Magyarország legnagyobb állandó trópusi lepkekiállítása, több mint 1000 db hazai és külföldi ásvány látogatható Tokajban június 13-tól augusztus 31-ig hétfő kivételével minden nap. Csoportoknak bejelentkezés alapján az év minden napjában látogatható!
Pácin földesurai a középkorban a korabeli Magyarország legbefolyásosabb főnemesei közé tartoztak. Nekik állít emléket a több, mint 400 éves késő reneszánsz stílusban épült monumentális épület és a múzeum. A kastély egyik bástyájában romantikus szobakonyhás, galériás, zuhanyzóval ellátott szállást tudunk biztosítani.
Pácin földesurai a középkorban a korabeli Magyarország legbefolyásosabb főnemesei közé tartoztak. Nekik állít emléket a több, mint 400 éves késő reneszánsz stílusban épült monumentális épület és a múzeum. A kastély egyik bástyájában romantikus szobakonyhás, galériás, zuhanyzóval ellátott szállást tudunk biztosítani.
Pácin földesurai a középkorban a korabeli Magyarország legbefolyásosabb főnemesei közé tartoztak. Nekik állít emléket a több, mint 400 éves késő reneszánsz stílusban épült monumentális épület és a múzeum. A kastély egyik bástyájában romantikus szobakonyhás, galériás, zuhanyzóval ellátott szállást tudunk biztosítani.
Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.
Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.
Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
Sárospatak mellett a 300 m magas Megyer-hegy tetején áll a 18 méteres kilátó, melyből lenyűgöző körpanoráma nyílik. Érdekessége, hogy az egész kilátó rácsos szerkezetű, még a lépcsőfokok is, így tériszonyosoknak nem ajánlott. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható. Közelében található az ország legszebb természeti csodája, a Megyer-hegyi tengerszem.
Sárospatak mellett a 300 m magas Megyer-hegy tetején áll a 18 méteres kilátó, melyből lenyűgöző körpanoráma nyílik. Érdekessége, hogy az egész kilátó rácsos szerkezetű, még a lépcsőfokok is, így tériszonyosoknak nem ajánlott. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható. Közelében található az ország legszebb természeti csodája, a Megyer-hegyi tengerszem.
Sárospatak mellett a 300 m magas Megyer-hegy tetején áll a 18 méteres kilátó, melyből lenyűgöző körpanoráma nyílik. Érdekessége, hogy az egész kilátó rácsos szerkezetű, még a lépcsőfokok is, így tériszonyosoknak nem ajánlott. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható. Közelében található az ország legszebb természeti csodája, a Megyer-hegyi tengerszem.
A kilátó egy Bodrogkeresztúr felett elterülő hegyen áll, kőből készült korong mivoltában, egy fém iránytűvel a közepén. Az egyik irányból a dombságot, a Bodrog folyót láthatjuk majdnem Sárospatakig, majd a másik irányból a Tokaji-hegy, majd Mád látványa vár. Itt minden van, ami szépség. A kilátó helytől pár méter csak az autós parkoló.
A kilátó egy Bodrogkeresztúr felett elterülő hegyen áll, kőből készült korong mivoltában, egy fém iránytűvel a közepén. Az egyik irányból a dombságot, a Bodrog folyót láthatjuk majdnem Sárospatakig, majd a másik irányból a Tokaji-hegy, majd Mád látványa vár. Itt minden van, ami szépség. A kilátó helytől pár méter csak az autós parkoló.
A kilátó egy Bodrogkeresztúr felett elterülő hegyen áll, kőből készült korong mivoltában, egy fém iránytűvel a közepén. Az egyik irányból a dombságot, a Bodrog folyót láthatjuk majdnem Sárospatakig, majd a másik irányból a Tokaji-hegy, majd Mád látványa vár. Itt minden van, ami szépség. A kilátó helytől pár méter csak az autós parkoló.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Rákóczi Múzeum. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Rákóczi Múzeum. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Rákóczi Múzeum. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A Zempléni-hegység-területén, így a Komlóskán található házakat a néprajztudomány az északi magyar háztípusba sorolja. A szoba, pitvar, kamra beosztású lakóházak határozták meg egykoron a falu képét. A házak mögött az udvaron istálló, csűr, sertésól, kút alkotta a gazdasági épületeket.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
