
Mintha csak épp letette volna a kapát, s egy kis pihenőre ment volna a gazda, úgy néz ki a most átadott, gyönyörű csákberényi tájház. Csákberény különleges hely, hiszen itt napjainkig fennmaradt a hagyományos paraszti kultúra. Ezért is választotta annak idején a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja gyűjtőhelyül Csákberényt, ahol 1966-ban Andrásfalvy Bertalan vezetésével néprajzi felmérést is végeztek.
Mintha csak épp letette volna a kapát, s egy kis pihenőre ment volna a gazda, úgy néz ki a most átadott, gyönyörű csákberényi tájház. Csákberény különleges hely, hiszen itt napjainkig fennmaradt a hagyományos paraszti kultúra. Ezért is választotta annak idején a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja gyűjtőhelyül Csákberényt, ahol 1966-ban Andrásfalvy Bertalan vezetésével néprajzi felmérést is végeztek.

Mintha csak épp letette volna a kapát, s egy kis pihenőre ment volna a gazda, úgy néz ki a most átadott, gyönyörű csákberényi tájház. Csákberény különleges hely, hiszen itt napjainkig fennmaradt a hagyományos paraszti kultúra. Ezért is választotta annak idején a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja gyűjtőhelyül Csákberényt, ahol 1966-ban Andrásfalvy Bertalan vezetésével néprajzi felmérést is végeztek.

Veszprém határában találjuk a 375 méter magas Csatár-hegyet, melynek csúcsán áll a 3 szintes, közel 12 méteres kilátó. Az építmény elődje a földrajztudós, Cholnoky Jenő nevét viselte, ám ez már régen tönkrement, helyére építették a jelenlegi kilátót. A 9 méter magasságban lévő kilátószintről gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó közelében lévő XVIII. Szent Kereszt-kápolnát is érdemes megtekinteni.
Veszprém határában találjuk a 375 méter magas Csatár-hegyet, melynek csúcsán áll a 3 szintes, közel 12 méteres kilátó. Az építmény elődje a földrajztudós, Cholnoky Jenő nevét viselte, ám ez már régen tönkrement, helyére építették a jelenlegi kilátót. A 9 méter magasságban lévő kilátószintről gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó közelében lévő XVIII. Szent Kereszt-kápolnát is érdemes megtekinteni.

Veszprém határában találjuk a 375 méter magas Csatár-hegyet, melynek csúcsán áll a 3 szintes, közel 12 méteres kilátó. Az építmény elődje a földrajztudós, Cholnoky Jenő nevét viselte, ám ez már régen tönkrement, helyére építették a jelenlegi kilátót. A 9 méter magasságban lévő kilátószintről gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó közelében lévő XVIII. Szent Kereszt-kápolnát is érdemes megtekinteni.

Csesznek településének alapítását és erődítmények pontos építési dátumát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint az erődítmény a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője volt. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állt.
Csesznek településének alapítását és erődítmények pontos építési dátumát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint az erődítmény a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője volt. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állt.

Csesznek településének alapítását és erődítmények pontos építési dátumát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint az erődítmény a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője volt. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állt.

A veszprémi Érseki Palota 1765–1776 között épült az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján. A püspöki, 1993 óta érseki palota a magyar barokk építészet egyik kimagasló remekműve. A mai érseki palotát Koller Ignác püspöknek (1762–1763) köszönhetjük, aki 1763-ban Fellner Jakabot bízta meg az épület terveinek elkészítésével. A palota területén mindenhol a világhírű mester Johann Cymbal 1772-ből származó freskói láthatók.
A veszprémi Érseki Palota 1765–1776 között épült az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján. A püspöki, 1993 óta érseki palota a magyar barokk építészet egyik kimagasló remekműve. A mai érseki palotát Koller Ignác püspöknek (1762–1763) köszönhetjük, aki 1763-ban Fellner Jakabot bízta meg az épület terveinek elkészítésével. A palota területén mindenhol a világhírű mester Johann Cymbal 1772-ből származó freskói láthatók.

