A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i.e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták.
A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i.e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták.
A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i.e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták.
Kiemelt partner
A Naprózsa Erdei Iskola és a Naprózsa Ház Kecskeméttől alig 20 kilométerre, az 52-es főút mellett található. Innen indul a Báránypirosító és a Garmada-tanösvény, amelyek a különleges Fülöpházi-buckavidék félig kötött homokterületeinek geológiai, növény- és állattani jellemzőit mutatják be.
Kiemelt partner
A Kiskunsági Nemzeti Park látogatóközpontja a Kecskeméten található Természet Háza. Az épületben a hazai természetvédelem történetét, a magyar nemzeti parkokat, a Duna–Tisza köze jellemző élőhelyeit és a múltbeli mesterségeket mutatja be egy állandó kiállítás, ahol játékos, interaktív formában szerezhetnek élményeket a látogatók.
A Kiskunsági Nemzeti Park látogatóközpontja a Kecskeméten található Természet Háza. Az épületben a hazai természetvédelem történetét, a magyar nemzeti parkokat, a Duna–Tisza köze jellemző élőhelyeit és a múltbeli mesterségeket mutatja be egy állandó kiállítás, ahol játékos, interaktív formában szerezhetnek élményeket a látogatók.
A Kiskunsági Nemzeti Park látogatóközpontja a Kecskeméten található Természet Háza. Az épületben a hazai természetvédelem történetét, a magyar nemzeti parkokat, a Duna–Tisza köze jellemző élőhelyeit és a múltbeli mesterségeket mutatja be egy állandó kiállítás, ahol játékos, interaktív formában szerezhetnek élményeket a látogatók.
Kiemelt partner
Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény épülete műemlék épület révén Nagykőrös egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, mely 1848-as történelmi emlékhely is egyben. Múzeumunk, mint az ország egyetlen Arany János emlékmúzeuma, egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet. Kiemelten kezeljük az Arany Jánoshoz kötődő országos jelentőségű gyűjteményi anyagot, valamint a mai napig gyűjtjük Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, ápolva ezzel a több, mint egy évszázados nagykőrösi Arany-kultuszt.
Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény épülete műemlék épület révén Nagykőrös egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, mely 1848-as történelmi emlékhely is egyben. Múzeumunk, mint az ország egyetlen Arany János emlékmúzeuma, egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet. Kiemelten kezeljük az Arany Jánoshoz kötődő országos jelentőségű gyűjteményi anyagot, valamint a mai napig gyűjtjük Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, ápolva ezzel a több, mint egy évszázados nagykőrösi Arany-kultuszt.
Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény épülete műemlék épület révén Nagykőrös egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, mely 1848-as történelmi emlékhely is egyben. Múzeumunk, mint az ország egyetlen Arany János emlékmúzeuma, egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet. Kiemelten kezeljük az Arany Jánoshoz kötődő országos jelentőségű gyűjteményi anyagot, valamint a mai napig gyűjtjük Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, ápolva ezzel a több, mint egy évszázados nagykőrösi Arany-kultuszt.
A Bagolyvár Vadasparkba látogatók, a kicsiktől a felnőttekig saját élményeik alapján ismerkedhetnek meg az Alföld vadfajaival, házi- és háziasított állataival. Az árnyékot adó fák alatt lehetőség nyílik az állatok viselkedésének megfigyelésére természetes környezetükben, az állatsimogatóban közvetlen testközelből is. A vadaspark területén található egy erdei kis-tó, ennek élővilágával és jelentőségével tájékoztató tábla foglalkozik.
A Bagolyvár Vadasparkba látogatók, a kicsiktől a felnőttekig saját élményeik alapján ismerkedhetnek meg az Alföld vadfajaival, házi- és háziasított állataival. Az árnyékot adó fák alatt lehetőség nyílik az állatok viselkedésének megfigyelésére természetes környezetükben, az állatsimogatóban közvetlen testközelből is. A vadaspark területén található egy erdei kis-tó, ennek élővilágával és jelentőségével tájékoztató tábla foglalkozik.
A Bagolyvár Vadasparkba látogatók, a kicsiktől a felnőttekig saját élményeik alapján ismerkedhetnek meg az Alföld vadfajaival, házi- és háziasított állataival. Az árnyékot adó fák alatt lehetőség nyílik az állatok viselkedésének megfigyelésére természetes környezetükben, az állatsimogatóban közvetlen testközelből is. A vadaspark területén található egy erdei kis-tó, ennek élővilágával és jelentőségével tájékoztató tábla foglalkozik.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
A Tisza-parti vagy másik ismert nevén a Bivaly-tói tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. Rákóczifalva közigazgatási területén, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A tanösvény egyik látványossága a kilátó, mely a tanösvény 9. állomása. A magas kilátóról a tiszai tájképben gyönyörködhetünk.
A Tisza-parti vagy másik ismert nevén a Bivaly-tói tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. Rákóczifalva közigazgatási területén, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A tanösvény egyik látványossága a kilátó, mely a tanösvény 9. állomása. A magas kilátóról a tiszai tájképben gyönyörködhetünk.
A Tisza-parti vagy másik ismert nevén a Bivaly-tói tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. Rákóczifalva közigazgatási területén, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A tanösvény egyik látványossága a kilátó, mely a tanösvény 9. állomása. A magas kilátóról a tiszai tájképben gyönyörködhetünk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
Országos eseménynaptár
