
A rendház épülete ma a Szent István Király Múzeum központja, 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.
A rendház épülete ma a Szent István Király Múzeum központja, 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.

A rendház épülete ma a Szent István Király Múzeum központja, 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.

Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.

Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.

A 19. század első felében kosáríves árkádsorú tornáccal épült lakóház formailag a Bakony-Balaton-felvidék hasonló épületeire emlékeztet, elterjedésüket tekintve azoknak legkeletibb előfordulása. A hoszszú ház mai formáját a régebbi első rész kibővítésével nyerte. Az utca felőli, korábbi épületrész szoba, konyha, kamra, istállóból áll. A hátsó, későbbi, a 19. század második feléből való épületrész helyiségei: konyha, szoba, kamra és istálló. Az épület esetében a Dunántúlon, a Kisalföldön és az Északi-Középhegységben gyakori, több család által lakott hosszú házzal, közös udvarral van dolgunk.
A 19. század első felében kosáríves árkádsorú tornáccal épült lakóház formailag a Bakony-Balaton-felvidék hasonló épületeire emlékeztet, elterjedésüket tekintve azoknak legkeletibb előfordulása. A hoszszú ház mai formáját a régebbi első rész kibővítésével nyerte. Az utca felőli, korábbi épületrész szoba, konyha, kamra, istállóból áll. A hátsó, későbbi, a 19. század második feléből való épületrész helyiségei: konyha, szoba, kamra és istálló. Az épület esetében a Dunántúlon, a Kisalföldön és az Északi-Középhegységben gyakori, több család által lakott hosszú házzal, közös udvarral van dolgunk.

A 19. század első felében kosáríves árkádsorú tornáccal épült lakóház formailag a Bakony-Balaton-felvidék hasonló épületeire emlékeztet, elterjedésüket tekintve azoknak legkeletibb előfordulása. A hoszszú ház mai formáját a régebbi első rész kibővítésével nyerte. Az utca felőli, korábbi épületrész szoba, konyha, kamra, istállóból áll. A hátsó, későbbi, a 19. század második feléből való épületrész helyiségei: konyha, szoba, kamra és istálló. Az épület esetében a Dunántúlon, a Kisalföldön és az Északi-Középhegységben gyakori, több család által lakott hosszú házzal, közös udvarral van dolgunk.

Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat. Az Ökoturisztikai Központ ad helyet a Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvodának is, így lehetőség van fél napos, egy napos és többnapos erdei iskolai foglalkozáson részt venni.
Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat. Az Ökoturisztikai Központ ad helyet a Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvodának is, így lehetőség van fél napos, egy napos és többnapos erdei iskolai foglalkozáson részt venni.

Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat. Az Ökoturisztikai Központ ad helyet a Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvodának is, így lehetőség van fél napos, egy napos és többnapos erdei iskolai foglalkozáson részt venni.

Székesfehérváron a megújult a Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! Székesfehérvár legújabb és egyik legkomplexebb közösségi tere nemcsak kirándulási lehetőséget kínál. Bár már maga, a közel 20 000 négyzetméternyi zöldfelület, a sétautak, a tanösvény, az interaktív madárles is különleges és megunhatatlan, a stadion mellett kialakított pihenő- és játszótér igazi közösségi paradicsommá vált. A Látogatóközpontban pedig interaktív formában mutatják be a Sóstó 218 hektáros természetvédelmi területének különleges madár- és növényvilágát.
Székesfehérváron a megújult a Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! Székesfehérvár legújabb és egyik legkomplexebb közösségi tere nemcsak kirándulási lehetőséget kínál. Bár már maga, a közel 20 000 négyzetméternyi zöldfelület, a sétautak, a tanösvény, az interaktív madárles is különleges és megunhatatlan, a stadion mellett kialakított pihenő- és játszótér igazi közösségi paradicsommá vált. A Látogatóközpontban pedig interaktív formában mutatják be a Sóstó 218 hektáros természetvédelmi területének különleges madár- és növényvilágát.

Székesfehérváron a megújult a Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! Székesfehérvár legújabb és egyik legkomplexebb közösségi tere nemcsak kirándulási lehetőséget kínál. Bár már maga, a közel 20 000 négyzetméternyi zöldfelület, a sétautak, a tanösvény, az interaktív madárles is különleges és megunhatatlan, a stadion mellett kialakított pihenő- és játszótér igazi közösségi paradicsommá vált. A Látogatóközpontban pedig interaktív formában mutatják be a Sóstó 218 hektáros természetvédelmi területének különleges madár- és növényvilágát.

Székesfehérváron a megújult Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot. A Sóstó földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik.
Székesfehérváron a megújult Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot. A Sóstó földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik.

Székesfehérváron a megújult Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot. A Sóstó földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik.
Országos eseménynaptár