Siroki Vár

KIÁLLÍTÁS

A török hódoltság kora (török kor mindennapjait bemutató film + tárlatvezetés)
Egy állandó kiállítás: 3 enteriőr mutatja be a török kor mindennapjait egy konyha, egy lakóhelyiség és egy hadi felszerelésekkel berendezett térrész megjelenítésével. A megjelenített kor a török hódoltság kora, ehhez a korhoz kapcsolódik a régészeti anyag jelentős része.

NYITVA TARTÁS

Vár:
Április 1- Október 31. között 10-18 óráig
November 1-Március 31. között 9-16 óráig

Tájház:
április 1- október 31. között: Hétfőtől péntekig 10-18 óráig
október 31- március 31. között: Hétfőtől Péntekig 11-15 óráig, Szombat, Vasárnap: 14-18 óra között.

Nemzeti ünnepeken nyitva tartunk!

A vár múzeumshopja 10 órától 18 óráig tart nyitva, hétfő szünnap.

A shop a várkapunál található!

Belépők

• Felnőtt várbelépő:  2000 Ft
• Felnőtt tájház belépő:  600 Ft
• Kedvezményes jegy a várba: 6-26 év közötti fiatal, 62 évet betöltött személy, és két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő:  1000 Ft
• Kedvezményes jegy a tájházba:   300 Ft
• Csoportos jegy (minimum 15 fő felnőtt): 1 600 Ft/fő
• Családi jegyár a várba (1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig):   4000 Ft
• Családi jegy a tájházba: 1200 Ft
• Siroki helyi lakos, lakcímkártyával: 500 Ft/fő

DÍJTALAN BELÉPÉSRE JOGOSULTAK
• 6 év alatti gyermek
• 70. életévét betöltött látogató
• fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
• miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató
• közoktatásban dolgozó pedagógus, érvényes  igazolvánnyal (QR -kódos formanyomtatvány)
• minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja
194/2000. (XI.24) Korm. rendelet
A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni! Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk!

SZÉP KÁRTYÁT ELFOGADUNK!

A VÁR MEGKÖZELÍTÉSE

A siroki várhegy tövében található egy parkoló, ahonnan hosszú, és néhol meredek úton lehet felsétálni a várhoz. Akik jó erőben vannak biciklivel vagy babakocsival is nekivághatnak, de az nagy kihívás. A várba nagyjából 20 perc alatt lehet feljutni. Az utolsó nagy kaptató előtt a nyeregbe felérve ketté ágazik az út. Az egyik a várhoz visz tovább a másik a szemközti csúcsra, ahol a Barát és Apáca sziklák állnak.

A vár története

Erődítmény már a honfoglalás utáni időkben is állt a várhegyen, bár meglehetősen kezdetleges formában. Ekkor az Aba nemzetség Bohr-Bodon ága birtokolta. A várat a tatárjárás után építette a Bodon család. Károly Róbert királyi várrá nyilváníttatta, várnaggyá pedig Kompolthy Imrét nevezte ki. 1331-ben egy cseh vitéznek adományozza a tisztséget. 1337-ben ismét királyi birtok, Zsigmond király kijavíttatta a várat és elzálogosította Domoszlai Miklós alispánnak. 1388-ban a Tari család váltotta ki a várat a zálogból és megkapta királyi adományként.
1388-ban ugyancsak a Tari család nevéhez fűződik Sirok település megalapítása is, ami hamarosan szinte városi jelentőséggel bírt. 1465-ben a család utolsó sarja Országh Mihály nádornak és sógorainak, Kompolthy Miklósnak és Vencelnek adományozta a várat. A Pásztói család pert indított ellenük, ugyanis a többi birtoknak ők voltak a zálogtulajdonosai, de a pert elvesztették. Mátyás király adománylevelet bocsájtott ki, melyben 1475-től az Országh családot nevezte meg a vár jogos tulajdonosaként. Közel száz éven keresztül birtokolták is a várat.
Országh Kristóf idejében vált katonai szempontból igazán jelentőssé a vár, ugyanis a törökök akkor foglalták el Budát. A várat ugyan még nem került török kézre, de 1550-ben a település már adózott nekik. Az 1555-ös gönci határozat értelmében Országh Kristóf megerősítette a várat, mely az északi végvárrendszer része lett. Erős és bevehetetlen vár hírében állt, így a törökök nem is próbálták megszerezni. Kristóf halála után az Országh család kihalt, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár karbantartására. Az 1596-os mezőkeresztesi csatavesztés utána a török sereg Sirok felé vonult, melynek hírére a magyar védők elhagyták a várat. A törökök harc nélkül vonulhattak be a várba. Az erődítés 1686-ig volt török kézen. A vár visszavételéről, a harcokról nincsenek adatok. Ami biztos, hogy 1686-ban királyi tulajdonba került. 1693-tól több család is birtokolta a várat, a Rákóczi szabadságharc idején Rákóczi oldalán töltött be védelmi szerepet. A szabadságharcot követően elvesztette stratégiai jelentőségét, így 1713-ban több várral együtt felrobbantották.

A vár felépítése

A vár végső állapotában két részből állt. Az öregebb belsővár egészen a hegy tetején magasodott, szabálytalan alaprajzzal, belsőtoronnyal. Köré épült a három ó-olasz bástyával erősített alsóvár. A vár különlegessége a fejlett, sziklákba vájt járatrendszer. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült a kisebb, vékonyabb falakkal rendelkező öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Ezt vették körül falakkal és tornyokkal, valamint a belülről gazdasági és lakóépületekkel. Vélhetőleg egy lovagtermet is kialakítottak a lakótoronyban, ugyanis a megmaradt kettős dongaboltozat erre utal.
A vár meghatározó védelmét az alsóvár jelentette a három ó-olasz bástyával, melyek sarkait nagy méretű kváderkövekkel alakítottak ki. A falakban több helyen is díszes faragott kövek is láthatóak, melyeket másodlagosan használtak fel, miután a környék lepusztult templomaiból elhordták őket. Az északi oldalon 4 m mélyen árkot véstek a falba, mely gazdasági udvarként is szolgált. A sziklába sütőkemencéket és kisebb pincéket vájtak.
Az északi fal mentén sziklába vájt folyosók néhol termekké bővülnek, és észak felé három lőrés is nyílik belőlük. A déli oldalfalak közepe táján kisebb kör alakú torony állt. A két vár közötti átjárást két kapu biztosította. Az egyik egy sziklába vájt gyalogos átjáró volt, a másikat az északnyugati bástya homlokfalán alakították ki. A kapu előtt farkasverem volt, ezzel is növelve a belsővár védelmét. Ezeken a bejáratokon csak gyalogosok közlekedtek, hiszen a méretük nem tett mást lehetővé. A lovakat az alsóvárban, míg a szekereket a sáncokkal védett területen a várfalon kívül tárolhatták. Az északkeleti sarokbástya tövében egy kút állt, melybe egy sziklába vájt árok vezette a csapadékot.

A siroki vár alaprajza

Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.
• Vár típusa: Belsőtornyos bástyás vár
• Javasolt megközelítés: bicikli, gyalog