Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
Bezenyén az önkormányzat megvásárolta a település legrégebbi házát, a Wurcz-házat és a horvát kultúrához való ragaszkodás jeleként kis gyűjteményt rendezett benne, tájházzá alakította. A háromosztatú ház tisztaszobájában a századforduló polgári ízlését követő flóberozott bútorokkal találkozunk. Ez időre már eltűnt a szépen virágozott festett bútor. A fiókos komód tetején családi fényképek és ereklyék sorakoznak. A szabadkéményes, rakott-tűzhelyű konyha, a gazdasszony egykori birodalma, most is patyolattiszta edényekkel, köpülővel, vizespaddal várja a vendégeket.
Bezenyén az önkormányzat megvásárolta a település legrégebbi házát, a Wurcz-házat és a horvát kultúrához való ragaszkodás jeleként kis gyűjteményt rendezett benne, tájházzá alakította. A háromosztatú ház tisztaszobájában a századforduló polgári ízlését követő flóberozott bútorokkal találkozunk. Ez időre már eltűnt a szépen virágozott festett bútor. A fiókos komód tetején családi fényképek és ereklyék sorakoznak. A szabadkéményes, rakott-tűzhelyű konyha, a gazdasszony egykori birodalma, most is patyolattiszta edényekkel, köpülővel, vizespaddal várja a vendégeket.
Bezenyén az önkormányzat megvásárolta a település legrégebbi házát, a Wurcz-házat és a horvát kultúrához való ragaszkodás jeleként kis gyűjteményt rendezett benne, tájházzá alakította. A háromosztatú ház tisztaszobájában a századforduló polgári ízlését követő flóberozott bútorokkal találkozunk. Ez időre már eltűnt a szépen virágozott festett bútor. A fiókos komód tetején családi fényképek és ereklyék sorakoznak. A szabadkéményes, rakott-tűzhelyű konyha, a gazdasszony egykori birodalma, most is patyolattiszta edényekkel, köpülővel, vizespaddal várja a vendégeket.
A Bodrogkisfaludon működő Tájház a Dél-Zemplénre jellemző viseleteket, helytörténetet jelenít meg.
Interaktív kiállítás minden korosztály számára! Kézműves foglalkoztató, turisztikai információs pont, tájház, konferencia és esküvő helyszín Jásdon, a Bakony keleti kapujánál. Tartalmas szórakozást kínál a Bakony keleti kapujában megnyílt hiánypótló turisztikai információs pont.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
A Tájház épülete egy hármas osztatu tornácos parasztház , tiszta szoba pitvar kamra, a XIX. század végén épült. Kő alapon, vastag vályog falakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a pitvarban szabad-tűzhelyre utaló kéménnyel. A régi nádfedést cserép váltotta, de az udvaron helyreállították az ásott kutat, gémeskúttá alakítva, a régi időkben használatos deszka kerítéssel és kapukkal látták el.
A Tájház épülete egy hármas osztatu tornácos parasztház , tiszta szoba pitvar kamra, a XIX. század végén épült. Kő alapon, vastag vályog falakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a pitvarban szabad-tűzhelyre utaló kéménnyel. A régi nádfedést cserép váltotta, de az udvaron helyreállították az ásott kutat, gémeskúttá alakítva, a régi időkben használatos deszka kerítéssel és kapukkal látták el.
A Tájház épülete egy hármas osztatu tornácos parasztház , tiszta szoba pitvar kamra, a XIX. század végén épült. Kő alapon, vastag vályog falakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a pitvarban szabad-tűzhelyre utaló kéménnyel. A régi nádfedést cserép váltotta, de az udvaron helyreállították az ásott kutat, gémeskúttá alakítva, a régi időkben használatos deszka kerítéssel és kapukkal látták el.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldogkőváraljai Tájházban a helytörténeti gyűjtemény mellett bemutatják a Zempléni-hegység természeti értékeit, régi és közelmúltbeli használati eszközöket, például egy komplett kovácsműhelyt.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
