A Püspöki palota a Váci egyházmegye barokk stílusú műemléképülete. A Püspöki palota 1768-75 között épült. Kertjében, mely védett, számos különleges növényt csodálhatunk meg. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A jelenlegi palotát gróf Migazzi Kristóf püspök építtette 1768-1775 között. A palota jelenleg is püspöki lakhelyként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.
A Püspöki palota a Váci egyházmegye barokk stílusú műemléképülete. A Püspöki palota 1768-75 között épült. Kertjében, mely védett, számos különleges növényt csodálhatunk meg. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A jelenlegi palotát gróf Migazzi Kristóf püspök építtette 1768-1775 között. A palota jelenleg is püspöki lakhelyként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.
A Püspöki palota a Váci egyházmegye barokk stílusú műemléképülete. A Püspöki palota 1768-75 között épült. Kertjében, mely védett, számos különleges növényt csodálhatunk meg. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A jelenlegi palotát gróf Migazzi Kristóf püspök építtette 1768-1775 között. A palota jelenleg is püspöki lakhelyként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.
A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
A váci neológ irányzatú zsinagóga 1861-1864 között épült Alois Cacciari olasz származású építőmester tervei alapján romantikus, latin stílusban. A homlokzatot nyolcszögű oszlopok, és rózsaablak díszíti, mely alatt Mózes harmadik könyvéből származó idézet olvasható. A homlokzat záró eleme a mózesi kettős tábla.
A váci neológ irányzatú zsinagóga 1861-1864 között épült Alois Cacciari olasz származású építőmester tervei alapján romantikus, latin stílusban. A homlokzatot nyolcszögű oszlopok, és rózsaablak díszíti, mely alatt Mózes harmadik könyvéből származó idézet olvasható. A homlokzat záró eleme a mózesi kettős tábla.
A váci neológ irányzatú zsinagóga 1861-1864 között épült Alois Cacciari olasz származású építőmester tervei alapján romantikus, latin stílusban. A homlokzatot nyolcszögű oszlopok, és rózsaablak díszíti, mely alatt Mózes harmadik könyvéből származó idézet olvasható. A homlokzat záró eleme a mózesi kettős tábla.
A Királyrét fölé emelkedő 359 méter magas Várhegy csúcsán, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátót építettek. A fa szerkezetű torony 15 méter magas kilátó szintjére 80 lépcső vezet. Ám megéri a fáradozás, hiszen csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a Pilis hegyvonulataira, a Naszályra, és a Cserhát lankás vidékére. Tiszta időben akár a messzi Mátra hegycsúcsai is megmutatkoznak. Maga az építmény 19 méter magas, 50 m3 fából (lucfenyőből és tölgyből) épült. A kilátó két szintjén egy-egy pihenőpad nyújt kényelmet.
A Királyrét fölé emelkedő 359 méter magas Várhegy csúcsán, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátót építettek. A fa szerkezetű torony 15 méter magas kilátó szintjére 80 lépcső vezet. Ám megéri a fáradozás, hiszen csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a Pilis hegyvonulataira, a Naszályra, és a Cserhát lankás vidékére. Tiszta időben akár a messzi Mátra hegycsúcsai is megmutatkoznak. Maga az építmény 19 méter magas, 50 m3 fából (lucfenyőből és tölgyből) épült. A kilátó két szintjén egy-egy pihenőpad nyújt kényelmet.
A Királyrét fölé emelkedő 359 méter magas Várhegy csúcsán, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátót építettek. A fa szerkezetű torony 15 méter magas kilátó szintjére 80 lépcső vezet. Ám megéri a fáradozás, hiszen csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a Pilis hegyvonulataira, a Naszályra, és a Cserhát lankás vidékére. Tiszta időben akár a messzi Mátra hegycsúcsai is megmutatkoznak. Maga az építmény 19 méter magas, 50 m3 fából (lucfenyőből és tölgyből) épült. A kilátó két szintjén egy-egy pihenőpad nyújt kényelmet.
Kevés község mondhatja el magáról, hogy két festő szülöttet adott a magyar és egyetemes kultúrának. Szokolya méltán lehet büszke két nagy fiára: Mányoki Ádámra, a barokk festészet nagy mesterére, és Viski Jánosra, a naturalista állatképfestőre.
Állandó kiállítás Gorka Géza, Gorka Lívia, Gorka-Foch Géza keramikusok alkotásaiból.
Országos eseménynaptár
