A Városligeti-tó egy mesterséges tó Budapesten, melyet tavasztól télig csónakázásra, egy részét pedig télen korcsolyázásra használnak. Mélysége 60–70 cm, fürdésre alkalmatlan.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
