
Lillafüred páratlan tájépítészeti emléke, a művészek és a romantika szerelmeseinek kihagyhatatlan élményt nyújtó, mesés látványú park. A függőkert a Palotaszálló épülete alatt húzódó teraszos elrendezésű terület, mely a Szinva tanösvény egyik legszebb része. Felső teraszán a fiatalság játszótér fogadja a látogatókat. A legalsó terasza a vízesés lábánál, az Anna-barlang bejáratánál húzódik. A további teraszok tematikusak és különböző nevet viselnek, például: virágok terasza, zene terasza, költészet terasza, szobrászat terasza.
Lillafüred páratlan tájépítészeti emléke, a művészek és a romantika szerelmeseinek kihagyhatatlan élményt nyújtó, mesés látványú park. A függőkert a Palotaszálló épülete alatt húzódó teraszos elrendezésű terület, mely a Szinva tanösvény egyik legszebb része. Felső teraszán a fiatalság játszótér fogadja a látogatókat. A legalsó terasza a vízesés lábánál, az Anna-barlang bejáratánál húzódik. A további teraszok tematikusak és különböző nevet viselnek, például: virágok terasza, zene terasza, költészet terasza, szobrászat terasza.

Lillafüred páratlan tájépítészeti emléke, a művészek és a romantika szerelmeseinek kihagyhatatlan élményt nyújtó, mesés látványú park. A függőkert a Palotaszálló épülete alatt húzódó teraszos elrendezésű terület, mely a Szinva tanösvény egyik legszebb része. Felső teraszán a fiatalság játszótér fogadja a látogatókat. A legalsó terasza a vízesés lábánál, az Anna-barlang bejáratánál húzódik. A további teraszok tematikusak és különböző nevet viselnek, például: virágok terasza, zene terasza, költészet terasza, szobrászat terasza.

Az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében alakítottuk ki a lipicai fajtatörténeti múzeumot, amelyben a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. A 427 éves lipicai fajta történetét ismerheti meg képeken, szobrokon, korabeli szerszámokon keresztűl. Mgmutatjuk Európa legősibb kulturlófajtája hogyan talált új otthont Magyarországon a Bükk hegységben és milyen sikereket ért el a versenysportokban.
Az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében alakítottuk ki a lipicai fajtatörténeti múzeumot, amelyben a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. A 427 éves lipicai fajta történetét ismerheti meg képeken, szobrokon, korabeli szerszámokon keresztűl. Mgmutatjuk Európa legősibb kulturlófajtája hogyan talált új otthont Magyarországon a Bükk hegységben és milyen sikereket ért el a versenysportokban.

Az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében alakítottuk ki a lipicai fajtatörténeti múzeumot, amelyben a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. A 427 éves lipicai fajta történetét ismerheti meg képeken, szobrokon, korabeli szerszámokon keresztűl. Mgmutatjuk Európa legősibb kulturlófajtája hogyan talált új otthont Magyarországon a Bükk hegységben és milyen sikereket ért el a versenysportokban.

Kocsi múzeumunkban megtalálható többek között a hagyományos paraszti munkákat kiszolgáló szekerek, a későbbi hajtói kocsik, díszhintók folyamatos fejlődését és történetét bemutató kiállítás. Néhány a sok közül: hegyvidéki lőcsös szekér, Károlyi- Eszterházy- Cseklészy- kocsik. A múzeum a Mátyus Udvarház nyitva tartási ideje alatt látogatható.
Kocsi múzeumunkban megtalálható többek között a hagyományos paraszti munkákat kiszolgáló szekerek, a későbbi hajtói kocsik, díszhintók folyamatos fejlődését és történetét bemutató kiállítás. Néhány a sok közül: hegyvidéki lőcsös szekér, Károlyi- Eszterházy- Cseklészy- kocsik. A múzeum a Mátyus Udvarház nyitva tartási ideje alatt látogatható.

