Országos eseménynaptár
A Káptalandomb földrajzi elhelyezkedésénél és történelmi szerepénél fogva kiemelkedő szerepet játszik Győr életében. Sokszor nevezzük a város szívének is, nemcsak a szakrális életben betöltött szerepe miatt. Központjában a Szent István korában alapított székesegyház áll, de itt található a középkori eredetű Püspökvár, valamint Magyarország egyik leggazdagabb egyházművészeti gyűjteménye is. E gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjai – mintegy 90 csodás és különleges liturgikus tárgy – immár a nagyközönség számára is megtekinthetővé válik. A közel kilencven darab liturgikus ötvöstárgyat és textil-műremeket bemutató tárlat a bazilikán belül tekinthető meg,
A Káptalandomb földrajzi elhelyezkedésénél és történelmi szerepénél fogva kiemelkedő szerepet játszik Győr életében. Sokszor nevezzük a város szívének is, nemcsak a szakrális életben betöltött szerepe miatt. Központjában a Szent István korában alapított székesegyház áll, de itt található a középkori eredetű Püspökvár, valamint Magyarország egyik leggazdagabb egyházművészeti gyűjteménye is. E gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjai – mintegy 90 csodás és különleges liturgikus tárgy – immár a nagyközönség számára is megtekinthetővé válik. A közel kilencven darab liturgikus ötvöstárgyat és textil-műremeket bemutató tárlat a bazilikán belül tekinthető meg,
A Káptalandomb földrajzi elhelyezkedésénél és történelmi szerepénél fogva kiemelkedő szerepet játszik Győr életében. Sokszor nevezzük a város szívének is, nemcsak a szakrális életben betöltött szerepe miatt. Központjában a Szent István korában alapított székesegyház áll, de itt található a középkori eredetű Püspökvár, valamint Magyarország egyik leggazdagabb egyházművészeti gyűjteménye is. E gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjai – mintegy 90 csodás és különleges liturgikus tárgy – immár a nagyközönség számára is megtekinthetővé válik. A közel kilencven darab liturgikus ötvöstárgyat és textil-műremeket bemutató tárlat a bazilikán belül tekinthető meg,
Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.
Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.
Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.
A soproni parkerdő centruma és leglátogatottabb helye, s ma már a Tűztorony mellett Sopron város második jelképe a Károly kilátó. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő-tóra, továbbá a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk.
A soproni parkerdő centruma és leglátogatottabb helye, s ma már a Tűztorony mellett Sopron város második jelképe a Károly kilátó. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő-tóra, továbbá a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk.
A soproni parkerdő centruma és leglátogatottabb helye, s ma már a Tűztorony mellett Sopron város második jelképe a Károly kilátó. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő-tóra, továbbá a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk.
Az intenzív parkerdő kirándulóhelyei közül a legismertebb és leglátogatottabb a város második jelképévé vált Károly-kilátó és környéke. A kilátó lábánál épült múzeummal egy olyan komplexum áll az idelátogató vendégek rendelkezésére, amely szépségével, természeti és kulturális értékeivel, kínálatával az országban is egyedülálló központja a Soproni parkerdőnek.
Az intenzív parkerdő kirándulóhelyei közül a legismertebb és leglátogatottabb a város második jelképévé vált Károly-kilátó és környéke. A kilátó lábánál épült múzeummal egy olyan komplexum áll az idelátogató vendégek rendelkezésére, amely szépségével, természeti és kulturális értékeivel, kínálatával az országban is egyedülálló központja a Soproni parkerdőnek.
Az intenzív parkerdő kirándulóhelyei közül a legismertebb és leglátogatottabb a város második jelképévé vált Károly-kilátó és környéke. A kilátó lábánál épült múzeummal egy olyan komplexum áll az idelátogató vendégek rendelkezésére, amely szépségével, természeti és kulturális értékeivel, kínálatával az országban is egyedülálló központja a Soproni parkerdőnek.
A Rák-patak felduzzasztott vize 350 év óta felülcsapott vízikeréken keresztül 3 kőjáratot hajtott. A malom helyreállítva ma is `lisztet jár`.
A Kecske-hegyi kilátó mintegy 15 méter magas, betonalapokon nyugvó favázas építmény a Szárhalmi-erdőben. 10 méter magas járószintjéről a kőhidai medencére, a Dudlesz erdő és a Bécsi domb vonulatára, a Virág-völgyre és az Aranyhegyre is ellátni.
Töltsön el nálunk egy csodálatos napot! Ismerje meg állatainkat, szórakoztató programjainkat! A gyerekek a szelíd pónik hátára pattanva tehetnek egy kellemes sétát. Megéhezett? Megszomjazott? Pihenjen meg óriási teraszunkon és kóstolja meg éttermünk különleges ételeit, bárunk italait!
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
