Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Az épület mind külsőségében, mind belső berendezésében hű képet ad az 1800-as évek végének lakásviszonyáról, a benne lakók életéről, valamint azokról a maguk készítette használati tárgyakról, amelyek az adott kor emberének rátermettségét, ügyességét bizonyítják.
A tájház 1880-ban épült. A mestergerendán 1880. május 7. felírás olvasható. Eredeti tulajdonosa Markovics Károlyné sz. Egri Anna. Őt megelőzően szüleié: Egri Jánosé és feleségéé Varga Borbáláé volt, akik vásárlás útján jutottak a házhoz, 1978-ban az ónodi Községi Tanács kezelésébe került.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat, későbbi munkásszállást, amely 1981-től tájházként üzemel. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.
Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat, későbbi munkásszállást, amely 1981-től tájházként üzemel. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.
Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat, későbbi munkásszállást, amely 1981-től tájházként üzemel. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.
Jöjjön el Ön is a megújult Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkba és egyedülálló élményben lesz része! Az ózdi múzeum csapatának célja, hogy értékeinket, Ózd és környékének kulturális örökségét minél nagyobb körrel megismertessük. Intézményünk rendkívül gazdag és egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, amely az ózdi gyár történetén túl a helyi néprajzi szépségekbe, iskolatörténetbe , művészet - és sporttörténetbe is elkalauzolja a látogatót, valamint további látnivalók és érdekességek színesítik gyűjteményünket!
Jöjjön el Ön is a megújult Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkba és egyedülálló élményben lesz része! Az ózdi múzeum csapatának célja, hogy értékeinket, Ózd és környékének kulturális örökségét minél nagyobb körrel megismertessük. Intézményünk rendkívül gazdag és egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, amely az ózdi gyár történetén túl a helyi néprajzi szépségekbe, iskolatörténetbe , művészet - és sporttörténetbe is elkalauzolja a látogatót, valamint további látnivalók és érdekességek színesítik gyűjteményünket!
Jöjjön el Ön is a megújult Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkba és egyedülálló élményben lesz része! Az ózdi múzeum csapatának célja, hogy értékeinket, Ózd és környékének kulturális örökségét minél nagyobb körrel megismertessük. Intézményünk rendkívül gazdag és egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, amely az ózdi gyár történetén túl a helyi néprajzi szépségekbe, iskolatörténetbe , művészet - és sporttörténetbe is elkalauzolja a látogatót, valamint további látnivalók és érdekességek színesítik gyűjteményünket!
A Pannon-tenger Múzeum a miskolci Herman Ottó Múzeum új egysége. Itt helyezték el a Borsod megyei Bükkábrányban 2007-ben talált mocsári ciprusok egy részét. Az Őserdei ösvényeken - a bükkábrányi mocsári ciprus-erdő és kora című állandó földtörténeti és természetrajzi kiállítás a Pannon-medence 17 millió éves történetét öleli fel. A Kárpátok-ásványai tárlat gyönyörű darabjait Magyarország második legnagyobb ásványgyűjteményéből válogatták össze a kiállítás rendezői.
A Pannon-tenger Múzeum a miskolci Herman Ottó Múzeum új egysége. Itt helyezték el a Borsod megyei Bükkábrányban 2007-ben talált mocsári ciprusok egy részét. Az Őserdei ösvényeken - a bükkábrányi mocsári ciprus-erdő és kora című állandó földtörténeti és természetrajzi kiállítás a Pannon-medence 17 millió éves történetét öleli fel. A Kárpátok-ásványai tárlat gyönyörű darabjait Magyarország második legnagyobb ásványgyűjteményéből válogatták össze a kiállítás rendezői.
A Pannon-tenger Múzeum a miskolci Herman Ottó Múzeum új egysége. Itt helyezték el a Borsod megyei Bükkábrányban 2007-ben talált mocsári ciprusok egy részét. Az Őserdei ösvényeken - a bükkábrányi mocsári ciprus-erdő és kora című állandó földtörténeti és természetrajzi kiállítás a Pannon-medence 17 millió éves történetét öleli fel. A Kárpátok-ásványai tárlat gyönyörű darabjait Magyarország második legnagyobb ásványgyűjteményéből válogatták össze a kiállítás rendezői.
A korszak büntetés-végrehajtási gyakorlatát mutatja be, mely a gazdag tárgyi anyag mellett látványos, panoptikumszerű jelenetekkel történik. Az érdekes kiállítás elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült.
A korszak büntetés-végrehajtási gyakorlatát mutatja be, mely a gazdag tárgyi anyag mellett látványos, panoptikumszerű jelenetekkel történik. Az érdekes kiállítás elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült.
A korszak büntetés-végrehajtási gyakorlatát mutatja be, mely a gazdag tárgyi anyag mellett látványos, panoptikumszerű jelenetekkel történik. Az érdekes kiállítás elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült.
Magyarország első zsűrizett tufafaragásos pincéje a Pelyhe Pince. Az 1865-ben épült présház 2000-ben lett felújítva. A volt katolikus egyházi tulajdonú pincében láthatók Magyarország első zsűrizett tufapince faragásai.
