 ágyas szoba, 4 db 2 ágyas lakosztály szolgálja vendégeink kényelmét. Minden szoba alapfelszereltségéhez tartozik színes televízió, telefon és mini bár. Szobáinkhoz külön zuhanyzó, és toalett ...

Puszta Csárda Szeghalom

Puszta Csárda Szeghalom

A Puszta Csárda Hajdú Bihar és Békés megye határánál a Sárrét vidékén, gyönyörű környezetben helyezkedik el.

Ladányi Cukrászda Szeghalom

Ladányi Cukrászda Szeghalom

Sokféle süteményt kínálnak, lehet választani. Sós vagy édes süti, fagyi vagy lepény, Foszlós kalácsok vagy torták. Torta csodák hagyományos és újfajta díszítési technikákkal is készülnek. Tematikus hétvégéket, sütemény akciókat is tartanak.

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Foglaljon szállást!

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Megadott intervallumban:
-tól
-ig