Országos eseménynaptár
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
Az egykori római katolikus elemi iskola épületében található a múzeumi, könyvtári, levéltári és adattári tevékenységgel felruházott Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény. Magját a helyi egyházközség műtárgyai képezik.
A Zempléni-hegység-területén, így a Komlóskán található házakat a néprajztudomány az északi magyar háztípusba sorolja. A szoba, pitvar, kamra beosztású lakóházak határozták meg egykoron a falu képét. A házak mögött az udvaron istálló, csűr, sertésól, kút alkotta a gazdasági épületeket.
Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.
Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.
Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Egy ritka értékes sakkgyűjteménnyel, múzeummal büszkélkedik Heves városa. A világon mindössze 4 Sakkmúzeum található, ebből az egyik Hevesen. A másik három Moszkvában, Frankfurt am Main-ban, Rio de Janeiro-ban. A gyűjtés 1958-ban kezdődött és a mai napig tart. Az intézmény 1987. február 24-től működik Hevesen. A gyűjtemény jelenleg nem látogatható!
Egy ritka értékes sakkgyűjteménnyel, múzeummal büszkélkedik Heves városa. A világon mindössze 4 Sakkmúzeum található, ebből az egyik Hevesen. A másik három Moszkvában, Frankfurt am Main-ban, Rio de Janeiro-ban. A gyűjtés 1958-ban kezdődött és a mai napig tart. Az intézmény 1987. február 24-től működik Hevesen. A gyűjtemény jelenleg nem látogatható!
Egy ritka értékes sakkgyűjteménnyel, múzeummal büszkélkedik Heves városa. A világon mindössze 4 Sakkmúzeum található, ebből az egyik Hevesen. A másik három Moszkvában, Frankfurt am Main-ban, Rio de Janeiro-ban. A gyűjtés 1958-ban kezdődött és a mai napig tart. Az intézmény 1987. február 24-től működik Hevesen. A gyűjtemény jelenleg nem látogatható!
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei a Tiszáninneni Református Egyházkerület intézménye, a Sárospataki Református Kollégium keretei között működik. A reformáció során létrejött Kollégium hagyományai határozzák meg szellemiségét.
A kilátó tetejéről madárperspektívából szemlélhetjük hazánk legmagasabban fekvő tavát és a Mátra dimbes-dombos vidékét. A sástói kilátó 53 méter magas, eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert a kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.
A kilátó tetejéről madárperspektívából szemlélhetjük hazánk legmagasabban fekvő tavát és a Mátra dimbes-dombos vidékét. A sástói kilátó 53 méter magas, eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert a kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.
A kilátó tetejéről madárperspektívából szemlélhetjük hazánk legmagasabban fekvő tavát és a Mátra dimbes-dombos vidékét. A sástói kilátó 53 méter magas, eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert a kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.
