A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
Az 1982-ben épült, eredeti külsejét megőrző rangos német parasztház a városban élő három jelentős lélekszámú népcsoport (sváb, bukovinai székely és felvidéki magyar) hétköznap és ünnepen használt tárgyainak, tárgy együtteseinek.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
A Bechtold-család hajdani portáján működő Biatorbágyi Bechtold Tájház a hangulatos bemutatóterek mellett közösségi eseményeknek is teret ad. Hiszen nagyon fontos a tárgyi értékek őrzése mellett a valódi, eleven hagyományőrzés! A biatorbágyi német nemzetiségi, sváb közösség ünnepeihez kötődő zenés-táncos mulatságok, gyerekfoglalkozások, a nemzetiségi iskola rendhagyó tanórái kapnak itt helyet.
A Bechtold-család hajdani portáján működő Biatorbágyi Bechtold Tájház a hangulatos bemutatóterek mellett közösségi eseményeknek is teret ad. Hiszen nagyon fontos a tárgyi értékek őrzése mellett a valódi, eleven hagyományőrzés! A biatorbágyi német nemzetiségi, sváb közösség ünnepeihez kötődő zenés-táncos mulatságok, gyerekfoglalkozások, a nemzetiségi iskola rendhagyó tanórái kapnak itt helyet.
A Bechtold-család hajdani portáján működő Biatorbágyi Bechtold Tájház a hangulatos bemutatóterek mellett közösségi eseményeknek is teret ad. Hiszen nagyon fontos a tárgyi értékek őrzése mellett a valódi, eleven hagyományőrzés! A biatorbágyi német nemzetiségi, sváb közösség ünnepeihez kötődő zenés-táncos mulatságok, gyerekfoglalkozások, a nemzetiségi iskola rendhagyó tanórái kapnak itt helyet.
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
Bezenyén az önkormányzat megvásárolta a település legrégebbi házát, a Wurcz-házat és a horvát kultúrához való ragaszkodás jeleként kis gyűjteményt rendezett benne, tájházzá alakította. A háromosztatú ház tisztaszobájában a századforduló polgári ízlését követő flóberozott bútorokkal találkozunk. Ez időre már eltűnt a szépen virágozott festett bútor. A fiókos komód tetején családi fényképek és ereklyék sorakoznak. A szabadkéményes, rakott-tűzhelyű konyha, a gazdasszony egykori birodalma, most is patyolattiszta edényekkel, köpülővel, vizespaddal várja a vendégeket.
Bezenyén az önkormányzat megvásárolta a település legrégebbi házát, a Wurcz-házat és a horvát kultúrához való ragaszkodás jeleként kis gyűjteményt rendezett benne, tájházzá alakította. A háromosztatú ház tisztaszobájában a századforduló polgári ízlését követő flóberozott bútorokkal találkozunk. Ez időre már eltűnt a szépen virágozott festett bútor. A fiókos komód tetején családi fényképek és ereklyék sorakoznak. A szabadkéményes, rakott-tűzhelyű konyha, a gazdasszony egykori birodalma, most is patyolattiszta edényekkel, köpülővel, vizespaddal várja a vendégeket.
Bezenyén az önkormányzat megvásárolta a település legrégebbi házát, a Wurcz-házat és a horvát kultúrához való ragaszkodás jeleként kis gyűjteményt rendezett benne, tájházzá alakította. A háromosztatú ház tisztaszobájában a századforduló polgári ízlését követő flóberozott bútorokkal találkozunk. Ez időre már eltűnt a szépen virágozott festett bútor. A fiókos komód tetején családi fényképek és ereklyék sorakoznak. A szabadkéményes, rakott-tűzhelyű konyha, a gazdasszony egykori birodalma, most is patyolattiszta edényekkel, köpülővel, vizespaddal várja a vendégeket.
A Bodrogkisfaludon működő Tájház a Dél-Zemplénre jellemző viseleteket, helytörténetet jelenít meg.
Interaktív kiállítás minden korosztály számára! Kézműves foglalkoztató, turisztikai információs pont, tájház, konferencia és esküvő helyszín Jásdon, a Bakony keleti kapujánál. Tartalmas szórakozást kínál a Bakony keleti kapujában megnyílt hiánypótló turisztikai információs pont.
