A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.