A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.
Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.
Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.
A Saághy István Erdészeti Információs Központ parkjában található tanösvény, melyet ügyességi játékok egészítenek ki. A park és benne a tanösvényen, nyitvatartási időben szabadon látogatható, és igény szerint vezetést, valamint erdei iskolai foglalkozás megtartását biztosítunk.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
1908-ban nyitották meg a nagyközönség előtt a múzeumnak és könyvtárnak is otthont adó Kultúrpalotát, a mai Savaria Múzeum épületét. Az intézmény régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi gyűjteményeiben mintegy félmillió tárgyat őrzünk. Régészeti műtárgyaink között nemzetközi mércével is kiemelkedő helyet foglalnak el a Sé melletti őskori település, a velemi kelta fellegvár vagy az antik Savaria életét bemutató kincsek és leletek. Itt található Közép-Európa legnagyobb pannon korú ősnövénygyűjteménye, de hazai viszonylatban kimagasló példányszámú növény- és rovargyűjteménnyel is büszkélkedhetünk. A Történettudományi Osztály legszebb tárgyi emlékei a dualizmus kori Szombathely mindennapjait idézik, és itt őrizzük Vas megye népművészeti kincseinek legszebb darabjait.
1908-ban nyitották meg a nagyközönség előtt a múzeumnak és könyvtárnak is otthont adó Kultúrpalotát, a mai Savaria Múzeum épületét. Az intézmény régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi gyűjteményeiben mintegy félmillió tárgyat őrzünk. Régészeti műtárgyaink között nemzetközi mércével is kiemelkedő helyet foglalnak el a Sé melletti őskori település, a velemi kelta fellegvár vagy az antik Savaria életét bemutató kincsek és leletek. Itt található Közép-Európa legnagyobb pannon korú ősnövénygyűjteménye, de hazai viszonylatban kimagasló példányszámú növény- és rovargyűjteménnyel is büszkélkedhetünk. A Történettudományi Osztály legszebb tárgyi emlékei a dualizmus kori Szombathely mindennapjait idézik, és itt őrizzük Vas megye népművészeti kincseinek legszebb darabjait.
1908-ban nyitották meg a nagyközönség előtt a múzeumnak és könyvtárnak is otthont adó Kultúrpalotát, a mai Savaria Múzeum épületét. Az intézmény régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi gyűjteményeiben mintegy félmillió tárgyat őrzünk. Régészeti műtárgyaink között nemzetközi mércével is kiemelkedő helyet foglalnak el a Sé melletti őskori település, a velemi kelta fellegvár vagy az antik Savaria életét bemutató kincsek és leletek. Itt található Közép-Európa legnagyobb pannon korú ősnövénygyűjteménye, de hazai viszonylatban kimagasló példányszámú növény- és rovargyűjteménnyel is büszkélkedhetünk. A Történettudományi Osztály legszebb tárgyi emlékei a dualizmus kori Szombathely mindennapjait idézik, és itt őrizzük Vas megye népművészeti kincseinek legszebb darabjait.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Schrammel Imre (1933 – ) Kossuth-díjas keramikusművész alkotásai „hazatértek”: szülővárosában, Szombathelyen kaptak végleges és méltó helyet a frissen kialakított Schrammel-gyűjteményben. A város új kulturális intézménye a Múzeumok Éjszakája nyitórendezvényeként nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Schrammel Imre (1933 – ) Kossuth-díjas keramikusművész alkotásai „hazatértek”: szülővárosában, Szombathelyen kaptak végleges és méltó helyet a frissen kialakított Schrammel-gyűjteményben. A város új kulturális intézménye a Múzeumok Éjszakája nyitórendezvényeként nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Schrammel Imre (1933 – ) Kossuth-díjas keramikusművész alkotásai „hazatértek”: szülővárosában, Szombathelyen kaptak végleges és méltó helyet a frissen kialakított Schrammel-gyűjteményben. A város új kulturális intézménye a Múzeumok Éjszakája nyitórendezvényeként nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
A Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A múzeumnak otthont adó műemlék épület 1772–73-ban a középkori vár falaira épült. A múzeum udvarán látható a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija, amely az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.
A Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A múzeumnak otthont adó műemlék épület 1772–73-ban a középkori vár falaira épült. A múzeum udvarán látható a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija, amely az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.
A Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A múzeumnak otthont adó műemlék épület 1772–73-ban a középkori vár falaira épült. A múzeum udvarán látható a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija, amely az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
