Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.
Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.
Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.
A 6 állomásos Fekete-hegyi tanösvény a falu pincesorától indul és az 577 méter magasan lévő Fekete-hegyi kilátóhoz vezet. Minden állomásnál igényesen kialakított pihenő, tűzrakóhely és színes ismertetőtáblák fogadnak, melyek az egyes állomások közötti távolságokat és a szintemelkedést is feltüntetik. Az út utolsó szakasza meredek, de megéri a fáradságot, hisz a kilátóhoz érve lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.
A 6 állomásos Fekete-hegyi tanösvény a falu pincesorától indul és az 577 méter magasan lévő Fekete-hegyi kilátóhoz vezet. Minden állomásnál igényesen kialakított pihenő, tűzrakóhely és színes ismertetőtáblák fogadnak, melyek az egyes állomások közötti távolságokat és a szintemelkedést is feltüntetik. Az út utolsó szakasza meredek, de megéri a fáradságot, hisz a kilátóhoz érve lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.
A 6 állomásos Fekete-hegyi tanösvény a falu pincesorától indul és az 577 méter magasan lévő Fekete-hegyi kilátóhoz vezet. Minden állomásnál igényesen kialakított pihenő, tűzrakóhely és színes ismertetőtáblák fogadnak, melyek az egyes állomások közötti távolságokat és a szintemelkedést is feltüntetik. Az út utolsó szakasza meredek, de megéri a fáradságot, hisz a kilátóhoz érve lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.
A műemlék jellegű épületben nyitották meg (az 1953-tól Miskolcon élő), Feledy Gyula életművét reprezentáló állandó kiállítást. A művész – akit a kortárs képzőművészet meghatározó egyéniségei között említhetünk – mintegy 200 művét ajándékozta Miskolc városának. Jelenleg a kiállítótermekben Feledy és kortársai állandó kiállítás tekinthető meg, a város számos híres művészének alkotásait és Feledy Gyula jelentős munkáit sorakoztatva fel. A Feledy-ház csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A műemlék jellegű épületben nyitották meg (az 1953-tól Miskolcon élő), Feledy Gyula életművét reprezentáló állandó kiállítást. A művész – akit a kortárs képzőművészet meghatározó egyéniségei között említhetünk – mintegy 200 művét ajándékozta Miskolc városának. Jelenleg a kiállítótermekben Feledy és kortársai állandó kiállítás tekinthető meg, a város számos híres művészének alkotásait és Feledy Gyula jelentős munkáit sorakoztatva fel. A Feledy-ház csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A műemlék jellegű épületben nyitották meg (az 1953-tól Miskolcon élő), Feledy Gyula életművét reprezentáló állandó kiállítást. A művész – akit a kortárs képzőművészet meghatározó egyéniségei között említhetünk – mintegy 200 művét ajándékozta Miskolc városának. Jelenleg a kiállítótermekben Feledy és kortársai állandó kiállítás tekinthető meg, a város számos híres művészének alkotásait és Feledy Gyula jelentős munkáit sorakoztatva fel. A Feledy-ház csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A tájház épülete eredetileg parasztház volt, amit „harangozóház`-nak használtak. Az 1900-as évek elejétől a harangozó lakott itt feleségével és három lányával. Külső-belső felújítása és a kapcsolódó zöld felületének rendezése által az önkormányzat idegenforgalmi célra kialakította a felsőtárkányi néprajzi értékek tárházát. Folyamatos látogathatósága révén megismerteti a helyi és az ide látogató emberekkel a felsőtárkányi néphagyományokat, a népviselet jellegzetességeit. A régi tárgyak a század eleji paraszti életről mesélnek. A tájház előzetes bejelentkezés után, ingyenesen látogatható.
A tájház épülete eredetileg parasztház volt, amit „harangozóház`-nak használtak. Az 1900-as évek elejétől a harangozó lakott itt feleségével és három lányával. Külső-belső felújítása és a kapcsolódó zöld felületének rendezése által az önkormányzat idegenforgalmi célra kialakította a felsőtárkányi néprajzi értékek tárházát. Folyamatos látogathatósága révén megismerteti a helyi és az ide látogató emberekkel a felsőtárkányi néphagyományokat, a népviselet jellegzetességeit. A régi tárgyak a század eleji paraszti életről mesélnek. A tájház előzetes bejelentkezés után, ingyenesen látogatható.
