Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését, ahol a Szűzanya kinyilatkoztatásakor az imádságot és a bűnbánatot kérte gyermekeitől. Könnycseppjeiből forrás keletkezett, amelytől a régi időkben és napjainkban is betegek gyógyulnak.
Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését, ahol a Szűzanya kinyilatkoztatásakor az imádságot és a bűnbánatot kérte gyermekeitől. Könnycseppjeiből forrás keletkezett, amelytől a régi időkben és napjainkban is betegek gyógyulnak.
Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését, ahol a Szűzanya kinyilatkoztatásakor az imádságot és a bűnbánatot kérte gyermekeitől. Könnycseppjeiből forrás keletkezett, amelytől a régi időkben és napjainkban is betegek gyógyulnak.