Kocsi múzeumunkban megtalálható többek között a hagyományos paraszti munkákat kiszolgáló szekerek, a későbbi hajtói kocsik, díszhintók folyamatos fejlődését és történetét bemutató kiállítás. Néhány a sok közül: hegyvidéki lőcsös szekér, Károlyi- Eszterházy- Cseklészy- kocsik. A múzeum a Mátyus Udvarház nyitva tartási ideje alatt látogatható.

A Millenniumi kilátó méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patak-völgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői.
A Millenniumi kilátó méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patak-völgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői.

A Millenniumi kilátó méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patak-völgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői.

Csodálatos erdei környezetben, sok látnivalóval várja látogatóit az 1983 óta működő és vadaspark néven megismert Miskolci Állatkert és Kultúrpark, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a város lakóinak a közvetlen környezetük – főként a Bükk hegység – élővilágát. Jelenleg közel 140 állatfaj és fajta mintegy 700 egyedét mutatjuk be.
Csodálatos erdei környezetben, sok látnivalóval várja látogatóit az 1983 óta működő és vadaspark néven megismert Miskolci Állatkert és Kultúrpark, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a város lakóinak a közvetlen környezetük – főként a Bükk hegység – élővilágát. Jelenleg közel 140 állatfaj és fajta mintegy 700 egyedét mutatjuk be.

Csodálatos erdei környezetben, sok látnivalóval várja látogatóit az 1983 óta működő és vadaspark néven megismert Miskolci Állatkert és Kultúrpark, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a város lakóinak a közvetlen környezetük – főként a Bükk hegység – élővilágát. Jelenleg közel 140 állatfaj és fajta mintegy 700 egyedét mutatjuk be.

A 19. századi Miskolc végén, az egyik Szinva-patak melletti malommal szemben állt az a földszintes épület, amely ma Petró-házként ismert. Korábbi története bizonytalan, épp városszéli elhelyezkedése miatt. Első levéltári adatok csak a telek történetére utalnak, a telken álló első házról vitéz Kádár Béla nyugalmazott katonatiszt kapcsán hallunk. A ma is látható épület 1927-ben épült, majd később a híres orvos, Petró Sándor (1907 – 1976) tulajdonába került. Egy 1943-ból származó telefonkönyv már őt tünteti fel az épület tulajdonosaként, ahol országosan ismert, modernül felszerelt magánrendelőt működtetett. Ezen praxisa teremtette meg azt az anyagi alapot, amely műgyűjtői tevékenységéhez szükséges volt.
A 19. századi Miskolc végén, az egyik Szinva-patak melletti malommal szemben állt az a földszintes épület, amely ma Petró-házként ismert. Korábbi története bizonytalan, épp városszéli elhelyezkedése miatt. Első levéltári adatok csak a telek történetére utalnak, a telken álló első házról vitéz Kádár Béla nyugalmazott katonatiszt kapcsán hallunk. A ma is látható épület 1927-ben épült, majd később a híres orvos, Petró Sándor (1907 – 1976) tulajdonába került. Egy 1943-ból származó telefonkönyv már őt tünteti fel az épület tulajdonosaként, ahol országosan ismert, modernül felszerelt magánrendelőt működtetett. Ezen praxisa teremtette meg azt az anyagi alapot, amely műgyűjtői tevékenységéhez szükséges volt.

A 19. századi Miskolc végén, az egyik Szinva-patak melletti malommal szemben állt az a földszintes épület, amely ma Petró-házként ismert. Korábbi története bizonytalan, épp városszéli elhelyezkedése miatt. Első levéltári adatok csak a telek történetére utalnak, a telken álló első házról vitéz Kádár Béla nyugalmazott katonatiszt kapcsán hallunk. A ma is látható épület 1927-ben épült, majd később a híres orvos, Petró Sándor (1907 – 1976) tulajdonába került. Egy 1943-ból származó telefonkönyv már őt tünteti fel az épület tulajdonosaként, ahol országosan ismert, modernül felszerelt magánrendelőt működtetett. Ezen praxisa teremtette meg azt az anyagi alapot, amely műgyűjtői tevékenységéhez szükséges volt.