Drégelypalánk páratlan szépségű, festői környezetben fekvő, történelmi nevezetességű település. A településtől mintegy 4-5 kilométerre áll Drégely sziklavára, ahol az 1552-es ostrom idején Szondi György várkapitány 146 katonájával együtt hősi halált halt.
A Dunaföldvárról készült leírásokban és tudományosmunkákban Öregtorony, Csonkatorony vagy Töröktorony néven ismertetett, négyszögletes alaprajzú várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn. Hogy pontosan mikor építették, nem ismeretes, de valószínű, hogy a XVI. század elején emelték.
Élményturisztikai, színházi, kulturális látogatóközpont és szálláshely az Egervári Várkastély - Egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély és Reneszánsz Látogatóközpont. Nyári szabadtéri színházi előadásoknak - az Egervári Estéknek is otthont ad a várkastély minden nyáron. A várkastélyban valósul meg Magyarország egyik első okostelefonos látogató - vezetési rendszere. A látogatók a pénztárnál igényelhetik az okostelefont, amely segítségével egyénileg fedezhetik fel az épületet. A vezetés szövege hiteles adatokat tartalmaz, bemutatja az egykori reneszánsz várkastélyok falai között zajló életet.
Élményturisztikai, színházi, kulturális látogatóközpont és szálláshely az Egervári Várkastély - Egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély és Reneszánsz Látogatóközpont. Nyári szabadtéri színházi előadásoknak - az Egervári Estéknek is otthont ad a várkastély minden nyáron. A várkastélyban valósul meg Magyarország egyik első okostelefonos látogató - vezetési rendszere. A látogatók a pénztárnál igényelhetik az okostelefont, amely segítségével egyénileg fedezhetik fel az épületet. A vezetés szövege hiteles adatokat tartalmaz, bemutatja az egykori reneszánsz várkastélyok falai között zajló életet.
Élményturisztikai, színházi, kulturális látogatóközpont és szálláshely az Egervári Várkastély - Egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély és Reneszánsz Látogatóközpont. Nyári szabadtéri színházi előadásoknak - az Egervári Estéknek is otthont ad a várkastély minden nyáron. A várkastélyban valósul meg Magyarország egyik első okostelefonos látogató - vezetési rendszere. A látogatók a pénztárnál igényelhetik az okostelefont, amely segítségével egyénileg fedezhetik fel az épületet. A vezetés szövege hiteles adatokat tartalmaz, bemutatja az egykori reneszánsz várkastélyok falai között zajló életet.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
A Gárdonyi rönkvár az Egri vár, az Egri csillagok c. regény helyszínének kicsinyített mása, Gárdonyi Géza szülőháza mellett épült meg Agárdpusztán. A rönkvár hozzájárulhat a hősies helytállásról való emlékezet fenntartásához hasonlóan Gárdonyi Géza regényéhez, az Egri csillagokhoz. Ha meglátogatják a rönkvárunkat , reményeink szerint közelebb kerülnek az akkori korhoz, a régi emberekhez. A regény történései élményszerűbbek lesznek a rönkvárbeli kalandok után.
A Gárdonyi rönkvár az Egri vár, az Egri csillagok c. regény helyszínének kicsinyített mása, Gárdonyi Géza szülőháza mellett épült meg Agárdpusztán. A rönkvár hozzájárulhat a hősies helytállásról való emlékezet fenntartásához hasonlóan Gárdonyi Géza regényéhez, az Egri csillagokhoz. Ha meglátogatják a rönkvárunkat , reményeink szerint közelebb kerülnek az akkori korhoz, a régi emberekhez. A regény történései élményszerűbbek lesznek a rönkvárbeli kalandok után.
A Gárdonyi rönkvár az Egri vár, az Egri csillagok c. regény helyszínének kicsinyített mása, Gárdonyi Géza szülőháza mellett épült meg Agárdpusztán. A rönkvár hozzájárulhat a hősies helytállásról való emlékezet fenntartásához hasonlóan Gárdonyi Géza regényéhez, az Egri csillagokhoz. Ha meglátogatják a rönkvárunkat , reményeink szerint közelebb kerülnek az akkori korhoz, a régi emberekhez. A regény történései élményszerűbbek lesznek a rönkvárbeli kalandok után.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.
A Királyi Palota - Mátyás Király Vármúzeum hercegi lakosztállyal, középkori konyhával, régészeti kiállítással és reneszánsz kerttel várja kedves látogatóit. A palotában 3 híres szökőkút is látogatható: A Herkules-kút, az Oroszlános-kút és a kerti gótikus csorgókút.
A Kisnánai Vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. A kisnánai vár legendáinak gyökerei az 1400-as évekig nyúlnak vissza. Nem csak történelmi élménnyel hanem, jó ételekkel és kiváló borokkal is várjuk a hozzánk látogatókat. Természeti környezete és történelme minden korosztály számára felejthetetlen élményt nyújt.
A Kisnánai Vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. A kisnánai vár legendáinak gyökerei az 1400-as évekig nyúlnak vissza. Nem csak történelmi élménnyel hanem, jó ételekkel és kiváló borokkal is várjuk a hozzánk látogatókat. Természeti környezete és történelme minden korosztály számára felejthetetlen élményt nyújt.
A Kisnánai Vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. A kisnánai vár legendáinak gyökerei az 1400-as évekig nyúlnak vissza. Nem csak történelmi élménnyel hanem, jó ételekkel és kiváló borokkal is várjuk a hozzánk látogatókat. Természeti környezete és történelme minden korosztály számára felejthetetlen élményt nyújt.
A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a késő római katonai erőd, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A területen feltárt leletanyagot a múzeum őrzi, s állítja ki.
A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a késő római katonai erőd, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A területen feltárt leletanyagot a múzeum őrzi, s állítja ki.
A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a késő római katonai erőd, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A területen feltárt leletanyagot a múzeum őrzi, s állítja ki.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
