A Balaton-felvidék jellegzetes épülettípusát idéző parasztházból felújított tájház Arácson (Balatonfüred). A nádfedeles, tornácos ház két kiállításra-, és egy közösségi térként alkalmas helyiséggel, illetve nagy szabadtérrel rendelkezik. A Tájházban a tisztaszoba és a konyha helyiségekben kiállítóhely látogatható. A közösségi helyiség és az udvar szabadtere lehetőséget ad arra, hogy a helyi művészeti csoportok képviseletében a Balatonfüredi Örökségünk Hímző Műhely foglalkozások, közösségi események középpontjává váljon. A népművészeti foglalkozások a legkiválóbb lehetőséget jelentik a generációk összekapcsolására.
A Balaton-felvidék jellegzetes épülettípusát idéző parasztházból felújított tájház Arácson (Balatonfüred). A nádfedeles, tornácos ház két kiállításra-, és egy közösségi térként alkalmas helyiséggel, illetve nagy szabadtérrel rendelkezik. A Tájházban a tisztaszoba és a konyha helyiségekben kiállítóhely látogatható. A közösségi helyiség és az udvar szabadtere lehetőséget ad arra, hogy a helyi művészeti csoportok képviseletében a Balatonfüredi Örökségünk Hímző Műhely foglalkozások, közösségi események középpontjává váljon. A népművészeti foglalkozások a legkiválóbb lehetőséget jelentik a generációk összekapcsolására.
A Balaton-felvidék jellegzetes épülettípusát idéző parasztházból felújított tájház Arácson (Balatonfüred). A nádfedeles, tornácos ház két kiállításra-, és egy közösségi térként alkalmas helyiséggel, illetve nagy szabadtérrel rendelkezik. A Tájházban a tisztaszoba és a konyha helyiségekben kiállítóhely látogatható. A közösségi helyiség és az udvar szabadtere lehetőséget ad arra, hogy a helyi művészeti csoportok képviseletében a Balatonfüredi Örökségünk Hímző Műhely foglalkozások, közösségi események középpontjává váljon. A népművészeti foglalkozások a legkiválóbb lehetőséget jelentik a generációk összekapcsolására.
A tájház épületét az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. Jelenleg is zajlik a használati tárgyak gyűjtése, berendezése. Szobáiban most elsősorban kézműves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés, stb.). Az udvarán 1999-ben kenyérsütő kemence épült. A könyvtár a faluház alagsorában működik. Az intézmény e-Magyarország pont, ahol 6 számítógépnél van lehetőségük az érdeklődőknek a világhálóra csatlakozni.
A tájház épületét az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. Jelenleg is zajlik a használati tárgyak gyűjtése, berendezése. Szobáiban most elsősorban kézműves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés, stb.). Az udvarán 1999-ben kenyérsütő kemence épült. A könyvtár a faluház alagsorában működik. Az intézmény e-Magyarország pont, ahol 6 számítógépnél van lehetőségük az érdeklődőknek a világhálóra csatlakozni.
A tájház épületét az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. Jelenleg is zajlik a használati tárgyak gyűjtése, berendezése. Szobáiban most elsősorban kézműves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés, stb.). Az udvarán 1999-ben kenyérsütő kemence épült. A könyvtár a faluház alagsorában működik. Az intézmény e-Magyarország pont, ahol 6 számítógépnél van lehetőségük az érdeklődőknek a világhálóra csatlakozni.
Ároktő Tájház. A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetet, Ároktőt és környékét bemutató kultúrtörténeti kiállítás az önkormányzattal közös üzemeltetésben.
Az épület helyi védettség alá tartozik, két épületegyüttesből áll. Az egyik épületegyüttes maga a tájház, míg a másik a Helytörténeti gyűjteménynek és a kapcsolódó kiállítóhelynek ad otthont. Az érdeklődők így megtekinthetik a kovácsműhely, cipészműhely, tiszta szoba, konyha és a régi mesterségek összegyűjtött tárgyi emlékeit és tudásanyagát, mely a térségben élő emberek életmódjáról, lakáskultúrájáról, szokásairól nyújt ismereteket, ezzel segítve egy egészséges lokálpatriotizmus, egy nemzetismeret és a hazaszeretet kialakulását. Az összegyűjtött értékek bemutatásával fő célunk a település és közvetlen környezetének kulturális értékeinek bemutatása a jelen és a jövő generációja számára.
