Borics Pál Szobrászművész Hagyatéka Sirok
Ingyenes családi napra hívjuk és várjuk sok-sok érdekes programmal!
Ingyenes családi napra hívjuk és várjuk sok-sok érdekes programmal!
Tök jó fesztivál Budapesten!
Tök jó fesztivál Budapesten!
Zsolnay Fényfesztivál Pécsen
Zsolnay Fényfesztivál Pécsen
Villányi Vörösbor Napok 2021. október 1-3.
Villányi Vörösbor Napok 2021. október 1-3.
Oldtimer Show veteránjármű kiállítás Budapest
Oldtimer Show veteránjármű kiállítás Budapest
Őszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel
Őszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel

Borics Pál Szobrászművész Hagyatéka Sirok


Borics Pál siroki születésű szobrászművészt méltán nevezték a kő gyermekének. Keze nyomán megelevenedett a kő, alkotásai mai napig kőszobrászatunk időt álló alkotásai. Sirokban ma utca viseli nevét, szobra a községháza előtt áll.

Borics Pál kiállítás

Itt kapott egy életre szóló indíttatást Borics Pál (1908-1969) siroki születésű szobrászművész is, akinek keze nyomán a kő megelevenedett, életre kelt, és alkotásai a mai napig kőszobrászatunk időt álló remekei. A művész nehéz, viszontagságos gyermekévek után minden előképzettség nélkül küzdötte fel magát a művészi élet élvonalába. Kortársai, a művészettörténészek „a kő gyermekének” nevezték el, aki művészi szintre emelte tufakő faragását. Páratlan anyagismerete, konok kitartása és hitvallása példa értékű volt a kortárs művészet előtt is. 1968-ban a művelődési házban nagy sikerű kiállításon mutatta be alkotásait szülőfalujának, sajnos utoljára. Emlékére utcát neveztek el róla, szobra a polgármesteri hivatal előtt áll. A könyvtárban őrzött alkotásai és köztéri szobrai csak kis töredéke életművének, de hűen reprezentálják a palócföld emberének hétköznapjait, markáns, robosztus alakjai a hozzájuk fűződő élményeinek tömör, beszédes megfogalmazása.

Sirok sajátos természeti adottságai, talajának kőzettani változatossága és a kövek többirányú használhatósága kitermelt néhány iparágat. Ilyen volt mindenekelőtt a kőbányászat, a barlangépítmények kivágása, a kővágás és a kőfaragás. Az iparosok működése feltétlenül hozzájárult a község népi építészetének és ezen túl a falu gazdasági-társadalmi struktúrájának kialakulásához. Mindhárom iparágról elmondható, hogy történetük kezdete és folyamata egyaránt ismeretlen, de a vár sziklába vágott és vájt építményeit tekintetbe véve a középkorig bizonyára visszavezethető. Ha bizonyíthatóan nem is népi használatra, de várak, középületek, kastélyok építéséhez a siroki kőbányák régóta szolgáltattak anyagot. A falu határában és belterületein több kőbánya is volt, ma már nem üzemelnek. A kőbányászatot sokan értették, a 60-as évek végén mintegy 10 személy foglalkozott vele rendszeresen.

A kővel dolgozó iparosok legfelső rétegét a kőfaragók alkották. A 60-as évek végén szövetkezetben és magánkisiparosként mintegy 20 kőfaragó működött a faluban, de csaknem százan voltak, akik ismerték a szakmát. A tsz melléküzemágaként lábazat köveket faragtak, melyet az Esztergomi bazilika, az Országház és az egri Tanárképző Főiskola restaurálására szállítottak. A kőfaragók létszámának, munkamódszereinek és készítményeinek történeti előzményeit alig ismerjük. Tóth Miklós (1894-1972) kőfaragó mester állítása szerint akkor vett a kőfaragás nagyobb lendületet községünkben, amikor Parádfürdőn Károlyi gróf a Cifra istállót kezdte építtetni 1885 körül, és az ott dolgozó Olaszországból szerződtetett kőfaragók mellé sirokiakat is alkalmaztak. Hogy az olaszok milyen erős és milyen irányú hatást gyakoroltak a sirokiak szakmai ismereteire, ezt nem lehet tudni. Feltételezhető, hogy a siroki kőfaragás már azelőtt is elért bizonyos fejlettségi szintet, mert a Tarna-völgyében csak itt, és Tarnaszentmárián működtek ilyen mesterek a korábbi évszázadok alatt. A közlések alapján viszont hitelt érdemel az a tény, hogy a sirokiak az olaszoktól sajátították el a klasszikus oszlopok faragását. Ezeket az oszlopokat a parasztházak tornácán alkalmaztak. Sirokon az első kőoszlopos-tornácos ház 1889-tő mutatható ki, tehát több mint egy évtizeddel azután, hogy kőfaragóink a Cifra istállón dolgoztak. Ez azzal magyarázható, hogy a feudális kötöttségek még annyira befolyásolták a parasztok kezdeményező készségét, hogy a korábban csak kúriákon, kastélyokon látott elemek még vonakodtak alkalmazni.

Forrás: Sirok honlapja

2021.01.01 - 2021.12.31

Találatok száma: 1
Siroki vár látogatás

Siroki vár látogatás 2021.01.01. - 12.31.

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. 1713-ban a többi magyar ... Bővebben




Találatok száma: 2

Siroki  Vár és Tájház

Siroki Vár és Tájház

A siroki várhegy tövében található egy parkoló, ahonnan hosszú, és néhol meredek úton lehet felsétálni a várhoz. Akik jó erőben vannak biciklivel vagy babakocsival is nekivághatnak, de az nagy kihívás. A várba nagyjából 20 perc alatt lehet feljutni. Az utolsó nagy kaptató előtt a nyeregbe felérve ... Bővebben


Borics Pál Szobrászművész Hagyatéka Sirok

Borics Pál siroki születésű szobrászművészt méltán nevezték a kő gyermekének. Keze nyomán megelevenedett a kő, alkotásai mai napig kőszobrászatunk időt álló alkotásai. Sirokban ma utca viseli nevét, szobra a községháza előtt áll. Bővebben




Kapcsolódó témák:

Kiemelt ajánlatok


Szállásra van szüksége? Foglaljon online!
Pontos cím, geokód, térkép
3332 Sirok , Borics Pál út 1.
A PROGRAMGAZDA AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA!
Pontatlanságot talált? Itt jelezze nekünk!
Kevés az információ?
Ha valamit nem talál, további információkat kérhet szerkesztőségünktől.
Információkérés

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
MEGADOTT INTERVALLUMBAN:
-TÓL -IG

Online jegyvásárlás

Kiemelt események