Pest vármegyei kultúra

A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.

Újrarendezve, eddig raktárban őrzött alkotásokkal és nemzetközi művekkel kiegészítve nyílik meg a Munkácsy Mihály művészetét középpontba állító állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve.

A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták

Pedagógiai programjaink keretében évente több mint 7000 diák látogat az Országházba. A Parlamenti különóra célja, hogy a középiskolások egy egész napot tölthessenek el az épületben, míg a Demokráciajáték és a Mint-a-Parlament arra hivatott, hogy a középiskolások és az egyetemisták a gyakorlatban ismerhessék meg a törvényhozás menetét. A múzeumpedagógiai foglalkozások keretében általános és középiskolás diákok tematikus, vagy egy-egy korszakot felölelő programon vehetnek részt az Országgyűlési Múzeumban. Programjainkon való részvétel ingyenes.

Könyvtárunk lehetőséget biztosít az intézmény csoportos látogatására, ahol könyvtárosok vezetésével tekinthetik meg az Országgyűlési Könyvtárat, ahol a múltidéző kiállítás és a különgyűjtemények bemutatása mellett megcsodálhatják a világ legszebbjei között számontartott olvasótermet. A program egy prezentáció bemutatását, majd a könyvtár helyiségeiben történő rövid sétát foglalja magában.

Miből és hogyan készült a kenyér az évszázadok folyamán? Hogyan kerül minden nap az asztalunkra? Mit tehetünk mi azért, hogy egészségesebben táplálkozzunk?

Régi konyháinkban főképp cserépedényeket használtak. Ki és hogyan készítette ezeket? Milyen formákat használtak? Van-e lába a lábasnak és mire is való a fazék?

Régi konyháinkban főképp cserépedényeket használtak. Ki és hogyan készítette ezeket? Milyen formákat használtak? Van-e lába a lábasnak és mire is való a fazék?