Székesfehérváron a megújult Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot. A Sóstó földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik.
Székesfehérváron a megújult Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot. A Sóstó földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik.
Székesfehérváron a megújult Sóstó Természetvédelmi Terület páratlan ritkaság a természet kedvelői számára, izgalmas, felfedezésre váró zöld gyémánt, a város tüdeje! A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot. A Sóstó földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik.
A szerb ortodox templom értékes műemlék, amelynek külseje szerénységével, egyszerűségével, kis méretével tűnik ki a város többi templomához képest. Barokk stílusú, egyhajós, egytornyú építmény. Keresztelő Szent János születése emlékének szentelték. Palotavárosban, azon belül Rácvárosban, a Palotavárosi Skanzenben található. Belseje rendkívül gazdagon díszített, rokokó stílusú ikonosztáza egyedülálló Magyarországon. A körülötte található skanzen kialakításáért és a templom felújításáért Székesfehérvár 1989-ben megkapta az Európa Nostra fődíját.
A szerb ortodox templom értékes műemlék, amelynek külseje szerénységével, egyszerűségével, kis méretével tűnik ki a város többi templomához képest. Barokk stílusú, egyhajós, egytornyú építmény. Keresztelő Szent János születése emlékének szentelték. Palotavárosban, azon belül Rácvárosban, a Palotavárosi Skanzenben található. Belseje rendkívül gazdagon díszített, rokokó stílusú ikonosztáza egyedülálló Magyarországon. A körülötte található skanzen kialakításáért és a templom felújításáért Székesfehérvár 1989-ben megkapta az Európa Nostra fődíját.
A szerb ortodox templom értékes műemlék, amelynek külseje szerénységével, egyszerűségével, kis méretével tűnik ki a város többi templomához képest. Barokk stílusú, egyhajós, egytornyú építmény. Keresztelő Szent János születése emlékének szentelték. Palotavárosban, azon belül Rácvárosban, a Palotavárosi Skanzenben található. Belseje rendkívül gazdagon díszített, rokokó stílusú ikonosztáza egyedülálló Magyarországon. A körülötte található skanzen kialakításáért és a templom felújításáért Székesfehérvár 1989-ben megkapta az Európa Nostra fődíját.
A tejtermelés és -feldolgozás történetét bemutató múzeum. A Rác-templommal szemben lévő, egykori szerb iskola öt kiállítóteremben mutatja be a magyar tejipar történetét. A tárgyak, képek, tablók és írásos dokumentumok közelítőleg időrendi sorrendben követik egymást. A kiállított tárgyak többsége eredeti, de sok modell és korabeli kép is gazdagítja a tárlatot.
A tejtermelés és -feldolgozás történetét bemutató múzeum. A Rác-templommal szemben lévő, egykori szerb iskola öt kiállítóteremben mutatja be a magyar tejipar történetét. A tárgyak, képek, tablók és írásos dokumentumok közelítőleg időrendi sorrendben követik egymást. A kiállított tárgyak többsége eredeti, de sok modell és korabeli kép is gazdagítja a tárlatot.
A tejtermelés és -feldolgozás történetét bemutató múzeum. A Rác-templommal szemben lévő, egykori szerb iskola öt kiállítóteremben mutatja be a magyar tejipar történetét. A tárgyak, képek, tablók és írásos dokumentumok közelítőleg időrendi sorrendben követik egymást. A kiállított tárgyak többsége eredeti, de sok modell és korabeli kép is gazdagítja a tárlatot.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.