Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Buják látnivalókban igen gazdag település. A településtől nyugatra magasodó Kálvária-hegy nevezetességei a névadó kálvária, a mellette álló Szent Anna-kápolna és a remetelak. A Kálvária keletkezésének pontos ideje nem állapítható meg, semmiféle pontos adat nincsen. Egy 1790-es feljegyzés szerint, fából faragott három kereszt állott a Kálvária dombon. Sok viszontagság utána kálvárián ma is álló kereszteket 1890-ben állították fel. Krisztus keresztje carrarai márványból készült, amelyet Budapesten faragtak. A kálvária, a Szent Anna-kápolna és a remetelak is műemléki védelem alatt áll.
Buják látnivalókban igen gazdag település. A településtől nyugatra magasodó Kálvária-hegy nevezetességei a névadó kálvária, a mellette álló Szent Anna-kápolna és a remetelak. A Kálvária keletkezésének pontos ideje nem állapítható meg, semmiféle pontos adat nincsen. Egy 1790-es feljegyzés szerint, fából faragott három kereszt állott a Kálvária dombon. Sok viszontagság utána kálvárián ma is álló kereszteket 1890-ben állították fel. Krisztus keresztje carrarai márványból készült, amelyet Budapesten faragtak. A kálvária, a Szent Anna-kápolna és a remetelak is műemléki védelem alatt áll.
Buják látnivalókban igen gazdag település. A településtől nyugatra magasodó Kálvária-hegy nevezetességei a névadó kálvária, a mellette álló Szent Anna-kápolna és a remetelak. A Kálvária keletkezésének pontos ideje nem állapítható meg, semmiféle pontos adat nincsen. Egy 1790-es feljegyzés szerint, fából faragott három kereszt állott a Kálvária dombon. Sok viszontagság utána kálvárián ma is álló kereszteket 1890-ben állították fel. Krisztus keresztje carrarai márványból készült, amelyet Budapesten faragtak. A kálvária, a Szent Anna-kápolna és a remetelak is műemléki védelem alatt áll.
A Cserhát hegyei megbújó Buják látnivalókban igen gazdag település. A kilátó a település egyik különlegessége, Nógrád megye, és talán az ország egyik legszebb kilátója a Sasbérci-kilátó.
