A múzeum rendelkezik természettudományi, régészeti, új- és legújabb kori történeti, néprajzi és képző- és iparművészeti osztályokkal.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat.
A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat.
A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat.
A tradicionális kesztyűgyártás már több mint 150 éves múlttal rendelkezik Pécs városában, nagysága és egyedisége abban rejlik, hogy az évtizedek során megőrizte filozófiáját és klasszikus eljárásait, ötvözve a mai divat diktálta trendekkel és technikákkal.
A Szársomlyó hegy keleti végén, 180 méter magasságban fekvő Szoborpark mellé, a szikla peremére épült a Kikerics panoráma sétány. A sétány célja a Szoborpark és a fokozottan védett Szársomlyó hegy értékeinek bemutatása. 50 védett növényfajból 7 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban.
A Kis-Tubes 577 m magas csúcsán áll a modern vonalú kilátó, melyet Kiss Tibor tervei alapján építettek 1959-ben. Az S sávjelzésen közelíthető meg. Szép kilátás nyílik innen a Nyugati-Mecsekre és Pécs nyugati részére.
A tanösvény a Pécs belterületéhez tartozó Dömörkaputól, a Vidámpark bejáratával szemben, a kisvasút végállomásának közeléből indul. A kényelmes, kb. 1,5 km-es sétával végigjárható rendkívül érdekes tanösvény a megszokott táblák mellett interaktív elemeket is kínál. A tájékoztató táblák segítségével megismerkedhetünk a mecseki erdők jellemző lágyszárú növényfajaival, fáival, cserjéivel is, a leggyakrabban előforduló madárfajokkal, kisemlősökkel és az erdei nagyvadfajokkal, nyomukkal és egyéb beazonosításukra alkalmas hátrahagyott jeleikkel.
A tanösvény a Pécs belterületéhez tartozó Dömörkaputól, a Vidámpark bejáratával szemben, a kisvasút végállomásának közeléből indul. A kényelmes, kb. 1,5 km-es sétával végigjárható rendkívül érdekes tanösvény a megszokott táblák mellett interaktív elemeket is kínál. A tájékoztató táblák segítségével megismerkedhetünk a mecseki erdők jellemző lágyszárú növényfajaival, fáival, cserjéivel is, a leggyakrabban előforduló madárfajokkal, kisemlősökkel és az erdei nagyvadfajokkal, nyomukkal és egyéb beazonosításukra alkalmas hátrahagyott jeleikkel.
A tanösvény a Pécs belterületéhez tartozó Dömörkaputól, a Vidámpark bejáratával szemben, a kisvasút végállomásának közeléből indul. A kényelmes, kb. 1,5 km-es sétával végigjárható rendkívül érdekes tanösvény a megszokott táblák mellett interaktív elemeket is kínál. A tájékoztató táblák segítségével megismerkedhetünk a mecseki erdők jellemző lágyszárú növényfajaival, fáival, cserjéivel is, a leggyakrabban előforduló madárfajokkal, kisemlősökkel és az erdei nagyvadfajokkal, nyomukkal és egyéb beazonosításukra alkalmas hátrahagyott jeleikkel.
A múzeum bemutatja a Drávával napi kapcsolatot tartó nép korábbi életformáját, az Ormánság messze földön híres szőtteseit, népi bútorait és kerámiáit. A múzeum udvarán áll az ormánsági népi építészet egyik legrégibb formája, a talpasház.
A Kodolányi János Múzeumot Vajszló központjában nyitották meg a régi erdőgondnoki épületben, hiszen ez volt hajdan Kodolányi János apjának, Kodolányi Gyulának az irodája. A múzeum négy helyiségből áll. Az első szobában egy XX. század elejei erdészeti hivatal látható. Két teremben kaptak helyet az író munkásságát, és abban az Ormánság megjelenését bemutató fotók, plakátok, személyes tárgyak. A negyedik teremben pedig a helyiek által összegyűjtött, a XIX. század végét reprezentáló paraszti használati tárgyak idézik a Kodolányi művekben is megjelenő világot.
A Kodolányi János Múzeumot Vajszló központjában nyitották meg a régi erdőgondnoki épületben, hiszen ez volt hajdan Kodolányi János apjának, Kodolányi Gyulának az irodája. A múzeum négy helyiségből áll. Az első szobában egy XX. század elejei erdészeti hivatal látható. Két teremben kaptak helyet az író munkásságát, és abban az Ormánság megjelenését bemutató fotók, plakátok, személyes tárgyak. A negyedik teremben pedig a helyiek által összegyűjtött, a XIX. század végét reprezentáló paraszti használati tárgyak idézik a Kodolányi művekben is megjelenő világot.
A Kodolányi János Múzeumot Vajszló központjában nyitották meg a régi erdőgondnoki épületben, hiszen ez volt hajdan Kodolányi János apjának, Kodolányi Gyulának az irodája. A múzeum négy helyiségből áll. Az első szobában egy XX. század elejei erdészeti hivatal látható. Két teremben kaptak helyet az író munkásságát, és abban az Ormánság megjelenését bemutató fotók, plakátok, személyes tárgyak. A negyedik teremben pedig a helyiek által összegyűjtött, a XIX. század végét reprezentáló paraszti használati tárgyak idézik a Kodolányi művekben is megjelenő világot.
