Baranya vármegyei látnivaló

A múzeum gyűjtőkörét és kutatási területét az évmilliós természeti értékekben gazdag tájon elsődlegesen az ásványok, a kőzetek, az ősmaradványok és a bányászati emlékek gyűjtésében és megőrzésében határozták meg. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója. A két állandó kiállítás mellett további, változatos témájú időszaki kiállításokat is megtekinthetnek a múzeumba látogatók.

A Komlóverzum Látogatóközpont, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény Komló város szívében több tízezres, folyamatosan frissülő könyvtári állományával, valamint helytörténeti, természettudományi és időszaki kiállításaival várja művelődni vágyó látogatóit.

Csarnóta településtől délre a Kopasz-hegy 272 m-es magaslatán álló helyi mészkőből épült bástyaszerű kilátó. Csodálatos látványt nyújt a kopár felszín karrgerincén a barázdált formákban előbukkanó triász mészkő. A kilátót 2008-ban adták át. Szép panoráma nyílik innen a Tenkes gerincére és Harkány környékére.

Keselyősfapuszta határában található tanösvény a Dráva árterének élővilágát ismerteti. A Mattyi Madár Emlékparkot elhagyva, a Dráva holtmedrein keresztülhaladva, a folyópartra kiérve látható a túlparti népes kormoránkolónia. A terület Kelet-Dráva tájegység része.

A kovácsolás mint ősi mesterség bemutatása korhű kovácsműhelyben interaktív módon. A kovácsműhely valamikor az 1800-as évek végén épült. Molnár Ferenc kovácsmester műhelye volt. A műhely felújítása közel öt évbe került, sok eredeti szerszám hiányzott, elveszett, amit pótolni kellett. 2008-ban Mayer Mihály pécsi püspök felszentelte, akkor nyílt meg a nyilvánosság előtt. Az ide látogató gyerekeket felnőtteket bevonva készítenek kisebb kovácsolt tárgyakat. (kovácsszeg, ácskapocs, kovácsolt karkötő, medál).

A falu lakói régi emléktárgyaiból alakult ki a kiállítás, bemutatja a régen használt eszközöket, szerszámokat, a házak díszeit. A Helytörténeti Kiállítás előzetes bejelentkezés után a Buzás Andor Művelődési Ház és Könyvtár nyitvatartási idejében tekinthető meg.

A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.

A tanösvény végigjárása során számos érdekesség tudható meg a terület geológiájáról, növény- és állatvilágáról. Az érdeklődők megismerhetik a terület kultúrtörténetét, a Babás szerkövek legendáját is, a Zsongor-kő kilátóból pedig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek. A 2011-ben átadott Kövirózsa tanösvény a Jakab-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatót.

Az egyetem napjainkban egyértelmű fogalmat takar, a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményt jelöli, amely a jogszabályok szerint belső autonómiával rendelkezik. Az universitas szó eredeti jelentése bizonyos mértékig eltért a maitól: közösséget, összetartozó csoportot jelentett, a communitashoz hasonlóan. Éppen ezért vált a 12. századtól kialakuló, önkormányzattal rendelkező európai felsőoktatási intézmények nevévé. A pécsi egyetemet 1367. szeptember elsejei bullájával alapította meg V. Orbán pápa. Az oklevél tanúsága szerint az egyetem működését a pápa Nagy Lajos király kérésére engedélyezte. (Fotó: Cseri László)

Napjainkban csupán egy mester, a Népi Iparművész-díjjal kitüntetett Lakatos László űzi hivatásszerűen a több évszázados múltra visszatekintő fazekas mesterséget Mohácson. Alkotásai zömmel redukciós égetéssel előállított fekete kerámia dísztárgyak és használati mázas kerámiák. A látogatók a mesterhez betérve megtekinthetik műhelyét, ahol a szemünk láttára alakítja át a formátlan agyagtömböket valami fazekas remekművekké. A műhely szomszédságában található a hagyományos, fatüzelésű égetőkemence és a mázas-kerámiák előállításához szükséges elektromos kemence is.