Bátai Tájház
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A gyűjteménynek helyet adó épületet P. Sümegi Mihály földműves-kisbirtokos, községi másodbíró építtette 1887-ben, leszármazói birtokolták 2000-ig. A család mintegy 50 hold földön gazdálkodott, gabona termesztéssel, szőlő műveléssel valamint ló, szarvasmarha, sertéstartással foglalkoztak.
A ház a településre jellemző építészeti értékeket őriz, fésűs beépítésű, utcára merőleges gerincű, nyeregtetős, fehérre meszelt épület. A lakóház terméskő alapra, vályogból épült, „viklis” mennyezettel. Utcai homlokzatán két ablak és a szimmetria kedvéért egy "vak ablak" látható, falazatát tagolt fejezetű lizéniák, párkányok teszik változatossá, oromháromszögét " Nap " motívum díszíti. Az udvarról két lépcső vezet fel a hatszögletű téglákkal burkolt „ház alá ”, melyet hét vaskos henger alakú téglaoszlop tart. Bejárati ajtói duplák, a külső tömör, a belső üveges. A külső ajtók, legfelül színes üvegekből komponált kazettás üvegablakokkal zárulnak. Az első ajtón belépve a "fojtott" konyhába jutunk. Elnevezése arra utal, hogy a régi stílusú, három részre osztott lakóházban ez a helyiség nyitott kéményes konyha volt, melyet az életmód, az építészeti szokások változása miatt később a legtöbb házban elfalaztak, illetve az újabban épült házakban, mint ez is, mennyezettel készült. Sodrófás végű ágy bölcső, tükrös szekrény, asztal a berendezése. Innét nyílik a tisztaszoba.
Az utcára néző ablakai között tükör függ, alatta fiókos szekrény melynek két oldalán állnak a tornyos ágyak. Az 1867-es évszámmal ellátott ládában egy férjhez menő lány teljes kelengyéje; lepedők, törülközők, abroszok, kendőruhák, és gyönyörű varrott csipkével díszített alsószoknyák, horgolt csipkével díszített ujjú ingek találhatók. A szekrényekben házivásznak, szőttesek, ünnepen viselt ruhadarabok láthatók. A szoba közepén álló, szőttes abrosszal leterített asztalon imakönyvek, rózsafüzérek fekszenek. A fojtott konyhából a baloldali ajtó a lakószobába vezet. Két ágy, fiókos szekrény „ sublót”, csecsemő fekhelyéül szolgáló „ringő” a főbb berendezési tárgyak. Az udvarra néző ablakai között tükör függ, alatta az asztalon palatábla, tankönyvek, füzetek, tolltartó látható. Az egyik sarokban varrógép, a másik sarokban faragott fogas, melyen fejkendők és szoknyák lógnak. A szobák falait szentképek, családi képek díszítik. A következő helyiségben a konyhában álló rakott tűzhelyen vaslábas, vasaló, cserépedények, a tűzhely mellett a kenyér dagasztáshoz használt eszközök láthatók . Az ablak előtt áll az asztal és a festett pad a másik sarokban a szövőszék. A „ház alól” nyíló szép faragvánnyal díszített harmadik ajtó, melynek alsó és felső része külön nyitható, a szabad kéményes konyhába vezet. A kémény alatt a kenyérsütő kemence és a rakott tűzhely. Körülötte a főzéshez, sütéshez használt cserép fazekak. cseréptálak és cseréptányérok, vaslábasok egyéb konyhai felszerelések. Az ajtó mögötti fogason öregasszony és öregember hétköznapon viselt ruházata és egy bőrtarisznya lóg. A kamrában, mely egyben a padlásfeljáró is lisztes láda, zsákok, gyümölcsaszaló kosár, szúnyoghálós ágy, fából készült edények találhatók.
A lakóépület folytatásában fagerendás, deszkamennyezetes, pajta és istálló épület van. A pajtában az aratáshoz, csépléshez használt munkaeszközök; kasza, sarló, villák, gereblyék, konkolyozó, szelelő, az istállóban az állattartáshoz szükséges szerszámok láthatók. A porta végében szemben az istállóval présház áll, alatta téglával kirakott pince van. A szőlő műveléshez és feldolgozáshoz használt eszközök; permetezők, kádak, prés találhatók itt. Az utcai téglakerítésre gerendákból, lécekből ácsolt kukorica tárolására használt ”góré” támaszkodik, alatta a sertés ól, mellette a kocsiszín van, melyben a paraszti gazdálkodás munkaeszközei; ekék, boronák, henger, lovas kocsi, szán, vetőgép valamint a kender feldolgozásához szükséges eszközök továbbá a mesteremberek: kovács, bognár, kötélgyártó, ács, szerszámai nyertek elhelyezést.
