Visegrádi sétahajózás 2018. Hajókirándulás a Dunakanyar festői szépségű tájain

MENETREND SZERINTI KIRÁNDULÓHAJÓ JÁRAT 2018

Budapest - Szentendre - Visegrád - Esztergom útvonalon 

ÁPRILIS 14 - ÁPRILIS 21. SZOMBATONKÉNT

ÁPRILIS 28 - SZEPTEMBER 2. HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL NAPONTA+ ÁPRILIS 30, MÁJUS 21.

SZEPTEMBER 8 - SZEPTEMBER 29. SZOMBATONKÉNT

Visegrád  12:20
Nagymaros  12:30
Dömös  12:55
Zebegény  13:10
Esztergom  14:20 (érkezik)

Esztergom  16:00 (indul vissza)
Zebegény  16:45
Dömös  17:00
Nagymaros  17:15
Visegrád  17:40

SÉTAHAJÓ JÁRAT VISEGRÁDRÓL

A sétahajózás során utasaink megtekinthetik a Dunakanyar festői szépségű táját, Visegrád és Nagymaros látképét a Duna felől.

ZÖLD túra

JÚNIUS 20 - AUGUSZTUS 26.

indul: szerda, vasárnap
Visegrád  Indul  10:00  18:00
Vác  Érkezik  10:45  18:45
Vác  Indul  11:10  19:10
Visegrád  Érkezik  12:00  20:00

KÉK túra

MÁRCIUS 10 - NOVEMBER 4.

indul: kedd, péntek, szombat 10:00, 14:30 /szerda, vasárnap 14:30

JÚNIUS 19 - AUGUSZTUS 26.

indul: kedd, péntek 10:00, 14:30 /szerda, vasárnap 14:30

/ szombat 10:00, 14:30, 19:00
Visegrád          Indul  10:00  14:30  19:00
Nagymaros     10:10  14:40  19:10
Dömös     10:35  15:05  19:35
Nagymaros     11:20  15:50  20:20
Visegrád  Érkezik  11:30  16:00  20:30
Minimum indulási létszám 10 fő!

Kutya csak pórázon tartva szállítható a hajón!

Egyéb kedvezmények nem érvényesíthetők, a szezonközi ár- és menetrend változás jogát fenntartjuk!

Visegrádi látnivalók

A középkorban a magyar királyok rezidenciájának helyet adó város a Dunakanyar műemlékekben gazdag települése. Visegrád jelentősége először a rómaiak uralma idején növekedett meg: az Esztergomba vezető hadiút mentén őrtornyok egész láncolatát hozták létre. Ma is látható nevezetességei közé tartozik a IV. Béla által a Visegrád fölé meredeken emelkedő, 328 méter magas hegyre építtetett fellegvár, az Alsóvár a Várhegy alatti dombon, a Duna-parton a Vízibástya. Károly Róbert 1320 körül királyi palota építésébe kezdett, amely néhány év múlva már az udvartartás székhelyévé vált. A XIV. század végén a királyi palotát már a magyarországi gótikus világi építészet kiemelkedő alkotásaként tartották számon.

A Hajóállomásról sétáljon fel a Reneszánsz Étterem melletti lépcsőn, majd forduljon balra a Salamon-torony felé vezető úton. A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, komfortosította illetve tette a korszerű katonai elvárásoknak megfelelővé. Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület.

Az alsóvárat a fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon át vezetett a Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt. A Salamon-torony megtekintése után visszaindulhat a kövezett úton a belvárosban található Királyi Palotához vagy folytathatja útját a Salamon-torony másik kőkapuján keresztül a Fellegvár felé. A kőkapun áthaladva kb. 100 méter után jobb oldalt egy kis ösvényre fordulva kb. 15-30 perces kényelmes sétával érhet fel a Fellegvárba.

A Salamon-torony felől elindulva a belváros felé vezető úton kényelmes 5-10 perces sétával érhet el a Királyi Palotához. A Királyi Palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.

Ennek a hősi korszaknak állítva emléket kerül megrendezésre több mint 25 éve a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok minden év július havának 2. hétvégéjén. A Királyi Palota megtekintése után tovább indulhat a római katolikus templom felé. A templomnál jobbra fordulva rövid séta után érhet el a Sirály Étteremhez. A Salamon-torony megtekintése után a kőkapun áthaladva kb. 100 méter után jobb oldalt egy kis ösvényre fordulva kb. 15-30 perces kényelmes sétával érhet fel a Fellegvárba. A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.

A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.

Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrők kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.

A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:

• A vár történeti kiállítása
• Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
• A Szent korona történeti kiállítás
• Panoptikum
• Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás

Forrás: Mahart PassNave honlapja