Országos eseménynaptár
A Népművészeti Ház állandó kiállítása palóc használati eszközöket, cserépedényeket, lakásdíszítőket és viseleti darabokat mutat be.
Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését, ahol a Szűzanya kinyilatkoztatásakor az imádságot és a bűnbánatot kérte gyermekeitől. Könnycseppjeiből forrás keletkezett, amelytől a régi időkben és napjainkban is betegek gyógyulnak.
Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését, ahol a Szűzanya kinyilatkoztatásakor az imádságot és a bűnbánatot kérte gyermekeitől. Könnycseppjeiből forrás keletkezett, amelytől a régi időkben és napjainkban is betegek gyógyulnak.
Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését, ahol a Szűzanya kinyilatkoztatásakor az imádságot és a bűnbánatot kérte gyermekeitől. Könnycseppjeiből forrás keletkezett, amelytől a régi időkben és napjainkban is betegek gyógyulnak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Borics Pál siroki születésű szobrászművészt méltán nevezték a kő gyermekének. Keze nyomán megelevenedett a kő, alkotásai mai napig kőszobrászatunk időt álló alkotásai. Sirokban ma utca viseli nevét, szobra a községháza előtt áll.
A Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. a Mátrai borvidék egyik meghatározó pincészete. A gondosan művelt szőlőknek és a több évtizedes borászati gyakorlatnak köszönhetően termékeinket bel- és külföldön egyaránt elismerik és jóízűen fogyasztják! A borvidéken páratlan kialakítású bormúzeum gondos gyűjtőmunka eredményeként jött létre. A bemutatott eszközök, kiállítási tárgyak a szőlőművelés és borkezelés hagyományos világába kalauzol bennünket, általuk megismerhető a borvidék korhű gazdálkodási kultúrája.
A Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. a Mátrai borvidék egyik meghatározó pincészete. A gondosan művelt szőlőknek és a több évtizedes borászati gyakorlatnak köszönhetően termékeinket bel- és külföldön egyaránt elismerik és jóízűen fogyasztják! A borvidéken páratlan kialakítású bormúzeum gondos gyűjtőmunka eredményeként jött létre. A bemutatott eszközök, kiállítási tárgyak a szőlőművelés és borkezelés hagyományos világába kalauzol bennünket, általuk megismerhető a borvidék korhű gazdálkodási kultúrája.
A Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. a Mátrai borvidék egyik meghatározó pincészete. A gondosan művelt szőlőknek és a több évtizedes borászati gyakorlatnak köszönhetően termékeinket bel- és külföldön egyaránt elismerik és jóízűen fogyasztják! A borvidéken páratlan kialakítású bormúzeum gondos gyűjtőmunka eredményeként jött létre. A bemutatott eszközök, kiállítási tárgyak a szőlőművelés és borkezelés hagyományos világába kalauzol bennünket, általuk megismerhető a borvidék korhű gazdálkodási kultúrája.
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata és stratégiai célja, hogy az állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket védje, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működését fenntartsa, az oktatást, a tudományos kutatást és a felüdülést elősegítése
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata és stratégiai célja, hogy az állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket védje, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működését fenntartsa, az oktatást, a tudományos kutatást és a felüdülést elősegítése
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata és stratégiai célja, hogy az állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket védje, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működését fenntartsa, az oktatást, a tudományos kutatást és a felüdülést elősegítése
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont részeként látogatható a Camera Obscura, a Panorámaterasz, a Hell Miksa Csillagászati Múzeum, a Tudományos Játszóház, a Barna György Optikatörténeti Kiállítás, a Jedlik Ányos Experimentárium és a Fogadó terem is. Kérésre, előre egyeztetve, planetáriumi előadásokat és természettudományi rendhagyó órákat is tartunk.
A Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont részeként látogatható a Camera Obscura, a Panorámaterasz, a Hell Miksa Csillagászati Múzeum, a Tudományos Játszóház, a Barna György Optikatörténeti Kiállítás, a Jedlik Ányos Experimentárium és a Fogadó terem is. Kérésre, előre egyeztetve, planetáriumi előadásokat és természettudományi rendhagyó órákat is tartunk.
A Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont részeként látogatható a Camera Obscura, a Panorámaterasz, a Hell Miksa Csillagászati Múzeum, a Tudományos Játszóház, a Barna György Optikatörténeti Kiállítás, a Jedlik Ányos Experimentárium és a Fogadó terem is. Kérésre, előre egyeztetve, planetáriumi előadásokat és természettudományi rendhagyó órákat is tartunk.
Barokk kiskastély a Bükk hegység ölelésében. A De la Motte-kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zach József, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. A kastélyt nagy kiterjedésű park, angol kert övezi.
Barokk kiskastély a Bükk hegység ölelésében. A De la Motte-kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zach József, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. A kastélyt nagy kiterjedésű park, angol kert övezi.
Barokk kiskastély a Bükk hegység ölelésében. A De la Motte-kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zach József, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. A kastélyt nagy kiterjedésű park, angol kert övezi.