A régi tájház épülete 2004-től a Duna szabályozása előtti időben az egyik megélhetési forrást biztosító halászat eszközeit, a halászó ember életmódját bemutató állandó kiállítás helyszíne lett. A Halászház állandó kiállítása: Ősi mesterség a halászat Bátán, Balogh Imre és Németh József együttműködésének az eredményeként jött létre. A kiállítás felújítására 2017-ben került sor.
Bátai Tájház programok:
A Tájház nem csak a múltnak ad teret, hanem a mai hagyományőrzésnek is. Évek óta rendszeres programokkal várja a látogatókat.
A Bátai Tájházért és Népi Kultúráért Közalapítvány évente megrendezi a Hímestojás fesztivált, az ország különböző tájairól érkező tojásdíszítők valamint a Sárközben élő kézművesek szakmai konferenciáját.
A Sárközi Lakodalom záró eseménye a Macskajajj, lepénnyel és borkóstolóval.
Múzeumi hétvégén pedig a Kulturális Örökség Napjai programhoz csatlakozik az Általános Művelődési Központ.
Mindegyik rendezvényen színvonalas szakmai előadások, időszaki kiállítások, folklórműsor, játékos vetélkedő, kézműves foglalkozás és vásár nyújt tartalmas kikapcsolódást az érdeklődőknek. Egész napos nyitva tartással fogadja a látogatókat a Tájház és a Halászház a Keszeg Fesztivál alatt. Rendszeres programokon kívül - az iskolák igénye szerint - Tájház látogatással egybekötött kézműves foglalkozást, kézműves tábort és táncházat is szervezünk.
Hon és népismereti tantárgy oktatásának segítésére az alábbi témakörök szerint csoportosítva mutatjuk be a Tájházat
- Ház, hétköznapok a házban és ház körül
- Népi ételkészítés, étkezési szokások
- Ünnepek, jeles napok, ünnepi szokások. Karácsonyi ünnepkör
- Népviselet
- Gazdasági épületek( állattartás, terménytárolás)
- A paraszti munka, munkához kapcsolódó szokások
- Termények, termékek, falusi kereskedelem
- Mesteremberek, mesterkedő parasztok
- A faluközösség
- Húsvéti, pünkösdi ünnepkör
Forrás: a tájház honlapja
2025.01.01 - 2025.12.31
Nyitvatartási időn kívül, valamint november 1. és március 31. között előzetes bejelentkezés alapján |
2025.03.28. |
Báta programok 2025. Események, rendezvények
Neil Simon - A napsugár fiúk I Körúti Színház |
2025.08.29. - 2025.08.30. |
Báta programok 2025. Események, rendezvények
Báta-Mohács Lovagi Zarándoklat 2025 |
Múltidéző Hagyományőrző Porta Báta
A Bátán található Múltidéző Hagyományőrző Porta tágas, önellátó apartmanokat kínál teljesen felszerelt konyhával, saját fürdőszobával, ingyenes wifivel és kábel-TV-vel. A Mohr vendégházban a két külön apartman, a sárközi bútorral berendezett szobák, kerámiák, kisplasztikai alkotások, a sárközi ...
Báta programok 2025. Események, rendezvények 2025. március 28. (péntek)
Neil Simon - A napsugár fiúk I Körúti Színház
Programok Bátán. Ajánló. Közösségi programok, színház, búcsú, szórakoztató műsorok egész évben. A tájházban tárlatvezetések, múzeumpedagógiai előadások, interaktív beszélgetések, közművelődési programok várják a hagyományok, népszokások iránt érdeklődőket. A tolnai Sárköz és a gemenci erdő legdélebbi ...
Bátai Tájház
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház ...
Fekete Gólya Ház
A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus ...
Halászház Báta
A vadvizekben gazdag vidék régen eszményien alkalmas volt a halászat minden válfajának űzésére. A Bátán élő emberek egyik legfontosabb megélhetési forrását évszázadokon keresztül a halászat jelentette. A Halászházban a vízből, ártéri gazdálkodásból élő emberek életformáját idézik fel a berendezési ...