A tájház épülete eredetileg parasztház volt, amit „harangozóház`-nak használtak. Az 1900-as évek elejétől a harangozó lakott itt feleségével és három lányával. Külső-belső felújítása és a kapcsolódó zöld felületének rendezése által az önkormányzat idegenforgalmi célra kialakította a felsőtárkányi néprajzi értékek tárházát. Folyamatos látogathatósága révén megismerteti a helyi és az ide látogató emberekkel a felsőtárkányi néphagyományokat, a népviselet jellegzetességeit. A régi tárgyak a század eleji paraszti életről mesélnek. A tájház előzetes bejelentkezés után, ingyenesen látogatható.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
Füzér Vára szeretettel várja mindazokat a kalandra vágyó, természetet kedvelő, és történelmet szerető látogatóit, akik festői környezetben kirándulva, nemcsak a történelem egy szeletét szeretnék megismerni, de ki is szeretnék próbálni, milyen lehetett egykoron a váruradalmiak élete. Felkészült animátoraink színvonalas tárlatvezetések segítségével repítik vissza Önöket a vár dicső fénykorába. Fűtött cserépkályháink melege mellett egész évben megismerkedhetnek az Abák, Perényiek, Báthoryak, Nádasdiak, és Károlyiak történeteivel. Továbbá izgalmas, színes, állandó kiállításainkat is megtekinthetik: a Szent Korona felfedezése, Kárpát-medence várainak kiállítása, Füzér pénzérméi, Élő Vár Zemplénben – bútor kiállítás, Lapidárium – kőtár kiállítás.
Füzér Vára szeretettel várja mindazokat a kalandra vágyó, természetet kedvelő, és történelmet szerető látogatóit, akik festői környezetben kirándulva, nemcsak a történelem egy szeletét szeretnék megismerni, de ki is szeretnék próbálni, milyen lehetett egykoron a váruradalmiak élete. Felkészült animátoraink színvonalas tárlatvezetések segítségével repítik vissza Önöket a vár dicső fénykorába. Fűtött cserépkályháink melege mellett egész évben megismerkedhetnek az Abák, Perényiek, Báthoryak, Nádasdiak, és Károlyiak történeteivel. Továbbá izgalmas, színes, állandó kiállításainkat is megtekinthetik: a Szent Korona felfedezése, Kárpát-medence várainak kiállítása, Füzér pénzérméi, Élő Vár Zemplénben – bútor kiállítás, Lapidárium – kőtár kiállítás.
Füzér Vára szeretettel várja mindazokat a kalandra vágyó, természetet kedvelő, és történelmet szerető látogatóit, akik festői környezetben kirándulva, nemcsak a történelem egy szeletét szeretnék megismerni, de ki is szeretnék próbálni, milyen lehetett egykoron a váruradalmiak élete. Felkészült animátoraink színvonalas tárlatvezetések segítségével repítik vissza Önöket a vár dicső fénykorába. Fűtött cserépkályháink melege mellett egész évben megismerkedhetnek az Abák, Perényiek, Báthoryak, Nádasdiak, és Károlyiak történeteivel. Továbbá izgalmas, színes, állandó kiállításainkat is megtekinthetik: a Szent Korona felfedezése, Kárpát-medence várainak kiállítása, Füzér pénzérméi, Élő Vár Zemplénben – bútor kiállítás, Lapidárium – kőtár kiállítás.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Gál Tibor Pincészet megnyitotta pincebárját és interaktív bikavér múzeumát, ahol nem csak, hogy lehet nyomogatni, nyúlkálni és babrálni, hanem lényegében ajánlott elfoglaltság. Készíthet itt magának mindenki valódi egri bikavért, amit ott helyben akár meg is ihat, a pincétől 57 centire, a pincebárban. Ételek is vannak, és a borokhoz tutira passzolnak. A hely pedig pinceépítészeti szempontból egyszerűen kivételes.
A Gál Tibor Pincészet megnyitotta pincebárját és interaktív bikavér múzeumát, ahol nem csak, hogy lehet nyomogatni, nyúlkálni és babrálni, hanem lényegében ajánlott elfoglaltság. Készíthet itt magának mindenki valódi egri bikavért, amit ott helyben akár meg is ihat, a pincétől 57 centire, a pincebárban. Ételek is vannak, és a borokhoz tutira passzolnak. A hely pedig pinceépítészeti szempontból egyszerűen kivételes.
A Gál Tibor Pincészet megnyitotta pincebárját és interaktív bikavér múzeumát, ahol nem csak, hogy lehet nyomogatni, nyúlkálni és babrálni, hanem lényegében ajánlott elfoglaltság. Készíthet itt magának mindenki valódi egri bikavért, amit ott helyben akár meg is ihat, a pincétől 57 centire, a pincebárban. Ételek is vannak, és a borokhoz tutira passzolnak. A hely pedig pinceépítészeti szempontból egyszerűen kivételes.
A Gárdonyi Géza Emlékház az író egykori lakóházában került kialakításra, ahol az író 1897 és 1922 között élt. Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.
A Gárdonyi Géza Emlékház az író egykori lakóházában került kialakításra, ahol az író 1897 és 1922 között élt. Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.
A Gárdonyi Géza Emlékház az író egykori lakóházában került kialakításra, ahol az író 1897 és 1922 között élt. Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.
