Tájház
TOP LÁTNIVALÓK
Tájház Porták Füzér
A Tájház Portákon két épület található, melyek a XIX. és a XX. század egy-egy időszakát mutatják be. A régebbi épület 1879-ben épült, mely a XIX. századi paraszti kultúrát és életmódot mutatja be. Az újabb épület, a Múltidéző ház, melynek hangulata visszarepít minden ide látogatót az 1940-1970-es ... Bővebben
Csanády ház Hajdúszoboszló
Lakótelep és egy hatalmas víztorony szomszédságában szerencsés túlélő az 1806-ban épült Csanády Ház az alföldi puszta legősibb, Hajdúszoboszló legidősebb népi lakóháza. Ez a Csanády porta egy kis sziget, kis múlt, egy kis történelem, egy megmentett műemléki érték nemcsak a tulajdonosainak, hanem ... Bővebben
Hajdúszoboszlói Tájház
A hajdúszoboszlói tájház olyan néprajzi gyűjtemény, amely egy helyi lakos helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyait mutatja be, melyek az adott település, vagyis Hajdúszoboszló hagyományos tárgyi kultúráját a leginkább jellemzik. Bővebben
Német Nemzetiségi Gyűjtemény
A török-magyar harcok gyakran pusztították a vidéket, Gyula száz évig török végvár is maradt. 1720-ban a megye négyötöd részét Harruckern János György udvari hadiszállító kapta meg érdemei jutalmául, aki 1723-tól több hullámban németeket telepített a városba. Az első német csoportok Würzburg ... Bővebben
Felsőtárkányi Tájház
A Fő úton található ún. Harangozóházat, 2010-ben újították fel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, mely a Katolikus Templom szomszédságában található. A házban viseletek, népi, játékok, régi használati tárgyak, bútorok találhatóak.” Hagyományőrző Húsvét a Tájházban” nevű ... Bővebben
Néprajzi Ház Sukoró
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, ... Bővebben
Sárréti Tájház
A 19. század első felében kosáríves árkádsorú tornáccal épült lakóház formailag a Bakony-Balaton-felvidék hasonló épületeire emlékeztet, elterjedésüket tekintve azoknak legkeletibb előfordulása. A hoszszú ház mai formáját a régebbi első rész ... Bővebben
Csongrádi halászház az Ópusztaszeri Skanzenben
Csongrád, a Tisza parti kisváros neve szláv eredetű, „fekete várat” jelent. A honfoglalás után Ond vezér fia, Ete nemzetsége telepedett meg a korábbi földvárban és környékén. A Csongrádi halászház a dél-alföldi, mezővárosi paraszti kultúránk archaikus jellegű, másoknál szegényesebb rétegét ... Bővebben
Makói parasztház az Ópusztaszeri Skanzenben
A szegényparaszti létből az 1920-as években kiemelkedő hagymakertészek gazdaházat vásároltak és azokat a maguk igényei szerint alakították át. Így tett Diós Sándor hagymatermelő kisparaszt is, aki 1926-ban vásárolta meg az 1834-ben épített házat. A vertfalú, nádtetős épületet később felújította, ... Bővebben
Szeged-alsóvárosi porta az Ópusztaszeri Skanzenben
A házat Nógrádi Imre és felesége építtette az 1880-as évek első felében. Az 1881. évi építési terv még egyszerű deszkaoromzatot tüntet fel, de mire a ház felépült, szép kivitelű napsugaras deszkaorom készült, aminek hagyománya volt a szegedi népi építészetben. Bővebben
PROGRAMGAZDÁK
Tájház Porták Füzér
A Tájház Portákon két épület található, melyek a XIX. és a XX. század egy-egy időszakát mutatják be. A régebbi épület 1879-ben épült, mely a XIX. századi paraszti kultúrát és életmódot mutatja be. Az újabb épület, a Múltidéző ház, melynek hangulata visszarepít minden ide látogatót az 1940-1970-es ... Bővebben
Csanády ház Hajdúszoboszló
Lakótelep és egy hatalmas víztorony szomszédságában szerencsés túlélő az 1806-ban épült Csanády Ház az alföldi puszta legősibb, Hajdúszoboszló legidősebb népi lakóháza. Ez a Csanády porta egy kis sziget, kis múlt, egy kis történelem, egy megmentett műemléki érték nemcsak a tulajdonosainak, hanem ... Bővebben
Hajdúszoboszlói Tájház
A hajdúszoboszlói tájház olyan néprajzi gyűjtemény, amely egy helyi lakos helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyait mutatja be, melyek az adott település, vagyis Hajdúszoboszló hagyományos tárgyi kultúráját a leginkább jellemzik. Bővebben
Német Nemzetiségi Gyűjtemény
A török-magyar harcok gyakran pusztították a vidéket, Gyula száz évig török végvár is maradt. 1720-ban a megye négyötöd részét Harruckern János György udvari hadiszállító kapta meg érdemei jutalmául, aki 1723-tól több hullámban németeket telepített a városba. Az első német csoportok Würzburg ... Bővebben
Felsőtárkányi Tájház
A Fő úton található ún. Harangozóházat, 2010-ben újították fel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, mely a Katolikus Templom szomszédságában található. A házban viseletek, népi, játékok, régi használati tárgyak, bútorok találhatóak.” Hagyományőrző Húsvét a Tájházban” nevű ... Bővebben
Néprajzi Ház Sukoró
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, ... Bővebben
Sárréti Tájház
A 19. század első felében kosáríves árkádsorú tornáccal épült lakóház formailag a Bakony-Balaton-felvidék hasonló épületeire emlékeztet, elterjedésüket tekintve azoknak legkeletibb előfordulása. A hoszszú ház mai formáját a régebbi első rész ... Bővebben
Csongrádi halászház az Ópusztaszeri Skanzenben
Csongrád, a Tisza parti kisváros neve szláv eredetű, „fekete várat” jelent. A honfoglalás után Ond vezér fia, Ete nemzetsége telepedett meg a korábbi földvárban és környékén. A Csongrádi halászház a dél-alföldi, mezővárosi paraszti kultúránk archaikus jellegű, másoknál szegényesebb rétegét ... Bővebben
Makói parasztház az Ópusztaszeri Skanzenben
A szegényparaszti létből az 1920-as években kiemelkedő hagymakertészek gazdaházat vásároltak és azokat a maguk igényei szerint alakították át. Így tett Diós Sándor hagymatermelő kisparaszt is, aki 1926-ban vásárolta meg az 1834-ben épített házat. A vertfalú, nádtetős épületet később felújította, ... Bővebben
Szeged-alsóvárosi porta az Ópusztaszeri Skanzenben
A házat Nógrádi Imre és felesége építtette az 1880-as évek első felében. Az 1881. évi építési terv még egyszerű deszkaoromzatot tüntet fel, de mire a ház felépült, szép kivitelű napsugaras deszkaorom készült, aminek hagyománya volt a szegedi népi építészetben. Bővebben
TÖLTSE fel online, és küldje be programját! A nevezéshez, előzetes regisztrációhoz, bejelentkezéshez, asztalfoglaláshoz, szállásfoglaláshoz, ajánlatkéréshez, jegyvásárláshoz, közvetlen információkéréshez, kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket régebbi és új megjelenéseihez is megrendelheti. Bővebb információért keresse szerkesztőségünket!
