A tájház épületét az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. Jelenleg is zajlik a használati tárgyak gyűjtése, berendezése. Szobáiban most elsősorban kézműves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés, stb.). Az udvarán 1999-ben kenyérsütő kemence épült. A könyvtár a faluház alagsorában működik. Az intézmény e-Magyarország pont, ahol 6 számítógépnél van lehetőségük az érdeklődőknek a világhálóra csatlakozni.
A tájház épületét az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. Jelenleg is zajlik a használati tárgyak gyűjtése, berendezése. Szobáiban most elsősorban kézműves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés, stb.). Az udvarán 1999-ben kenyérsütő kemence épült. A könyvtár a faluház alagsorában működik. Az intézmény e-Magyarország pont, ahol 6 számítógépnél van lehetőségük az érdeklődőknek a világhálóra csatlakozni.
A tájház épületét az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. Jelenleg is zajlik a használati tárgyak gyűjtése, berendezése. Szobáiban most elsősorban kézműves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés, stb.). Az udvarán 1999-ben kenyérsütő kemence épült. A könyvtár a faluház alagsorában működik. Az intézmény e-Magyarország pont, ahol 6 számítógépnél van lehetőségük az érdeklődőknek a világhálóra csatlakozni.
A Mátra egyik völgyében, Gyöngyösoroszi község közelében, festői környezetben helyezkedik el kiállításunk, ami Magyarországon egyedülálló méretű ásványgyűjteményt mutat be.
A 6 hektáros arborétum nagy része lombos fákat tartalmaz egy fél hektáros fenyős területtel. A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. A fajták, változatok, formák megismertetése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére és elterjedve szebbé, kulturáltabbá teszi a várost és környezetünket.
A 6 hektáros arborétum nagy része lombos fákat tartalmaz egy fél hektáros fenyős területtel. A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. A fajták, változatok, formák megismertetése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére és elterjedve szebbé, kulturáltabbá teszi a várost és környezetünket.
A 6 hektáros arborétum nagy része lombos fákat tartalmaz egy fél hektáros fenyős területtel. A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. A fajták, változatok, formák megismertetése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére és elterjedve szebbé, kulturáltabbá teszi a várost és környezetünket.
Miskolc egyik legismertebb jelképének számít az Avasi kilátó vagy Avasi tévétorony. A miskolci Avason található a 72 méter magas tévétorony, amely kilátóként is működik. A kilátóterasz szabadon látogatható. A 72 méter magas tv-toronyból szélesebb, mint 180 fokos kilátás nyílik Miskolcra. A torony kissé ijesztő érdekessége, hogy felső antennái maximális kilengése 45 cm.
Miskolc egyik legismertebb jelképének számít az Avasi kilátó vagy Avasi tévétorony. A miskolci Avason található a 72 méter magas tévétorony, amely kilátóként is működik. A kilátóterasz szabadon látogatható. A 72 méter magas tv-toronyból szélesebb, mint 180 fokos kilátás nyílik Miskolcra. A torony kissé ijesztő érdekessége, hogy felső antennái maximális kilengése 45 cm.
Miskolc egyik legismertebb jelképének számít az Avasi kilátó vagy Avasi tévétorony. A miskolci Avason található a 72 méter magas tévétorony, amely kilátóként is működik. A kilátóterasz szabadon látogatható. A 72 méter magas tv-toronyból szélesebb, mint 180 fokos kilátás nyílik Miskolcra. A torony kissé ijesztő érdekessége, hogy felső antennái maximális kilengése 45 cm.
Ez a kis házacska volt Babits Mihály költő nyaralója Esztergomban. Minden ide látogató kedves vendég megcsodálhatja a költő bútorait, berendezési tárgyait, műveit,kéziratait, fotókat a családjáról és a barátokról. A tornácon egy autogramfalat is találunk, amit a költő híres barátai, ismerősei, ide látogató vendégei láttak el kézjegyükkel. Babits Mihály 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni.
Ez a kis házacska volt Babits Mihály költő nyaralója Esztergomban. Minden ide látogató kedves vendég megcsodálhatja a költő bútorait, berendezési tárgyait, műveit,kéziratait, fotókat a családjáról és a barátokról. A tornácon egy autogramfalat is találunk, amit a költő híres barátai, ismerősei, ide látogató vendégei láttak el kézjegyükkel. Babits Mihály 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni.
Ez a kis házacska volt Babits Mihály költő nyaralója Esztergomban. Minden ide látogató kedves vendég megcsodálhatja a költő bútorait, berendezési tárgyait, műveit,kéziratait, fotókat a családjáról és a barátokról. A tornácon egy autogramfalat is találunk, amit a költő híres barátai, ismerősei, ide látogató vendégei láttak el kézjegyükkel. Babits Mihály 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni.
Ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik... A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark különleges helyszíne. Ennek a helynek különleges atmoszférája, kisugárzása van. A Péliföldszentkeresztről induló Szent-kút Tanösvény a bajóti Öreg-kőhöz, Komárom-Esztergom megye első - 1941-ben védetté nyilvánított természetvédelmi területéhez vezet.
Ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik... A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark különleges helyszíne. Ennek a helynek különleges atmoszférája, kisugárzása van. A Péliföldszentkeresztről induló Szent-kút Tanösvény a bajóti Öreg-kőhöz, Komárom-Esztergom megye első - 1941-ben védetté nyilvánított természetvédelmi területéhez vezet.
Ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik... A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark különleges helyszíne. Ennek a helynek különleges atmoszférája, kisugárzása van. A Péliföldszentkeresztről induló Szent-kút Tanösvény a bajóti Öreg-kőhöz, Komárom-Esztergom megye első - 1941-ben védetté nyilvánított természetvédelmi területéhez vezet.
A felújított épületben időszaki kiállítás látható, látványtár épült, múzeumpedagógiai foglalkoztató újult meg. Gyűjteményük régészeti, néprajzi, helytörténeti, numizmatikai, képző- és iparművészeti, természettudományi anyagot tartalmaz. A múzeum kiállításával, népszerű múzeumpedagógiai rendezvényeivel, munkatársainak közéleti szerepvállalásával fontos szerepet játszik Esztergom város és a megye kulturális, tudományos és közművelődési életében.
A felújított épületben időszaki kiállítás látható, látványtár épült, múzeumpedagógiai foglalkoztató újult meg. Gyűjteményük régészeti, néprajzi, helytörténeti, numizmatikai, képző- és iparművészeti, természettudományi anyagot tartalmaz. A múzeum kiállításával, népszerű múzeumpedagógiai rendezvényeivel, munkatársainak közéleti szerepvállalásával fontos szerepet játszik Esztergom város és a megye kulturális, tudományos és közművelődési életében.
A felújított épületben időszaki kiállítás látható, látványtár épült, múzeumpedagógiai foglalkoztató újult meg. Gyűjteményük régészeti, néprajzi, helytörténeti, numizmatikai, képző- és iparművészeti, természettudományi anyagot tartalmaz. A múzeum kiállításával, népszerű múzeumpedagógiai rendezvényeivel, munkatársainak közéleti szerepvállalásával fontos szerepet játszik Esztergom város és a megye kulturális, tudományos és közművelődési életében.
A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.
A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.
A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.
A Rudabányán található Bányászattörténeti Múzeum a hajdan szebb napokat látott iparág történetével ismerteti meg a látogatókat a legrégebbi időktől napjainkig. A múzeum hazánk legrégebben működő önálló bányászati gyűjteménye.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Országos eseménynaptár
