A natúrpark magterülete a Soproni-hegység Tájvédelmi körzet, pufferzónája az Ebenfurth - Sopron, illetve Sopron - Deutschkreutz vasútvonalak és tájvédelmi körzet, államhatár által határolt terület. A natúrpark kiemelt helye a Lőverek.
A Soproni Múzeumhoz több kiállítóhely tartozik a városban és annak környékén. Sopron és az egykori Sopron vármegye helytörténetével, régészeti és néprajzi múltjával, képző- és iparművészeti emlékeivel foglalkozó közintézmény. A soproni Fő téren található Múzeumnegyed egyike az ország legigényesebben kialakított múzeumegyütteseinek, mely egyszerre nyújtja a modernség élményét és a múlt élvezetét minden betérőnek. Négy ikonikus műemléképület, a Storno-ház, a Tábornok-ház, a Fabricius-ház és a Tűztorony összekapcsolásával, a belváros szívében jött létre.
A Soproni Múzeumhoz több kiállítóhely tartozik a városban és annak környékén. Sopron és az egykori Sopron vármegye helytörténetével, régészeti és néprajzi múltjával, képző- és iparművészeti emlékeivel foglalkozó közintézmény. A soproni Fő téren található Múzeumnegyed egyike az ország legigényesebben kialakított múzeumegyütteseinek, mely egyszerre nyújtja a modernség élményét és a múlt élvezetét minden betérőnek. Négy ikonikus műemléképület, a Storno-ház, a Tábornok-ház, a Fabricius-ház és a Tűztorony összekapcsolásával, a belváros szívében jött létre.
A Soproni Múzeumhoz több kiállítóhely tartozik a városban és annak környékén. Sopron és az egykori Sopron vármegye helytörténetével, régészeti és néprajzi múltjával, képző- és iparművészeti emlékeivel foglalkozó közintézmény. A soproni Fő téren található Múzeumnegyed egyike az ország legigényesebben kialakított múzeumegyütteseinek, mely egyszerre nyújtja a modernség élményét és a múlt élvezetét minden betérőnek. Négy ikonikus műemléképület, a Storno-ház, a Tábornok-ház, a Fabricius-ház és a Tűztorony összekapcsolásával, a belváros szívében jött létre.
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
Az Alsó-Lővérekben, 300 méter magason elterülő Sörházdombon áll a 8 szintes kilátó, mely egyedülálló módon ragasztott tartókból összeállított csavarozott faszerkezettel rendelkezik. A városközponthoz legközelebb fekvő kilátó, ezért közkedvelt kirándulóhely az Alsó-Lőverek legmagasabb pontján. Pazar kilátás nyílik innen Sopronra, a város dombos, erdős lejtőire, tiszta időben a Fertő tóra, a Schneeberg és Rax hegycsúcsaira.
Az Alsó-Lővérekben, 300 méter magason elterülő Sörházdombon áll a 8 szintes kilátó, mely egyedülálló módon ragasztott tartókból összeállított csavarozott faszerkezettel rendelkezik. A városközponthoz legközelebb fekvő kilátó, ezért közkedvelt kirándulóhely az Alsó-Lőverek legmagasabb pontján. Pazar kilátás nyílik innen Sopronra, a város dombos, erdős lejtőire, tiszta időben a Fertő tóra, a Schneeberg és Rax hegycsúcsaira.
Az Alsó-Lővérekben, 300 méter magason elterülő Sörházdombon áll a 8 szintes kilátó, mely egyedülálló módon ragasztott tartókból összeállított csavarozott faszerkezettel rendelkezik. A városközponthoz legközelebb fekvő kilátó, ezért közkedvelt kirándulóhely az Alsó-Lőverek legmagasabb pontján. Pazar kilátás nyílik innen Sopronra, a város dombos, erdős lejtőire, tiszta időben a Fertő tóra, a Schneeberg és Rax hegycsúcsaira.
Az Alpokalján, a Kőszegi-hegység szívében álló egykori erdészlakokban, a Stájer-házakban, alakította ki kezelőjük, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. az Erdészeti Múzeumot, az Erdészeti Erdei Iskolát, végül az Erdei Szállót. Iskolánk célja, hogy bemutassa és megszerettesse a gyermekekkel a természetet, az erdőt, valamint szeretnénk megismertetni az erdőben dolgozó ember munkáját is. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben adott az ideális természeti környezet, és az Erdőgazdaság szakemberei által biztosított szakmai háttér lehetővé teszi e célok elérését. Ennek egyik eleme a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai programja. Más érdeklődők előzetes bejelentést követően tekinthetik mega a múzeumot, díjmentesen.
Az Alpokalján, a Kőszegi-hegység szívében álló egykori erdészlakokban, a Stájer-házakban, alakította ki kezelőjük, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. az Erdészeti Múzeumot, az Erdészeti Erdei Iskolát, végül az Erdei Szállót. Iskolánk célja, hogy bemutassa és megszerettesse a gyermekekkel a természetet, az erdőt, valamint szeretnénk megismertetni az erdőben dolgozó ember munkáját is. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben adott az ideális természeti környezet, és az Erdőgazdaság szakemberei által biztosított szakmai háttér lehetővé teszi e célok elérését. Ennek egyik eleme a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai programja. Más érdeklődők előzetes bejelentést követően tekinthetik mega a múzeumot, díjmentesen.
Az Alpokalján, a Kőszegi-hegység szívében álló egykori erdészlakokban, a Stájer-házakban, alakította ki kezelőjük, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. az Erdészeti Múzeumot, az Erdészeti Erdei Iskolát, végül az Erdei Szállót. Iskolánk célja, hogy bemutassa és megszerettesse a gyermekekkel a természetet, az erdőt, valamint szeretnénk megismertetni az erdőben dolgozó ember munkáját is. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben adott az ideális természeti környezet, és az Erdőgazdaság szakemberei által biztosított szakmai háttér lehetővé teszi e célok elérését. Ennek egyik eleme a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai programja. Más érdeklődők előzetes bejelentést követően tekinthetik mega a múzeumot, díjmentesen.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.
Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.
Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.
A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.
A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.
A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.
A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.
A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.
