A tornácos tájház lakóépületben két szoba és a konyha található. A tiszta szoba és a konyha korhűen berendezett. Az udvarban fellelhetők a paraszti élethez tartozó gazdasági épületek is.
A rendház épülete ma a Szent István Király Múzeum központja, 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.
A rendház épülete ma a Szent István Király Múzeum központja, 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.
A rendház épülete ma a Szent István Király Múzeum központja, 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.
Az 1992-ben előkerült, 2. század végén épült és a 3. század végéig használatban lévő fürdő maradványai közül a késő római, majd újkori pusztítások után jelenleg két hideg vizes medence, egy terrazzo borítású kád valamint az egykori melegvizes medence fűtőrendszerének téglaoszlopai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
A 19. század első felében kosáríves árkádsorú tornáccal épült lakóház formailag a Bakony-Balaton-felvidék hasonló épületeire emlékeztet, elterjedésüket tekintve azoknak legkeletibb előfordulása. A hoszszú ház mai formáját a régebbi első rész kibővítésével nyerte. Az utca felőli, korábbi épületrész szoba, konyha, kamra, istállóból áll. A hátsó, későbbi, a 19. század második feléből való épületrész helyiségei: konyha, szoba, kamra és istálló. Az épület esetében a Dunántúlon, a Kisalföldön és az Északi-Középhegységben gyakori, több család által lakott hosszú házzal, közös udvarral van dolgunk.
A 19. század első felében kosáríves árkádsorú tornáccal épült lakóház formailag a Bakony-Balaton-felvidék hasonló épületeire emlékeztet, elterjedésüket tekintve azoknak legkeletibb előfordulása. A hoszszú ház mai formáját a régebbi első rész kibővítésével nyerte. Az utca felőli, korábbi épületrész szoba, konyha, kamra, istállóból áll. A hátsó, későbbi, a 19. század második feléből való épületrész helyiségei: konyha, szoba, kamra és istálló. Az épület esetében a Dunántúlon, a Kisalföldön és az Északi-Középhegységben gyakori, több család által lakott hosszú házzal, közös udvarral van dolgunk.
A 19. század első felében kosáríves árkádsorú tornáccal épült lakóház formailag a Bakony-Balaton-felvidék hasonló épületeire emlékeztet, elterjedésüket tekintve azoknak legkeletibb előfordulása. A hoszszú ház mai formáját a régebbi első rész kibővítésével nyerte. Az utca felőli, korábbi épületrész szoba, konyha, kamra, istállóból áll. A hátsó, későbbi, a 19. század második feléből való épületrész helyiségei: konyha, szoba, kamra és istálló. Az épület esetében a Dunántúlon, a Kisalföldön és az Északi-Középhegységben gyakori, több család által lakott hosszú házzal, közös udvarral van dolgunk.
A Seregélyes Fő utcáján elhelyezkedő Tájház hűen tükrözi a régi népi építészet egyszerűségét, nagyszerűségét. Itt kapott helyet a népművészeti kiállítás, amely a helyi népviseletet és a kézműves tevékenységet mutatja be, eredeti darabok kiállításával.
Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat. Az Ökoturisztikai Központ ad helyet a Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvodának is, így lehetőség van fél napos, egy napos és többnapos erdei iskolai foglalkozáson részt venni.
Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat. Az Ökoturisztikai Központ ad helyet a Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvodának is, így lehetőség van fél napos, egy napos és többnapos erdei iskolai foglalkozáson részt venni.
Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat. Az Ökoturisztikai Központ ad helyet a Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvodának is, így lehetőség van fél napos, egy napos és többnapos erdei iskolai foglalkozáson részt venni.
Székesfehérváron a megújult a Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! Székesfehérvár legújabb és egyik legkomplexebb közösségi tere nemcsak kirándulási lehetőséget kínál. Bár már maga, a közel 20 000 négyzetméternyi zöldfelület, a sétautak, a tanösvény, az interaktív madárles is különleges és megunhatatlan, a stadion mellett kialakított pihenő- és játszótér igazi közösségi paradicsommá vált. A Látogatóközpontban pedig interaktív formában mutatják be a Sóstó 218 hektáros természetvédelmi területének különleges madár- és növényvilágát.
Székesfehérváron a megújult a Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! Székesfehérvár legújabb és egyik legkomplexebb közösségi tere nemcsak kirándulási lehetőséget kínál. Bár már maga, a közel 20 000 négyzetméternyi zöldfelület, a sétautak, a tanösvény, az interaktív madárles is különleges és megunhatatlan, a stadion mellett kialakított pihenő- és játszótér igazi közösségi paradicsommá vált. A Látogatóközpontban pedig interaktív formában mutatják be a Sóstó 218 hektáros természetvédelmi területének különleges madár- és növényvilágát.
Székesfehérváron a megújult a Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! Székesfehérvár legújabb és egyik legkomplexebb közösségi tere nemcsak kirándulási lehetőséget kínál. Bár már maga, a közel 20 000 négyzetméternyi zöldfelület, a sétautak, a tanösvény, az interaktív madárles is különleges és megunhatatlan, a stadion mellett kialakított pihenő- és játszótér igazi közösségi paradicsommá vált. A Látogatóközpontban pedig interaktív formában mutatják be a Sóstó 218 hektáros természetvédelmi területének különleges madár- és növényvilágát.
Székesfehérváron a megújult Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot. A Sóstó földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik.
Székesfehérváron a megújult Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot. A Sóstó földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik.
Székesfehérváron a megújult Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot. A Sóstó földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik.
Arborétumunk fiatal, új telepítésű arborétum. Az első fákat 1993 őszén ültettük az iskola belső udvarába, és folyamatos fejlesztéssel értük el a mai állapotot, ezért fáink különböző méretűek: a 30 cm és a 10 méter között minden átmenet előfordul.
Országos eseménynaptár
