Vár, erőd

Füzér Vára szeretettel várja mindazokat a kalandra vágyó, természetet kedvelő, és történelmet szerető látogatóit, akik festői környezetben kirándulva, nemcsak a történelem egy szeletét szeretnék megismerni, de ki is szeretnék próbálni, milyen lehetett egykoron a váruradalmiak élete. Felkészült animátoraink színvonalas tárlatvezetések segítségével repítik vissza Önöket a vár dicső fénykorába. Fűtött cserépkályháink melege mellett egész évben megismerkedhetnek az Abák, Perényiek, Báthoryak, Nádasdiak, és Károlyiak történeteivel. Továbbá izgalmas, színes, állandó kiállításainkat is megtekinthetik: a Szent Korona felfedezése, Kárpát-medence várainak kiállítása, Füzér pénzérméi, Élő Vár Zemplénben – bútor kiállítás, Lapidárium – kőtár kiállítás.

A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: `Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára`. Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő ősparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást.

Megnyitotta kapuit a Csillagerőd, a csillagba zárt művészet. Jellegzetes csillag alakját négy, befele nyitott ütegállás adja, melyeknek külső felét kövekkel erősítették meg és kőfallal kötötték össze. Körbe mély vizesárok védte. Az udvaron nyújtott nyolcszögletű erőd-jellegű laktanyaépület található.

Az Igmándi Erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. Az erőd másik kiállítása a légoltalmi kiállítás, amely bemutatja a második világháborús komáromi eseményeket.

A komáromi Monostori Erőd a hadtörténelemben mindig kiemelkedő szerepet játszott. Napjainkban a látogatóközpont a történelmi életképeket bemutató kiállítások mellett számos programmal várja az érdeklődőket. Csoportoknak, cégeknek és iskoláknak számos turisztikai csomagot kínálnak. Országos nagyrendezvények, céges családi napok vagy koncertek szervezői szívesen veszik igénybe a Monostori erőd adta kiváló lehetőségeket.

Repüljön vissza a fenséges múltba és látogasson el a Zemplén kapujában fekvő Boldogkő várába! Szeretettel várjuk! Boldogkő várában egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása várja a látogatókat. Az újjáépített XIV. századi palotaszárny is látogatható.

A kastély történelmi fényét az adja, hogy itt született II. Rákóczi Ferenc. Számos forrás támasztja alá, hogy a tatárjárás után Borsi községben vár épült, ugyanakkor az eddigi régészeti feltárások ezt az állítást egyelőre nem igazolták, mert csak a 16. századbeli falak egy részét sikerült feltárni, a lerombolt szárnyak helyén. A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. A Rákóczi birtokok közé I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna házassága révén került. A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé vezető útjukon szálltak meg, erről a kevés fellelhető forrás árulkodik. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg itt, és tulajdonképpen a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg.

Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse.

Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.

Egy sziklaszirt tetején áll a lenyűgöző szépségű bakonyi vár. A csodálatosan változatos Bakonyi táj, a természet közeliség, a jó turista útvonalak, az egész évben, minden nap látogatható Cseszneki Vár és a vendégszerető csesznekiek várják a turistákat.