Az épület helyi védettség alá tartozik, két épületegyüttesből áll. Az egyik épületegyüttes maga a tájház, míg a másik a Helytörténeti gyűjteménynek és a kapcsolódó kiállítóhelynek ad otthont. Az érdeklődők így megtekinthetik a kovácsműhely, cipészműhely, tiszta szoba, konyha és a régi mesterségek összegyűjtött tárgyi emlékeit és tudásanyagát, mely a térségben élő emberek életmódjáról, lakáskultúrájáról, szokásairól nyújt ismereteket, ezzel segítve egy egészséges lokálpatriotizmus, egy nemzetismeret és a hazaszeretet kialakulását. Az összegyűjtött értékek bemutatásával fő célunk a település és közvetlen környezetének kulturális értékeinek bemutatása a jelen és a jövő generációja számára.
Az épület helyi védettség alá tartozik, két épületegyüttesből áll. Az egyik épületegyüttes maga a tájház, míg a másik a Helytörténeti gyűjteménynek és a kapcsolódó kiállítóhelynek ad otthont. Az érdeklődők így megtekinthetik a kovácsműhely, cipészműhely, tiszta szoba, konyha és a régi mesterségek összegyűjtött tárgyi emlékeit és tudásanyagát, mely a térségben élő emberek életmódjáról, lakáskultúrájáról, szokásairól nyújt ismereteket, ezzel segítve egy egészséges lokálpatriotizmus, egy nemzetismeret és a hazaszeretet kialakulását. Az összegyűjtött értékek bemutatásával fő célunk a település és közvetlen környezetének kulturális értékeinek bemutatása a jelen és a jövő generációja számára.
Falusi turizmus, szállás és tájház Babarcon.
A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak. Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós. Hosszanti, a virágoskertre néző homlokzata előtt mellvédes, törpeoszlopos, kosárívgörbés, boltozott áthidalású tornác húzódik, amelynek külső oldalát ívenként vakolatkeret díszíti. Ez az épület a korabeli lakóházak között a fejlettebb változatot képviseli.
A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak. Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós. Hosszanti, a virágoskertre néző homlokzata előtt mellvédes, törpeoszlopos, kosárívgörbés, boltozott áthidalású tornác húzódik, amelynek külső oldalát ívenként vakolatkeret díszíti. Ez az épület a korabeli lakóházak között a fejlettebb változatot képviseli.
A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak. Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós. Hosszanti, a virágoskertre néző homlokzata előtt mellvédes, törpeoszlopos, kosárívgörbés, boltozott áthidalású tornác húzódik, amelynek külső oldalát ívenként vakolatkeret díszíti. Ez az épület a korabeli lakóházak között a fejlettebb változatot képviseli.
A Balatonkenesei Tájház múzeum és műemlék gazdag néprajzi és helytörténeti gyűjteménnyel. A látogatók megismerkedhetnek Kenese múltjával és bepillantást nyerhetnek a Balaton-melléki népi kultúrába.
TÁJHÁZ (TALPASHÁZ) - műemléki védelem alatt álló népi lakóház. Állandó kiállítás: a falu néprajzi értékeit és történetét bemutató tárgyak és írásos emlékek. Nyitva: tavasztól őszig, hétfő kivételével, 10.00-től 17.00 óráig.
A Sáfrány utca összefüggő barlanglakásai a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, helyi védelem alatt állnak. A barlanglakásokban kialakított helytörténeti gyűjtemény és az épített örökség együttese nyújt egyedi élményt az idelátogatóknak. Részei a népi bemutató helyiségek, kézműves műhelyek, népi kézművességet oktató termek, borbemutató termek, és a domboldalban egy kis szabadtéri színpad. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
A Sáfrány utca összefüggő barlanglakásai a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, helyi védelem alatt állnak. A barlanglakásokban kialakított helytörténeti gyűjtemény és az épített örökség együttese nyújt egyedi élményt az idelátogatóknak. Részei a népi bemutató helyiségek, kézműves műhelyek, népi kézművességet oktató termek, borbemutató termek, és a domboldalban egy kis szabadtéri színpad. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
A Sáfrány utca összefüggő barlanglakásai a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, helyi védelem alatt állnak. A barlanglakásokban kialakított helytörténeti gyűjtemény és az épített örökség együttese nyújt egyedi élményt az idelátogatóknak. Részei a népi bemutató helyiségek, kézműves műhelyek, népi kézművességet oktató termek, borbemutató termek, és a domboldalban egy kis szabadtéri színpad. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
