Bakonyi látnivaló

A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza a várban. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.

Ez a lakóépület a bakonyi kőépítkezés, a nemesi községek bolthajtásos építkezési stílusának egyik tanúja, melyet minden bizonnyal a múlt század közepén emeltek. Jelenlegi formáját átépítésekkel nyerte el.

Különleges, föld alatti időutazásra hívjuk Önt a Déli-Bakonyba, Szentgál határába. A barlangban évezredekkel ezelőtt élt elődeink életének történetével is megismerkedhet.

A festői szépségű Veszprém megyei faluban, Bakonybél Tájházában Takács János pápai magángyűjtő anyagából nyílt nosztalgia kiállítás. A tájház kiállítóhellyé átalakított torkospajtája sajátos környezetet ad az 1960-80-as évek jellegzetes tárgyainak, játékainak, a korabeli életmód eszközeinek. A mára már sokezressé bővült gyűjteményben a játék számos műfajával találkozhatunk, lemez autókkal, társasjátékokkal, fajátékokkal, hadijátékokkal, könyvekkel, triciklikkel és pedálos autókkal. A játékok mellett egyéb hétköznapi használati tárgyak idézik fel a közelmúlt mindennapjait. A látogató vagy emlékezik, vagy meglepődik és csodálkozik a múltnak ezeken a szeletkéin. De az biztos, hogy ez a kiállítás legalább négy generációt nem hagy hidegen.

A településen jelentős építészeti értéket képvisel a Hegysor XVIII-XIX. században épült parasztházaiból kialakított skanzen, mely legfőbb vonzerőnk turisztikai kínálatunkban, s amely bejegyzetten is a kulturális örökség részét képezi. Az értékes épületeket 1970-ben nyilvánították védetté.

A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik. A nyomvonal a Miklós-Pál hegy oldalában kanyarog. A Szentgáli tiszafás megközelítése személygépjárművel, Veszprém irányából Bánd településre beérve a temető mellett balra kanyarodva egy fedett pihenőhelytől gyalogosan a legcélszerűbb. Köszönhetően a Tájvédelmi Területnek a tanösvény körbekerített, így 3 helyen kapuk segítségével juthatunk be. A tanösvényen megismerkedhetünk a tiszafával, mint fafajjal, és néhány lágyszárú növénnyel.

Veszprém egyik jelképe az eredetileg őrtoronynak szánt Tűztorony. A Veszprémi Vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Órája negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal György veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza.

Gyógynövény-ismereti és gyümölcsészeti oktatókert, zeneterápiás központ.

A reformkori író, költő szülőháza, amely 1967-ben műemléki védettséget kapott, a róla elnevezett utcában található Vanyolán. Vajda Péter 1808-ban született a községben, Vanyola iskolája is róla kapta a nevét, amelynek előkertjében egy Vajda Péter mellszobrot is találunk. Vanyola neves szülötte, az 1808-ban született Vajda Péter is a vanyolai evangélikus iskolában végezte alapfokú tanulmányait. Közismert, hogy a XIX. századi reformkor egyik jelentős személyisége volt.

Európa utolsó várbörtönének folyosóin és zárkáiban sétálva különleges utazást tehetünk térben és időben. Az épület szimbólummá vált a helyi emlékezetben. Nemcsak hosszú története miatt, hanem mert itt raboskodott a nyilas uralom idején Mindszenty József veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek, hercegprímás. Szintén itt raboskodott Brusznyai Árpád klasszika-filológus, a diákok kedvenc középiskolai tanára, aki a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjeként vett részt az 1956-os forradalom eseményeiben. Sok mindent megtudhatunk, többek között arról, hogy egy-egy korszakban mi számított bűnnek, és milyen büntetést tartottak jogosnak, igazságosnak.