A veszprémi Érseki Palota 1765–1776 között épült az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján. A püspöki, 1993 óta érseki palota a magyar barokk építészet egyik kimagasló remekműve. A mai érseki palotát Koller Ignác püspöknek (1762–1763) köszönhetjük, aki 1763-ban Fellner Jakabot bízta meg az épület terveinek elkészítésével. A palota területén mindenhol a világhírű mester Johann Cymbal 1772-ből származó freskói láthatók.

A város szívében, a 18. századi Biró-Giczey házban kapott helyet a Veszprémi Érseki Turisztikai Központ. Cél, a legmagasabb turisztikai színvonalat nyújtani a turistáknak, zarándokoknak, érdeklődőknek egyaránt. A Veszprémi Főegyházmegye területén ugyanis számos lehetősége van a kikapcsolódásra vágyóknak. Gondoljunk csak a Balaton-felvidék természeti szépségeire, vagy éppen az épített környezet remekműveire. Ezek közül méltán kiemelkedik a veszprémi vár, amely megújítása teljesen csak 2025-re készül el, ugyanakkor már most látogathatók a Szent Mihály Főszékesegyház, a Körmendy Ház, a Biró-Giczey Ház és az Érseki Palota egyes terei.
A város szívében, a 18. századi Biró-Giczey házban kapott helyet a Veszprémi Érseki Turisztikai Központ. Cél, a legmagasabb turisztikai színvonalat nyújtani a turistáknak, zarándokoknak, érdeklődőknek egyaránt. A Veszprémi Főegyházmegye területén ugyanis számos lehetősége van a kikapcsolódásra vágyóknak. Gondoljunk csak a Balaton-felvidék természeti szépségeire, vagy éppen az épített környezet remekműveire. Ezek közül méltán kiemelkedik a veszprémi vár, amely megújítása teljesen csak 2025-re készül el, ugyanakkor már most látogathatók a Szent Mihály Főszékesegyház, a Körmendy Ház, a Biró-Giczey Ház és az Érseki Palota egyes terei.

A város szívében, a 18. századi Biró-Giczey házban kapott helyet a Veszprémi Érseki Turisztikai Központ. Cél, a legmagasabb turisztikai színvonalat nyújtani a turistáknak, zarándokoknak, érdeklődőknek egyaránt. A Veszprémi Főegyházmegye területén ugyanis számos lehetősége van a kikapcsolódásra vágyóknak. Gondoljunk csak a Balaton-felvidék természeti szépségeire, vagy éppen az épített környezet remekműveire. Ezek közül méltán kiemelkedik a veszprémi vár, amely megújítása teljesen csak 2025-re készül el, ugyanakkor már most látogathatók a Szent Mihály Főszékesegyház, a Körmendy Ház, a Biró-Giczey Ház és az Érseki Palota egyes terei.

A helytörténeti gyűjteményben látható tárgyi emlékeket településünk lakói ajándékozták az önkormányzat részére, azzal a céllal, hogy méltón képviseltessék a múlt emlékeit a jövő számára. Az egész ház atmoszférája igyekszik visszatükrözni a régi kor hangulatát és annak varázsát, amely napjainkban talán a legfontosabb, hogy a fiatalok betekintést nyerhessenek a régi kor életébe.
A helytörténeti gyűjteményben látható tárgyi emlékeket településünk lakói ajándékozták az önkormányzat részére, azzal a céllal, hogy méltón képviseltessék a múlt emlékeit a jövő számára. Az egész ház atmoszférája igyekszik visszatükrözni a régi kor hangulatát és annak varázsát, amely napjainkban talán a legfontosabb, hogy a fiatalok betekintést nyerhessenek a régi kor életébe.

A helytörténeti gyűjteményben látható tárgyi emlékeket településünk lakói ajándékozták az önkormányzat részére, azzal a céllal, hogy méltón képviseltessék a múlt emlékeit a jövő számára. Az egész ház atmoszférája igyekszik visszatükrözni a régi kor hangulatát és annak varázsát, amely napjainkban talán a legfontosabb, hogy a fiatalok betekintést nyerhessenek a régi kor életébe.

Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.

Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.